Alap laborvizsgálat része lehetne a fülzsírteszt - elképesztő mennyiségű kórállapot mutatható ki belőle
Az Alzheimer-kórtól a rákig a fülzsír értékes mutatókat tartalmazhat az ember egészségére nézve, írja a BBC. A tudósok most elemzik a pontos kémiai összetételét annak reményében, hogy új módszereket találnak a betegségek diagnosztizálására. A fülzsír egyre több tudóst mozgat meg, több benne a lehetőség, minthogy bambusz fültisztító pálcikára kerüljön.
A kapott ragacs összekeveredik még szőrrel és elhalt hámsejtekkel, illetve mindenféle oda nem illő dologgal, és ebből lesz a viaszos állagú, jól ismert anyag.
A fülzsír elsődleges célja még vitatott, a
Eddig testváladékként alig foglalkoztak vele, 1-2 kutatás azonban rávilágított, hogy ez elég nagy hiba volt. Ma már mikroszkópok kereszttüzében az anyag, és egyre izgalmasabb információk látnak róla napvilágot.
Például az, hogy az európai vagy afrikai származású emberek túlnyomó többsége nedves fülzsírral rendelkezik, amely sárga vagy narancssárga színű és ragadós. Azonban
A nedves vagy száraz fülzsír termeléséért felelős gént ABCC11-nek hívják, amely történetesen azért is felelős, hogy az embernek büdös-e a hónalja.
Az emberek körülbelül 2%-a – főleg a száraz fülzsír kategóriába tartozók – rendelkezik olyan génváltozattal, ami szagtalan hónaljat eredményez.
1971-ben Nicholas L Petrakis, a San Francisco-i Kaliforniai Egyetem orvosprofesszora megállapította, hogy az USA-ban élő kaukázusi, afro-amerikai és német nők, akik mindegyike nedves fülzsír tulajdonos volt, körülbelül négyszer nagyobb eséllyel haltak meg mellrákban, mint a „száraz” fülzsírral rendelkező japán és tajvani nők.
Nemrég, 2010-ben a Tokiói Technológiai Intézet kutatói 270 invazív emlőrákos nőbetegtől és 273 önkéntes nőtől vettek vérmintát - utóbbiak voltak a kontrollcsoport.
Mindazonáltal a megállapítás továbbra is ellentmondásos: a Németországban, Ausztráliában és Olaszországban végzett nagyszabású tanulmányok nem találtak különbséget a mellrák kockázatában a nedves és száraz fülzsírral kezelt emberek között, bár ezekben az országokban nagyon kicsi a száraz fülzsírral élők száma.
Vegyük a jávorfaszörp betegséget (vagy juharszirup betegségnek is hívják), amely egy ritka genetikai rendellenességet jelent. Az állapot megakadályozza, hogy a szervezet lebontsa az élelmiszerekben található bizonyos aminosavakat. Ez illékony vegyületek felhalmozódásához vezet a vérben és a vizeletben, ami a vizeletnek a juharszirup jellegzetes szagát adja.
Ez azt jelenti, hogy az állapot diagnosztizálható úgy, hogy egyszerűen letöröljük valakinek a fülét, és megszagoljuk a váladékot. Ez egy sokkal-sokkal egyszerűbb és olcsóbb eljárás, mint egy genetikai teszt elvégzése. A tünetek már csecsemőkorban is megjelenhetnek, köztük van az alultápláltság, a metabolikus zavarok, de felléphet hányás, eszméletvesztés és idegrendszeri károsodás is.
- mondja Rabi Ann Musah, a Louisiana Állami Egyetem környezetkémikusa.
Úgy tűnik, a fülzsírból meg lehet állapítani, ha valakinek valamilyen szívbetegsége van, bár ezt az állapotot még mindig könnyebb diagnosztizálni vérvizsgálatokból.
Létezik még a Ménière-kór, ami egy belsőfül-betegség, amely szédülést és halláskárosodást okoz. Musah szerint a tünetek nagyon legyengíthetik az embert, felléphet állandó szédülés is, végül az érintett fülben maradandó halláskárosodás is fellép.
Musah a közelmúltban egy olyan kutatócsoport vezetője volt, amely felfedezte, hogy a Ménière-kórban szenvedő betegek fülzsírjában három zsírsav kisebb mennyiségben található, mint az egészséges kontrollcsoportokban. Ez az első alkalom, hogy valaki biomarkert talált az állapotra, amelyet általában minden más kizárásával diagnosztizálnak, és ez borzasztó lassú folyamat egy olyan kórnál, ahol versenyt kell futni az idővel.
- mondja Musah.
De mi az, ami a fülzsírt ekkora kincsesbányává teszi? A viaszos váladék képes visszatükrözni a testben lejátszódó belső kémiai reakciókat, az ember anyagcseréjét.
„Az élő szervezetekben sok betegség metabolikus” – mondja Nelson Roberto Antoniosi Filho, a brazíliai Goiás Szövetségi Egyetem kémiaprofesszora, aki példaként említi a cukorbetegséget, a rákot, a Parkinson-kórt és az Alzheimer-kórt.
Antoniosi Filho laboratóriuma felfedezte, hogy a fülzsír jobban koncentrálja ezt a sokféle anyagot, mint más biológiai folyadékok, mint például a vér, a vizelet, a verejték és a könnyek, mivel a fülzsír esetében "nincs akkora forgalom" az anyagban.
amellyel kvázi megmondható, hogy egy személynek van-e rákbetegsége, illetve kialakulhat-e nála a közeljövőben.
Egy 2019-es tanulmányban Antoniosi Filho csapata fülzsírmintákat gyűjtött 52 rákos betegtől, akiknél limfómát, karcinómát vagy leukémiát diagnosztizáltak. A kutatók fülzsírt is vettek 50 egészséges alanytól. Ezután elemezték a mintákat egy olyan módszerrel, amely pontosan képes kimutatni az illékony szerves vegyületek (VOC) jelenlétét – olyan vegyi anyagokat, amelyek könnyen elpárolognak a levegőben.
Más szavakkal, a csapat 100%-os pontossággal meg tudta jósolni, hogy valakinek rákja (limfóma, karcinóma vagy leukémia) van-e a 27 molekula koncentrációja alapján, pusztán a fülzsírt vizsgálva.
"Bár a rák több száz betegségből áll, anyagcsere szempontjából a rák egyetlen biokémiai folyamat, amely bármely szakaszban kimutatható specifikus illékony szerves vegyületek értékelésével" - mondja Antoniosi Filho.
Míg 2019-ben a csapat 27 VOC-t azonosított, jelenleg ezek közül néhányra összpontosítanak, amelyeket kizárólag a rákos sejtek termelnek egyedi anyagcseréjük részeként. Antoniosi Filho még nem publikált munkája során azt is kimutatták, hogy
"Tekintettel arra, hogy az orvostudomány azt jelzi, hogy a legtöbb 1. stádiumban diagnosztizált rák 90%-os gyógyulási arányt mutat, elképzelhető, hogy a kezelés sikere sokkal nagyobb lesz a rák előtti szakaszok diagnosztizálásával" - mondja Antoniosi Filho.
A kutatócsoport azt is vizsgálja, hogy a neurodegeneratív betegségek, például a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór megjelenése által okozott anyagcsere-változások is észlelhetők-e egy ilyen eszközzel, bár ez a munka még korai stádiumban van.
- mondja Antoniosi Filho.
Brazíliában egyébként az Amaral Carvalho Kórház nemrégiben alkalmazta a cerumenogramot a rákkezelés diagnosztikai és monitorozási módszereként.
Musah szerint még sok alapozó munkára van szükség ahhoz, hogy megértsük a normál, egészséges fülzsír kémiai profilját – és azt, hogy ez hogyan változik a különböző betegségek esetén.
- mondja Musah.
Perdita Barran, a kémikus és a tömegspektrometria professzora a Manchesteri Egyetemen (Egyesült Királyság) nem kifejezetten a fülzsírt tanulmányozza, de elemzi a biológiai molekulákat, és megvizsgálja, hogy használhatók-e betegségek diagnosztizálására. Egyetért azzal, hogy legalábbis elméletileg logikus, hogy ez az anyag jó hely lenne a betegség jeleinek keresésére.
- mondja Barran. "Tehát ha csak a vért tanulmányozzuk, akkor csak az információk felét kapjuk meg. A lipidek azok, amelyek először kezdik meg a változást a szervezetben."