ÉLETMÓD

Halni és élni hagyni – természetvédelem a síron innen és túl

Miért bomlanak lassabban a mai halottak, hol nem lehet koporsós temetést kérni és miért fontos a temetőkben teret adni a természetnek?
Lehoczki Erzsébet - sassy.hu
2023. október 31.


Megosztom
Link másolása

Egyszer azt álmodtam, hogy az anyai nagymamám hamvait hurcolom egy nejlonzacskóban a nógrádi dombok között, miközben anyámmal arról vitatkozunk, hogy hol is kellene őt elszórni. Én váltig állítom, hogy gyerekkorom óta azt hallom Zuzutól (zuglói nagymama), hogy azt szeretné, ha a tengerbe szórnák. Anyám viszont ragaszkodik hozzá, hogy nógrádi lányként a nógrádi dombok között engedjük el utolsó útjára nagymamámat.

Az álomnak vége lett, nagymamám szerencsére még mindig köztük él, és váltott sírhelye, pontosabban urnahelye van a veresegyházi temetőben a szülei sírhelyénél, így ez az álom nem nyomasztja a mindennapjaimat, vagy a Halottak napi teendőimet.

Sőt, valószínűleg később se fogja, mivel azt viszont pontosan tudom róla, hogyan szeretné, hogy a sírjához viszonyuljunk. Mindig is sokkal többre tartotta a szeretet egyszerű és őszinte kifejezéseit, az öleléseket, a kézzel készített ajándékokat, és kiváltképp a természetben talált, „ready-made” kincseket. Ezért aztán biztosan nem fogunk majd annak idején művirágot vagy műanyag mécsestartót vinni a sírjára Halottak napján. Meglehet, nem is akkor fogjuk őt „meglátogatni”, hanem inkább szeptember elején, a születésnapja környékén, hogy tudjunk neki virágot szedni a saját kertünkből, és ha van a sír körül teendő, azt jó időben, világosban tudjuk megtenni. És ami a legfontosabb,

úgy látogatni a temetőt, ahogy tőle láttam: félelem és szomorúság nélkül, a Természetre is odafigyelve.

Mintha csak egy elhagyatott kertben tennénk egy kellemes sétát.

Sírkerti változók

Nagymamám sose gondolná szerintem, hogy ezen temetőhöz és temetéshez való hozzáállását mások zászlóra tűzik és „Fenntartható temetőlátogatás” vagy „Környezetkímélés a síron túl” címmel lobogtatják. Pedig jelenleg ott tartunk, hogy sajnos igenis fontossá vált ezeket a zászlókat úton-útfélen meglobogtatni, ugyanis a legtöbb hazai temető már fizikai és lelki értelemben is inkább egy paneltömbre, mintsem egy kertre kezd hasonlítani. Ez pedig sem az embereknek, sem a környezetnek nem jó.

De miért baj az, ha egy temető „rendesen” van gondozva, ahol mindenkinek „rendes” sírja van, és nem úgy néz ki, mint egy méhlegelő?

Mert ez a rend már nem az a rend, amit az őseink a természettel együtt alakítottak ki, akik nem (csak) a látszatra adtak, hanem a halál kérdésében is együtt dolgoztak a környezettel.

Ők még megadták a halottnak a tisztességet, az élőknek a gyász feldolgozásához a segítséget, a természetnek pedig a lehetőséget, hogy végezze a dolgát.

A mai ember viszont a tiszteletet inkább az élők felé kommunikálja, a gyászfeldolgozásban már szinte csak a szakemberek tudnak segíteni, a természetnek meg sokszor gyakorlatilag ott teszünk keresztbe az elmúlásban folytatott munkájában, ahol csak tudunk.

Nem véletlenül szinonimája a temetőnek a sírkert. A természet számára ugyanis nem ér véget az élet az eltemetéssel, elhamvasztással, föld alá kerüléssel.

Ahhoz, hogy egyszer tényleg „porrá legyünk”, az élővilág számtalan apró munkásának kell megfelelő környezetet biztosítanunk áldozatos munkájához.

A huszadik század embere viszont a maga modern temetkezési és temetőrendezési szokásaival nem csak vizuálisan, hanem biológiai értelemben is túlzottan eltávolodott a természettől. Gátat szabott az elmúlásnak a kettős koporsókkal és műkő fedlapokkal, fagy-és alga elleni szereivel és a gyomirtókkal.

Aztán csodálkozik, hogy jóval lassabban bomlanak le a holttestek.

Isá, por ës homou…leszünk

Lassan klasszikusnak számít a városi legenda, miszerint a mai halottak a túl sok elfogyasztott tartósítószer és felkent kozmetikum miatt lassabban bomlanak. A mítoszt már cáfolták, viszont ennek kapcsán rámutattak egy nagyon fontos változásra: a lassú lebomlásban sokkal nagyobb szerepet játszanak a megváltozott temetkezési szokások, mint azt gondolnánk.

Korábban például nem temetkeztek ennyire mélyre, így a földfelszínhez közelebbi holttesteknek megfelelő környezetben 100 év alatt még a csontja is elporladt.

Ennek oka a melegebb és oxigéndúsabb közeg, valamint az ezt kedvelő, nekrobiomnak nevezett lebontó mikroorganizmus-közösség, melybe többek között gombák, baktériumok, koporsólegyek, dögbogarak is beletartoznak.

Mélyebbre temetés esetén ebbe a „gépezetbe” kerül nem elhanyagolható porszem-tényezőként például a talaj magas páratartalma, amin például egy rendszeresen túlöntöző/túlgondozó sírhelyápolási gyakorlat csak tovább ront. Lassítja még a folyamatot az agyagos, megfáradt, élettelen talaj, a holttestekre adott műszálas ruházat és a nehéz tölgyfa- és ólomkoporsók is.

Ezek miatt nem alakul át a holttest humusszá, hanem csak egy szürkésfehér, pasztaszerű anyag lesz belőle, ami idővel megkeményedik, megakadályozva a további bomlást.

Hamvasztás esetén értelemszerűen a lebomlást az ember elvégzi a természet helyett, de ez sem tekinthető környezetvédelmi szempontból tiszta megoldásnak, hiszen nem csak a felhasznált energiával, de például a régi típusú amalgám fogtömésekből a légkörbe jutó higannyal is terheljük a rendszert.

Az elmúlt években egyébként újra változni látszanak a hazai temetkezési szokások, leginkább anyagi okokból., Budapesten például a temetéseknek már csak 10-15 százaléka koporsós.

Azonban vannak olyan települések is, ahol bizonyos időszakonként ha kérünk, se kaphatunk koporsós temetést, a magas talajvízszint miatt.

Bizarr gyerekkori élményem, amikor a tiszaburai temetőben nagyapám a keresztszülei sírjánál azt magyarázza az unokáinak, hogy itt igazából senki se tudja, hol van a saját halottja, mert a talajvíz sokszor 4-5 sírral arrébb vitte az adott sírhelyhez tartozó koporsókat.

Az ilyen földrajzi adottságú temetőkben a természetnek sikerült egy több mint kétszáz éves ember alkotta szabályt keresztül húznia. Mária Terézia még 1777-ben hozta azokat a temetőkezelési és temetkezési rendeleteket, melyek például előírják, hogy az újonnal kialakításra kerülő temetőket a településen kívülre helyezzék el, a temetőt a lábasjószágtól kerítéssel védjék, vagy hogy a sírhelyeket „érkezési sorrendben” kell feltölteni.

Hagyják figyelmen kívül hogy gazdagabb, vagy szegényebb emberről van szó, csak arra legyenek tekintettel, hogy akik közt szülő-gyermek, vagy rokoni kapcsolat van, illetve házastársak, azokat egymás mellé temessék.”

Ezt az egyenlőségre való törekvést később sokan igyekeztek a sírhely monumentalitásával, különlegességével áthidalni, amikor pedig a huszadik századi társadalmi átrendeződések megtörténtek, gyakorlatilag mindenki elhagyta a régebbi fejfás vagy helyi kőből készült, egyszerű sírjellel ellátott úgynevezett gyepes sírhantot, és anyagi lehetőségeinek megfelelő nagyságú (mű)kőbe zárta a fájdalmát. Ezzel pedig nem csak a holttestek természetes és gyors elbomlását, de számtalan „békénhagyott” természetes élőhely virágzását is megnehezítették.

S halált hozó fű terem gyönyörűszép szívemen

Molnár V. Attila biológus, a Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszékének docense az elmúlt években kutatótársaival több mint 1500 hazai és külföldi temető botanikai értékét vizsgálta. A kutatás rávilágít arra a laikusként is könnyen sejthető összefüggésre, hogyan sérült a temetők növény-és ezáltal állatvilágának sokszínűsége a műkő és beton elterjedésével.

A magyar botanikus csapat szerint a hagyományos fejfás és a sírköves temetkezés évszázadokon keresztül környezetbarát módon, ezért fenntarthatóan működött annak köszönhetően, hogy a fejfák néhány évtized alatt elkorhadnak, a sírhantok pedig begyepesednek.

A különböző korú sírok által utalt temetői területek lehetővé tették egyfajta „vetésforgó” létrejöttét. A természetes enyészet és az emberi emlékezet halványodása miatt időről időre létrejöttek olyan temetői részek, melyeket hellyel-közzel visszafoglalt magának a vadon. Az így visszazöldült területeket pedig anélkül lehetett újra használatba venni, hogy a temető méretét növelték volna.

Ezt a dinamizmust szakítja meg a hagyományos kezelés megváltozása, a sokszor átgondolatlan fűnyírás, és elsősorban a modern síremlékek állításának szokása.

A kutató felhívja a figyelmet arra a fontos kérdésre is, hogy mindannyiunknak nagyon-nagyon sok ősünk van, és bár erre ritkán gondolunk, valójában csak kevés felmenőnk sírjához járunk ki megemlékezni.

Ha az egyes generációváltások korát átlagosan 25 évre becsüljük, akkor két évszázaddal (8 generációval) korábban egy ember őseinek száma az adott nemzedékben 256 volt. Ennyi sírt még akkor is képtelenség karban tartani, ha a házaspárokat, adott esetben 2-3 generációt közös sírba helyeznek el.

Mindenesetre azt a kevés sírt, amelynek mi viseljük gondját, fontos lenne úgy ápolni, hogy minél nagyobb teret adjunk a természetnek.

A temetők jelentik ugyanis sok helyen az egyetlen, ember által alig bolygatott életteret, ahol kihaltnak hitt vagy védett természeti értékek is otthonra lelhetnek.

Ilyen rezervátumnak számít számos tiszántúli terület, ahol a termékeny talajokat már mind felszántották, és csak a földsáncok, kunhalmok és a temetők mutatják az eredeti növénytársulásokat. A kutatás egyébként több, mint 100 védett növényfajt talált a Kárpát-medence vizsgált temetőkben, számos orchideaféle mellett olyan megkapó nevű fajokkal, mint a nagy pacsirtafű, a Janka-tarsóka vagy a csipkés gyöngyvessző. Utóbbiról, mely egy jégkorszaki sztyeppei reliktum, a botanikusok az ezredfordulóig azt hitték, Magyarországról kipusztult. 2000-ben fedezték fel ismét a pusztamonostori temetőben, a kísérő növények alapján pedig a szakemberek úgy vélik, nem mesterséges betelepítéssel került oda, hanem a háborítatlan környezetnek köszönhetően maradt fenn.

Amit ma megtehetsz

Mit tehetünk mi, még élők a temetők élővilágának védelméért?

Azt gondolnánk, elég, ha nem viszünk művirágot, paraffin gyertyát, műanyag mécsest a temetőbe. Hogy elég, ha élő, gondozásmentes növényt ültetünk a sírra, nem használunk fagy-és alga elleni szereket a sírköveken, nem gyomirtózunk. És igen, ez is fontos.

De sokkal fontosabb a magunk és a még élő szeretteink végső nyughelyéről közösen beszélgetnünk. Átgondolni, milyen emlékőrzési, sírgondozási feladatot, milyen temetői mentalitást szeretnénk majd magunk után hagyni, és hogyan tehetjük ezt a legkörnyezetkímélőbb módon.

Hogy ha már senki se tudja a nevünket, a Természet akkor is szimpatikus, együttműködő kollegaként emlékezzen ránk.

Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
A Rovatból
Ez történik a testedben, ha csak egyetlen Ozempic-injekciót szúrsz be – megdöbbentőek a hatások
A kérdés az, hogy ha már egyetlen injekció is ennyi mindent elindít benned – akarod-e tudni, mi történik a tizedik után?

Megosztom
Link másolása

Az Ozempicet eredetileg 2-es típusú cukorbetegeknek fejlesztették ki, de az utóbbi időben valami egészen másért kezdték el tömegesen használni: fogyásért. Celebek is nyomják heti rendszerességgel, és úgy tűnik, sokak számára ez lett az új diéta.

Maga az Ozempic a semaglutid nevű hatóanyag márkaneve, amely több más „súlycsökkentő injekcióban” is szerepel. A semaglutid a szervezet egyik természetes hormonját, a GLP-1-et utánozza –

ez a hormon többek közt csökkenti az étvágyat, lassítja a gyomor kiürülését, és hatással van az agy azon részeire, amelyek a jóllakottság érzéséért felelnek.

Egy friss YouTube-szimulációs videóban Zack D. Films azt mutatta be, hogyan alakul át a test működése már egyetlen adag után.

Egy szuri, és máris másképp érzed magad – de meddig?

„Amint az Ozempic bekerül a véráramba, aktiválja az agy azon területeit, amelyek a teltségérzetért felelősek, így csökken az étvágy” – magyarázta a videóban.

„Emellett stabilizálja a vércukorszintet, megszünteti a hirtelen sóvárgásokat, és lelassítja a gyomor kiürülését, így tovább érzed magad jóllakottnak evés után.”

A szimuláció végén grafikus formában is látható, hogy ez a hatás nem mindig kellemes: egyeseknél hányinger, hasmenés, szédülés vagy puffadás is jelentkezhet – és ez még csak a kezdet.

Egyetlen injekció után nem fog leolvadni rólad a kiló

Bár egyetlen adag is elkezdheti csökkenteni az étvágyat pár napon belül, a látványos fogyásra hetekig – vagy hónapokig – kell várni. A Healthline szerint

a gyógyszer 1–3 napon belül kezd hatni, de az első négy hétben a legtöbben nem tapasztalnak érdemi változást.

A tipikus kezdőadag 0,25 mg, amit heti egy alkalommal bőr alá injekcióznak a has vagy a felkar hátsó részébe.

Mellékhatások, amikre senki nem készít fel

A leggyakoribb mellékhatások között szerepel:

* hasfájás

* székrekedés

* hasmenés

* hányinger és hányás

De más, kevésbé ismert tüneteket is jelentettek:

* megváltozott ízérzékelés

* böfögés

* szédülés

* fejfájás

* puffadás

* fáradtság

* savas reflux

* enyhe szívritmus-emelkedés

És ha egyszer csak abbahagyod?

Ha valaki hirtelen leáll az Ozempiccel, az nem marad következmények nélkül. A Healthline szerint ez megvonási tüneteket okozhat, mert a szervezet elveszíti azt a mesterséges segítséget, amit a GLP-1 hormon erősítésével kapott.

A lehetséges következmények:

* visszatérő farkasétvágy

* csökkenő jóllakottságérzet

* megemelkedett vércukorszint

* hirtelen hízás

* keringési változások

A szakértők szerint, ha valaki ezeket a tüneteket tapasztalja, érdemes mielőbb orvoshoz fordulni – az Ozempic nem az a gyógyszer, amivel csak úgy játszani lehet.


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
A Rovatból
VIGYÁZAT! Már egy pohár ebből a népszerű üdítőből is károsítja az agyad és az ereidet!
A legfrissebb kutatási eredmények szerint már egyetlen adag is elég lehet ahhoz, hogy megnövelje az oxidatív stressz szintjét az agyadban, és akadályozza a vérerek működését.

Megosztom
Link másolása

A "diétás" és az "egészséges" cimkéket érdemes felülvizsgálni: az eritrit nevű cukorpótlóval végzett új kutatás szerint már egy doboz energiaital is elég lehet ahhoz, hogy biológiai szinten kárt tegyen benned.

Az E968 néven is ismert eritrit nem új név az összetevők listáján:

keto-csokikban, fehérjeszeletekben, cukormentes szénsavas italokban és egyre több termékben bukkan fel, főleg azokban, amiket „egészséges alternatívaként” árulnak.

De a legfrissebb kutatási eredmények szerint már egyetlen adag is elég lehet ahhoz, hogy megnövelje az oxidatív stressz szintjét az agyadban, és akadályozza a vérerek működését.

A University of Colorado Boulder kutatócsoportja egy amerikai fiziológiai kongresszuson mutatta be az eredményeit, amelyek szerint az eritrit zavarja a nitrogén-monoxid termelést –

ez az a molekula, amely segíti az erek tágulását, javítja a véráramlást, és kulcsszerepet játszik az agy, a szív és az immunrendszer egészségének fenntartásában.

„Az eritritet rengeteg diétás termékben használják, de egyre több adat utal arra, hogy nem biztos, hogy olyan ártalmatlan, mint hittük” – mondta Auburn Berry, a tanulmány egyik szerzője és a kutatócsoport doktorandusza.

Tudatosabban kellene kezelnünk, mennyit fogyasztanak belőle naponta

A kutatók emberi agyi vérérsejtekre öntöttek 30 gramm eritritet tartalmazó oldatot – ez nagyjából egyetlen energiaitalban található mennyiség – és három órán át vizsgálták a hatását. A sejtek ezután kétszer annyi szabadgyököt kezdtek termelni, mint a kezeletlen sejtek, és jelentősen megemelkedett az oxidatív stressz szintje is.

A Berry által vezetett csapat szerint a vérerek működésének zavarai hosszú távon stroke-hoz, keringési problémákhoz, sőt neurovaszkuláris károsodáshoz is vezethetnek.

„A legfontosabb üzenet, hogy az eritrit és más nem tápláló édesítőszerek is lehetnek károsak az egészségre

– mondta Berry a Medical News Todaynek. – A sejtszintű és klinikai adatok alapján érdemes odafigyelni a napi eritrit-bevitelre.”

Diétás ital, érrendszeri gyulladás

A reakció nem maradt el a tudományos közösség részéről sem. Thomas Holland, a Rush Egyetem kutatója, aki nem vett részt a vizsgálatban, azt mondta: az eritrit hatására reaktív oxigénfajták szabadulnak fel –

ezek azok a molekulák, amelyek sejt- és idegrendszeri károsodást okozhatnak, és így meggyorsíthatják a kognitív hanyatlást is.

„A szervezet próbál védekezni, belső antioxidánsokat termel, de a stressz túl nagy” – mondta Holland. Szerinte jobb lenne természetes alternatívákhoz nyúlni:

mézhez, datolyasziruphoz vagy esetleg steviához.

TL;DR: az eritrit eddig a barátnak tűnt a kalóriatáblázatban, de lehet, hogy mégsem a legjobb vendég az agyadban és az ereidben. Cseréld le valami másra.


Megosztom
Link másolása


EGÉSZSÉG
Fájt a háta, rákkal diagnosztizálták - soha ne vedd félvállról a tested jelzéseit!
Halálos, ritka rákfajtával diagnosztizálták azt a nőt, aki azt hitte, a hátfájása csak sérülés. A diagnózis hatalmas sokként érte az egyébként fitt és egészséges 52 éves személyi edzőt.

Megosztom
Link másolása

Egy Sharn nevű nő elképesztő történetét mesélte el arról, hogy egy egyszerű hátfájástól hogyan jutott el egy különleges rák diagnosztizálásáig.

2022-ben az 52 éves személyi edző és kétgyermekes anya éppen egy csempét szedett fel a kocsifelhajtóján,

amiről nem gondolta, hogy nehéz lesz. Érezte, hogy kisebb hátsérüléssel egyenesedett fel a folyamatból, de arra nem gondolt, hogy a probléma gigászi lesz.

Megpróbálta kinyújtani a hátát, de a fájdalom gyorsan szétterjedt.

Egy hét alatt sem múlt el, sőt - 12 hétig szenvedett konstans fájdalomtól, képtelen volt leülni, mert állandó, szúró fájdalma megakadályozta ebben.

Sharn ennek ellenére a majdnem végzetes napon elindult. Aznap majdnem el is ájult, de azt hitte, csak alacsony a vérnyomása, gondolta, biztos nem evett eleget.

Az edzőtermi főnöke beszélte rá, hogy nézesse meg magát egy gyógytornásszal.

Sharn elmagyarázta a fizioterapeutának, hogy miért nem tud alapvető gyakorlatokat elvégezni, innen utalták MRI-vizsgálatra. A vizsgáló ágyra sem tudott felülni a nő, akkora fájdalmai voltak már ekkor.

Még aznap este felhívta egy szakorvos, aki tájékoztatta, hogy a vizsgálat rendellenességet észlelt a csontjaiban.

"Azt mondták, azonnal a sürgősségire kell mennem. Amikor az orvosom meglátta az MRI eredményét, megdöbbent, hogy egyáltalán tudok járni"

- mondta a nő.

Sharnnál végül 2022 augusztusában, 52 éves korában diagnosztizáltak egyfajta vérrákot – az úgynevezett mielómát –, amely a csontvelő plazmasejtjeit érinti.

Sharnt és környezetét sokkolta a hír, mivel a nő egészségesen élt, mindig aktív volt, és alig volt beteg. Erre fel ez a vérrák a csontvelő 75%-át érintette.

A Mayo Klinika magyarázata szerint

a mielóma multiplex egy olyan rákfajta, amely a plazmasejteknek nevezett fehérvérsejtekben alakul ki.

Az egészséges plazmasejtek antitesteknek nevezett fehérjék előállításával segítenek a fertőzések leküzdésében. Az antitestek megtalálják és megtámadják a baktériumokat.

Mint írják, multiplex mielóma esetén rákos plazmasejtek halmozódnak fel a csontvelőben. A csontvelő a csontokban található lágy anyag, ahol a vérsejtek képződnek.

A csontvelőben a rákos sejtek kiszorítják az egészséges vérsejteket. Ahelyett, hogy hasznos antitesteket termelnének, a rákos sejtek olyan fehérjéket termelnek, amelyek nem működnek megfelelően.

A rák tünetei közé tartozik a csontfájdalom, különösen a gerincben, a mellkasban vagy a csípőben, hányinger, székrekedés, étvágytalanság, mentális ködösség vagy zavartság, fáradtság, fertőzések, fogyás, gyengeség, szomjúság és gyakori vizelési inger.

"A myeloma multiplex ritka, évente 100 000 emberből körülbelül hét embert érint"

– teszi hozzá a Cleveland Klinika.

Szerencsére, 18 hónappal a kezdeti diagnózis és a kezelések után, Sharnt rákmentesnek nyilvánították.

A most 55 éves nő azóta nyíltan beszél a tapasztalatairól, különösen a hátfájásról, amit kezdetben elhallgatott. Ezzel hívja fel a figyelmet a helyzetre, és arra ösztönöz másokat, hogy vizsgáltassák ki magukat, ha aggodalomra ad okot az állapotuk.

Sharn háta egyre jobban van,

nincsenek fájdalmai, minden nap egyre jobban és jobban van elmondása szerint, és ismét dolgozik.

A nő azzal is viccelődik, hogy a diagnózisa óta kevésbé kontrollmániás, és

nem igazán ordibál már a gyerekeivel, a barátaival szorosabbra fűzte a kapcsolatot.

"Ha több mint 12 hete érzel fájdalmat, akkor mindenképpen szükséged van egy MRI-vizsgálatra. Egy gyógytornász könnyen javasolhat gyakorlatokat" - tanácsolja.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Gondoltad volna, hogy csökkenti a koleszterinszintet ez az egyszerű élelmiszer, és még a szívednek is jó?
De csak akkor, ha rendszeresen és nem túlságosan nagy mennyiségben fogyasztod.

Megosztom
Link másolása

Új "szuperélelmiszer" bukkant fel azon a listán, amin orvosok ajánlanak különféle ételeket jótékony hatásaik alapján.

Egy tanulmány szerint, ami a The American Journal of Clinical Nutrition című folyóiratban jelent meg,

a pekándió, amennyiben rendszeresen fogyasztják, csökkenti a koleszterinszintet és jót tesz a szívnek.

A vizsgálatban 138 olyan beteg vett részt, akiknek a metabolikus egészségük nem volt rendben, de sem szív- és érrendszeri megbetegedéseket, sem diabéteszt nem diagnosztizáltak náluk.

Alakítottak egy kontrollcsoportot, amelynek tagjai normál étrendet követtek, a többiek pedig rendszeresen kaptak 60 gramm nyers, nem sózott pekándiót a szokásos nassolni valók helyett.

A kísérletben résztvevőknek kérdőívet kellett kitölteniük, vizsgálatokat is végeztek rajtuk, az utánkövetés alatt pedig laborvizsgálat, vérnyomásmérés, testsúlymérés és egyéb szűrés is volt.

A kutatók megállapították, hogy a pekándiót fogyasztó csoport tagjainak alacsonyabb volt az össz-koleszterinszintje, valamint az LDL, vagyis a „rossz” koleszterin szintje.

Közben azonban minimális súlygyarapodást is kimutattak, átlagosan mintegy 0,7 kilogrammot, amit statisztikailag elhanyagolhatónak ítéltek.

Mivel a pekándió egészséges zsírokban és rostokban is gazdag, összességében jót tesz a szív egészségének. Ha a megfelelő étrendet sok mozgással kombinálod, és mellé nem dohányzol, nem fogyasztasz sok cukrot és csak ritkán iszol alkoholt, hatalmas lépést teszel az egészségedért.

Forrás: Instyle Men


Megosztom
Link másolása