ÉLETMÓD

Az AI tücsköt-bogarat összehord… és én ezért nagyon hálás vagyok!

Hogyan használhatjuk a mesterséges intelligenciát természetvédelemre, hasznos volt-e Comlogo-t tanulni és mit (vagy kit) köszönhetünk a hollandoknak?
Solomayer Anna - sassy.hu
2023. május 31.


Megosztom
Link másolása

A mesterséges intelligencia nélkül talán sose tudom meg, milyen mesébe illő bogár lárvájával találkoztam fényes nappal a teraszunkon. Rovar- és növényfelismerő appok, a Búvár Zsebkönyvek amazonja és Weöres Sándor elmélete a trágya helyéről: ezekről is szól ez a pro-AI cikk!

Okos nagyítóval a célirányos biodiverzitásért

A minap a kertünkbe futó terasz egyik kövén egy furcsa, narancssárga oldalpettyes fekete hernyóra lettem figyelmes, ami valamiért hátrafelé megy. Aztán közelebb hajolva láttam, hogy három pár hosszabb lába is van, és azokkal célirányosan előre megy, úgyhogy vagy nem hernyóval van dolgom, vagy még homályos a kép így reggel negyed kilenckor, háromból két gyerek intézménybe juttatása után. Így jobbnak láttam megkérdezni a Google-t, pontosabban a Google Lens-t , mi lehet a fent, illetve lent nevezett egyén. Gyorsan lőttem róla egy képet kövön araszolás közben, és pár másodperc múlva már fülig érő szájjal motyogtam magam elé: Ezt nem hiszem el! Ez egy szentjánosbogár lárvája!

Épp előző nap beszélgettünk a férjemmel arról, milyen jó lenne idén megnézni valahol a szentjánosbogár rajzást a gyerekekkel.

Legutoljára vagy tíz éve, a Normafánál láttuk ezt a természeti tüneményt, ahogy az esti sötétségben a lankák között lassan hömpölyög, ereszkedik a völgy felé a millió kis fénypont. A Tolkien-regénybe illő látványra a mai napig tisztán emlékszem.

És most tessék, valami nagy algoritmus meghallotta a beszélgetésünket, és a szentjánosbogár házhoz jött. (Azt mondjuk nem hinném, hogy ezek után a Normafánál tapasztalt nagyságrendű rajzást prognosztizálhatunk a falu sűrűn lakott környékén lévő kertünkbe. Ráadásul valószínűleg egy nőstény lárvához volt szerencsém, a lámpás társaság meg a hím egyedekből áll - bár világítani a hölgyek is tudnak, csak ők szemérmesen, a fű között teszik ezt. Mindenesetre reménykedünk.)

Minden beleképzelt-vagy magyarázott eredménynél fényesebben ragyogja be ez az apró- bár nappal nem feltétlenül megkapó látványt nyújtó- rovar a három éves kerti munkánkat, mely során igyekeztünk az évtizedekig kukoricatermesztésre használt, kizsigerelt telket nem csak a magunk, de a többi élőlény számára is élhetőbbé varázsolni. És hogy miért nem csak vizuális öröm egy ilyen különleges rovart is a házunk táján tudni? Hát mert ezek a lárvák főként csigákkal táplálkoznak, ami egy vegyszermentesen működtetett kertben bizony nagy segítség.

Sok hasznosságának tudatában belegondolni is fáj, mi lett volna, ha nem derül ki számomra ennek a narancspettyes-fekete szende szűznek a kiléte.

Ez volt az első olyan eset, amikor hasznosnak éreztem a mesterséges intelligenciát. Úgyhogy ezt megünneplendő, gondoltam, írok is végre a témáról, ami eddig többnyire teljesen hidegen hagyott.

Weöres Sándor, a Comlogo, meg a trágya helye a világban

A mesterséges intelligencia (meg úgy en bloc az egész informatika) engem kizárólag a napi szintű használatig érdekel, az összes többi részétől valami megmagyarázhatatlan hidegrázást kapok. (Mondjuk az biztos nem volt jó kezdése a kapcsolatunknak, hogy a számítástechnika órák Comlogo rajzai nekem minden erőfeszítésem ellenére rendre őskáoszba fulladtak.)

Az alábbi Weöres-idézet mindenesetre sokszor eszembe jut, ha olyan dologgal találom szembe magam, ami belőlem valamiért masszív ellenállást vált ki, miközben a társadalom nagy részének láthatóan fontos és hasznos.

„A külvilágból se utasíts el semmit; ne gyűlölj, ne irtózz, ne undorodj. Ha valami iránt ellenszenvet érzel, ez annak a jele, hogy nem ismered eléggé.

(...) Ha egy tányérról levest ettél, az üresen maradó tányérra azt mondod: piszkos; pedig nem tapad rája más mint annak a levesnek maradéka, melyet előbb mint tisztát ettél. A trágya a szoba közepén mocsok, a gabonaföldön éltető-erő. Így van mindennel, ami tisztának, vagy mocskosnak tűnik; semmi sem önmagában jó, vagy rossz, csak a helyzete szerint.”

A szentjánosbogár-incidensig az AI is kicsit ilyen volt nekem: egy számomra mélységeiben nem megfogható, ismeretlen, ezért ellenszenves valami, aminek, mivel még nem láttam konkrét hasznát (vagy nem tudatosult bennem, hogy épp használom), nem láttam értelmét a saját életemben.

Miután végül mint képdiagnosztizáló és rendszerező eszköz, helyére került a világomban ez a „trágya”, rákerestem egy másik képfelismerő rendszer, a Plantnet hátterére is, és nem meglepő módon az is használ AI-t. Ezt a honlapot amúgy már három éve használom, és nélküle simán kigyomláltam volna a kertünkből egy csomó hasznos gyógynövényt, vagy biztos nem mondanám olyan nagy mellénnyel egy-egy útszéli gazra, hogy ó, az nem gyom, hanem bürök gémorr, és nekünk tök jó vérzéscsillapító, a beporzóknak meg hosszan nyíló, igénytelen és szép nektárforrás.

Szóval én régóta alkalmazom az AI, még ha nem is tudtam róla. És hasznosnak találom. És minden humán beállítottságom mellett még a sokak által a mesterséges intelligencia egyik lehetséges veszélyeként emlegetett munkahely-elbitorlás lehetőségét se látom benne. Mert korábban hogyan is működtek ezek a rendszerek? Néhány mindenre elszánt, szó szerint elhivatott ember által, akiknek a munkájára ma már csak kevesen vállalkoznának.

Illusztrátor wonderwoman, multikulti orvosbotanikus

Dr. Csapody Vera például a fent említett kevesek közé tartozott. A fizikus hölgy neve három éve kapott újra nagyobb visszhangot, amikor is a Búvár zsebkönyv sorozat botanikai kiadványainak illusztrátora hat évtizedes munkájának Józsefváros emléket állított a Baross utcában. 95 dolgos éve alatt amellett, hogy ő volt az első, aki nőként a Pázmány Péter Tudományegyetemen diplomát szerzett, 12 ezer akvarellt, 3 ezer táblarajzot készített, és több mint 20 könyv társszerzője volt.

Az internet és a mobil applikációk előtti generációk az ő művészi igényű, tudományos pontossággal megalkotott növényrajzaiból tudhatták meg, hogy a lábuk előtt a szélben ringatózó virág fehér-sárga virág kamilla-e vagy ebszékfű.

Az első világháborúban önkéntes ápolónőként dolgozó Csapody előtti növénybarátok pedig egy külföldi botanikus állhatatos munkájának köszönhették, hogy élő szavas segítség nélkül is meg tudtak határozni egy-egy hazai virágot. A mohácsi vész évében született Charles de L’Écluse, vagy ahogy abban az időben Európa-szerte ismerték, Carolus Clusius korának egyik legkiválóbb orvosbotanikusa volt, akinek a hazai herbalisták is sokat köszönhetnek. Abban az időben, amikor Clusius nálunk járt (1574–1587), Vas megye a tudományos fellendülés nagy korát élte. Sárvárott Nádasdy Ferenc (akinek feleségével történő névnapi levelezéséből nemrég idéztünk), Németújvárott Batthyány Boldizsár udvara adott platformot az akkori idők irodalmi és tudományos krémjének.

A hasznos úri huncutság jegyében Bejczy Gergely, Vas vármegye alispánja, aki híres volt botanika iránti rajongásáról, egyszer két füveskönyvet küldött Batthyánynak, tréfásan hozzátéve: "úgy adtam Nagyságodnak, hogyha elvész, Rohonczot foglalom el érte"

Clusiusra visszatérve, az eredetileg jogásznak készülő holland botanikus élete megérne egy egész estét filmet, de minimum egy Erasmus-programot népszerűsítő animációt. A kor szokásának megfelelően ugyanis Clusius is európai peregrinációval töltötte a huszas éveit. Egy barátja közvetítése nyomán kapcsolatba került a gazdag augsburgi Fugger családdal (Igen, "A" Fuggerekkel!), náluk ismerkedett meg Leonhard Rauwolf augsburgi orvossal, akinek préselt növénygyűjteményének gazdagsága ámulatba ejtette. A történészek innen datálják Clusius botanikai érdeklődését.

Az augsburgi tartózkodás végül anyagi szempontból is ebbe az irányba terelte: a tehetős apa, Anton Fugger Clusiust bízta meg két fia utazásainak felügyeletével. Az eredeti terv szerint Olaszországba utaztak volna, de végül már csak az egyik Fugger fiúval, Johann Jacobbal 1564 tavaszán inkább az Ibériai-félszigetre utazott. Nyolc hónap alatt bejárták Spanyolország és Portugália nagy részét, a sok járkálás közben pedig Clusius több mint 200, addig ismeretlen növényt írt és rajzolt le, valamit elkészítette a félsziget térképét is. A sok fáradsággal és balesetekkel is járó utazás botanikai eredményeit összegző mű – az első ilyen témájú spanyol-portugál könyv – 1576-ban jelent meg. Nem vitatva ezen munka fontosságát, két másik tette talán nagyobb ismertséggel büszkélkedhet.

Egyik, hogy tőle származik a kelet-afrikai Mauritius szigetén akkoriban még élt, majd a XVII–XVIII. században kiirtott nagy csőrű, röpképtelen galambféle, a dodó (Didus ineptus) első ábrázolása.

A másik, hogy a bécsi udvar (I. Ferdinánd) flandriai származású konstantinápolyi nagykövetétől kapott tulipánhagymákkal állítólag ő robbantotta be a máig tartó tulipánmániát. Akárhogy is, Csapodyhoz hasonlóan neki is hosszú életet adott a növényekkel való szelíd foglalatoskodás: 84 éves korában, a legenda szerint egyetemi előadása közben hunyt el.

E két növénybarát munkája nélkül sokkal kevesebbet tudna ma a mesterséges intelligencia. Az ő gyűjtésük, megfigyelésük és rendszerezésük nyomtatott átörökítése nélkül csak egy érdekes képtár lenne a sok feltöltött fotó. A ma használt alkalmazások tartalmát ők és a hozzájuk hasonló szorgalmas úttörők alapozták meg.

Ezt is elviszem magammal

Mindig is azokat a ruhákat részesíttettem előnyben, melyeket számos és kényelmes méretű zsebbel láttak el. Amikbe belefér az állandó menetfelszerelés mellé az út közben talált szép kavics, apró csigaház, vetésre alkalmas vadvirágmag is. Mióta gyerekeim vannak, ez kiegészült a csemeték hasonló kincseivel, így lassan bérleti díjat kéne szednem a zsebeimben tanyát vert kisautók, kukoricaszemek, diók, gesztenyék és fontos kavicsok lakhatásának biztosításáért.

Korábban sem fért volna el nálam egy Búvár zsebkönyv (vagy rögtön több is, ha nem csak alkalmi herbalista, de entomológus is szeretnék lenni), és akciófigurából se csináltak még olyat, ami szuper mágikus dzsinnként egyik-másik Gyuri bácsi - Bálint gazda vagy bükki füvesember - összes tudásával válaszol a felmerülő kérdéseimre.

Ezekkel az appokkal viszont csak egy telefonnyi helyre van szükségem ahhoz, hogy bárhol és bármikor utánanézhessek fűnek-fának-szentjánosbogárnak.

Abban meg továbbra is hiszek, hogy az AI belőlünk, miattunk és értünk van, csak meg kell találnunk a valóban hasznos helyét a saját kis privát és a nagy közös életünkben is.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
A Rovatból
Ez történik a testedben, ha csak egyetlen Ozempic-injekciót szúrsz be – megdöbbentőek a hatások
A kérdés az, hogy ha már egyetlen injekció is ennyi mindent elindít benned – akarod-e tudni, mi történik a tizedik után?

Megosztom
Link másolása

Az Ozempicet eredetileg 2-es típusú cukorbetegeknek fejlesztették ki, de az utóbbi időben valami egészen másért kezdték el tömegesen használni: fogyásért. Celebek is nyomják heti rendszerességgel, és úgy tűnik, sokak számára ez lett az új diéta.

Maga az Ozempic a semaglutid nevű hatóanyag márkaneve, amely több más „súlycsökkentő injekcióban” is szerepel. A semaglutid a szervezet egyik természetes hormonját, a GLP-1-et utánozza –

ez a hormon többek közt csökkenti az étvágyat, lassítja a gyomor kiürülését, és hatással van az agy azon részeire, amelyek a jóllakottság érzéséért felelnek.

Egy friss YouTube-szimulációs videóban Zack D. Films azt mutatta be, hogyan alakul át a test működése már egyetlen adag után.

Egy szuri, és máris másképp érzed magad – de meddig?

„Amint az Ozempic bekerül a véráramba, aktiválja az agy azon területeit, amelyek a teltségérzetért felelősek, így csökken az étvágy” – magyarázta a videóban.

„Emellett stabilizálja a vércukorszintet, megszünteti a hirtelen sóvárgásokat, és lelassítja a gyomor kiürülését, így tovább érzed magad jóllakottnak evés után.”

A szimuláció végén grafikus formában is látható, hogy ez a hatás nem mindig kellemes: egyeseknél hányinger, hasmenés, szédülés vagy puffadás is jelentkezhet – és ez még csak a kezdet.

Egyetlen injekció után nem fog leolvadni rólad a kiló

Bár egyetlen adag is elkezdheti csökkenteni az étvágyat pár napon belül, a látványos fogyásra hetekig – vagy hónapokig – kell várni. A Healthline szerint

a gyógyszer 1–3 napon belül kezd hatni, de az első négy hétben a legtöbben nem tapasztalnak érdemi változást.

A tipikus kezdőadag 0,25 mg, amit heti egy alkalommal bőr alá injekcióznak a has vagy a felkar hátsó részébe.

Mellékhatások, amikre senki nem készít fel

A leggyakoribb mellékhatások között szerepel:

* hasfájás

* székrekedés

* hasmenés

* hányinger és hányás

De más, kevésbé ismert tüneteket is jelentettek:

* megváltozott ízérzékelés

* böfögés

* szédülés

* fejfájás

* puffadás

* fáradtság

* savas reflux

* enyhe szívritmus-emelkedés

És ha egyszer csak abbahagyod?

Ha valaki hirtelen leáll az Ozempiccel, az nem marad következmények nélkül. A Healthline szerint ez megvonási tüneteket okozhat, mert a szervezet elveszíti azt a mesterséges segítséget, amit a GLP-1 hormon erősítésével kapott.

A lehetséges következmények:

* visszatérő farkasétvágy

* csökkenő jóllakottságérzet

* megemelkedett vércukorszint

* hirtelen hízás

* keringési változások

A szakértők szerint, ha valaki ezeket a tüneteket tapasztalja, érdemes mielőbb orvoshoz fordulni – az Ozempic nem az a gyógyszer, amivel csak úgy játszani lehet.


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
A Rovatból
VIGYÁZAT! Már egy pohár ebből a népszerű üdítőből is károsítja az agyad és az ereidet!
A legfrissebb kutatási eredmények szerint már egyetlen adag is elég lehet ahhoz, hogy megnövelje az oxidatív stressz szintjét az agyadban, és akadályozza a vérerek működését.

Megosztom
Link másolása

A "diétás" és az "egészséges" cimkéket érdemes felülvizsgálni: az eritrit nevű cukorpótlóval végzett új kutatás szerint már egy doboz energiaital is elég lehet ahhoz, hogy biológiai szinten kárt tegyen benned.

Az E968 néven is ismert eritrit nem új név az összetevők listáján:

keto-csokikban, fehérjeszeletekben, cukormentes szénsavas italokban és egyre több termékben bukkan fel, főleg azokban, amiket „egészséges alternatívaként” árulnak.

De a legfrissebb kutatási eredmények szerint már egyetlen adag is elég lehet ahhoz, hogy megnövelje az oxidatív stressz szintjét az agyadban, és akadályozza a vérerek működését.

A University of Colorado Boulder kutatócsoportja egy amerikai fiziológiai kongresszuson mutatta be az eredményeit, amelyek szerint az eritrit zavarja a nitrogén-monoxid termelést –

ez az a molekula, amely segíti az erek tágulását, javítja a véráramlást, és kulcsszerepet játszik az agy, a szív és az immunrendszer egészségének fenntartásában.

„Az eritritet rengeteg diétás termékben használják, de egyre több adat utal arra, hogy nem biztos, hogy olyan ártalmatlan, mint hittük” – mondta Auburn Berry, a tanulmány egyik szerzője és a kutatócsoport doktorandusza.

Tudatosabban kellene kezelnünk, mennyit fogyasztanak belőle naponta

A kutatók emberi agyi vérérsejtekre öntöttek 30 gramm eritritet tartalmazó oldatot – ez nagyjából egyetlen energiaitalban található mennyiség – és három órán át vizsgálták a hatását. A sejtek ezután kétszer annyi szabadgyököt kezdtek termelni, mint a kezeletlen sejtek, és jelentősen megemelkedett az oxidatív stressz szintje is.

A Berry által vezetett csapat szerint a vérerek működésének zavarai hosszú távon stroke-hoz, keringési problémákhoz, sőt neurovaszkuláris károsodáshoz is vezethetnek.

„A legfontosabb üzenet, hogy az eritrit és más nem tápláló édesítőszerek is lehetnek károsak az egészségre

– mondta Berry a Medical News Todaynek. – A sejtszintű és klinikai adatok alapján érdemes odafigyelni a napi eritrit-bevitelre.”

Diétás ital, érrendszeri gyulladás

A reakció nem maradt el a tudományos közösség részéről sem. Thomas Holland, a Rush Egyetem kutatója, aki nem vett részt a vizsgálatban, azt mondta: az eritrit hatására reaktív oxigénfajták szabadulnak fel –

ezek azok a molekulák, amelyek sejt- és idegrendszeri károsodást okozhatnak, és így meggyorsíthatják a kognitív hanyatlást is.

„A szervezet próbál védekezni, belső antioxidánsokat termel, de a stressz túl nagy” – mondta Holland. Szerinte jobb lenne természetes alternatívákhoz nyúlni:

mézhez, datolyasziruphoz vagy esetleg steviához.

TL;DR: az eritrit eddig a barátnak tűnt a kalóriatáblázatban, de lehet, hogy mégsem a legjobb vendég az agyadban és az ereidben. Cseréld le valami másra.


Megosztom
Link másolása


EGÉSZSÉG
Fájt a háta, rákkal diagnosztizálták - soha ne vedd félvállról a tested jelzéseit!
Halálos, ritka rákfajtával diagnosztizálták azt a nőt, aki azt hitte, a hátfájása csak sérülés. A diagnózis hatalmas sokként érte az egyébként fitt és egészséges 52 éves személyi edzőt.

Megosztom
Link másolása

Egy Sharn nevű nő elképesztő történetét mesélte el arról, hogy egy egyszerű hátfájástól hogyan jutott el egy különleges rák diagnosztizálásáig.

2022-ben az 52 éves személyi edző és kétgyermekes anya éppen egy csempét szedett fel a kocsifelhajtóján,

amiről nem gondolta, hogy nehéz lesz. Érezte, hogy kisebb hátsérüléssel egyenesedett fel a folyamatból, de arra nem gondolt, hogy a probléma gigászi lesz.

Megpróbálta kinyújtani a hátát, de a fájdalom gyorsan szétterjedt.

Egy hét alatt sem múlt el, sőt - 12 hétig szenvedett konstans fájdalomtól, képtelen volt leülni, mert állandó, szúró fájdalma megakadályozta ebben.

Sharn ennek ellenére a majdnem végzetes napon elindult. Aznap majdnem el is ájult, de azt hitte, csak alacsony a vérnyomása, gondolta, biztos nem evett eleget.

Az edzőtermi főnöke beszélte rá, hogy nézesse meg magát egy gyógytornásszal.

Sharn elmagyarázta a fizioterapeutának, hogy miért nem tud alapvető gyakorlatokat elvégezni, innen utalták MRI-vizsgálatra. A vizsgáló ágyra sem tudott felülni a nő, akkora fájdalmai voltak már ekkor.

Még aznap este felhívta egy szakorvos, aki tájékoztatta, hogy a vizsgálat rendellenességet észlelt a csontjaiban.

"Azt mondták, azonnal a sürgősségire kell mennem. Amikor az orvosom meglátta az MRI eredményét, megdöbbent, hogy egyáltalán tudok járni"

- mondta a nő.

Sharnnál végül 2022 augusztusában, 52 éves korában diagnosztizáltak egyfajta vérrákot – az úgynevezett mielómát –, amely a csontvelő plazmasejtjeit érinti.

Sharnt és környezetét sokkolta a hír, mivel a nő egészségesen élt, mindig aktív volt, és alig volt beteg. Erre fel ez a vérrák a csontvelő 75%-át érintette.

A Mayo Klinika magyarázata szerint

a mielóma multiplex egy olyan rákfajta, amely a plazmasejteknek nevezett fehérvérsejtekben alakul ki.

Az egészséges plazmasejtek antitesteknek nevezett fehérjék előállításával segítenek a fertőzések leküzdésében. Az antitestek megtalálják és megtámadják a baktériumokat.

Mint írják, multiplex mielóma esetén rákos plazmasejtek halmozódnak fel a csontvelőben. A csontvelő a csontokban található lágy anyag, ahol a vérsejtek képződnek.

A csontvelőben a rákos sejtek kiszorítják az egészséges vérsejteket. Ahelyett, hogy hasznos antitesteket termelnének, a rákos sejtek olyan fehérjéket termelnek, amelyek nem működnek megfelelően.

A rák tünetei közé tartozik a csontfájdalom, különösen a gerincben, a mellkasban vagy a csípőben, hányinger, székrekedés, étvágytalanság, mentális ködösség vagy zavartság, fáradtság, fertőzések, fogyás, gyengeség, szomjúság és gyakori vizelési inger.

"A myeloma multiplex ritka, évente 100 000 emberből körülbelül hét embert érint"

– teszi hozzá a Cleveland Klinika.

Szerencsére, 18 hónappal a kezdeti diagnózis és a kezelések után, Sharnt rákmentesnek nyilvánították.

A most 55 éves nő azóta nyíltan beszél a tapasztalatairól, különösen a hátfájásról, amit kezdetben elhallgatott. Ezzel hívja fel a figyelmet a helyzetre, és arra ösztönöz másokat, hogy vizsgáltassák ki magukat, ha aggodalomra ad okot az állapotuk.

Sharn háta egyre jobban van,

nincsenek fájdalmai, minden nap egyre jobban és jobban van elmondása szerint, és ismét dolgozik.

A nő azzal is viccelődik, hogy a diagnózisa óta kevésbé kontrollmániás, és

nem igazán ordibál már a gyerekeivel, a barátaival szorosabbra fűzte a kapcsolatot.

"Ha több mint 12 hete érzel fájdalmat, akkor mindenképpen szükséged van egy MRI-vizsgálatra. Egy gyógytornász könnyen javasolhat gyakorlatokat" - tanácsolja.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Gondoltad volna, hogy csökkenti a koleszterinszintet ez az egyszerű élelmiszer, és még a szívednek is jó?
De csak akkor, ha rendszeresen és nem túlságosan nagy mennyiségben fogyasztod.

Megosztom
Link másolása

Új "szuperélelmiszer" bukkant fel azon a listán, amin orvosok ajánlanak különféle ételeket jótékony hatásaik alapján.

Egy tanulmány szerint, ami a The American Journal of Clinical Nutrition című folyóiratban jelent meg,

a pekándió, amennyiben rendszeresen fogyasztják, csökkenti a koleszterinszintet és jót tesz a szívnek.

A vizsgálatban 138 olyan beteg vett részt, akiknek a metabolikus egészségük nem volt rendben, de sem szív- és érrendszeri megbetegedéseket, sem diabéteszt nem diagnosztizáltak náluk.

Alakítottak egy kontrollcsoportot, amelynek tagjai normál étrendet követtek, a többiek pedig rendszeresen kaptak 60 gramm nyers, nem sózott pekándiót a szokásos nassolni valók helyett.

A kísérletben résztvevőknek kérdőívet kellett kitölteniük, vizsgálatokat is végeztek rajtuk, az utánkövetés alatt pedig laborvizsgálat, vérnyomásmérés, testsúlymérés és egyéb szűrés is volt.

A kutatók megállapították, hogy a pekándiót fogyasztó csoport tagjainak alacsonyabb volt az össz-koleszterinszintje, valamint az LDL, vagyis a „rossz” koleszterin szintje.

Közben azonban minimális súlygyarapodást is kimutattak, átlagosan mintegy 0,7 kilogrammot, amit statisztikailag elhanyagolhatónak ítéltek.

Mivel a pekándió egészséges zsírokban és rostokban is gazdag, összességében jót tesz a szív egészségének. Ha a megfelelő étrendet sok mozgással kombinálod, és mellé nem dohányzol, nem fogyasztasz sok cukrot és csak ritkán iszol alkoholt, hatalmas lépést teszel az egészségedért.

Forrás: Instyle Men


Megosztom
Link másolása