ÉLETMÓD

Kislányok rémálma vagy 18 karikás élő Tinder? Húsvét hétfő akkor és most!

Mennyit változott ez a profán ünnep, kik és miért írták az első húsvéti verseket, és egyáltalán: Szabad-e locsolni?

Megosztom
Link másolása

- Az első emlékem a húsvéthétfőről a fejfájás és a hányinger.

- Az utolsó emlékem a húsvéthétfőről a fejfájás és a hányinger.

Nem nehéz kitalálni, melyik mondat milyen nemű személytől származhat.

Utóbbi talán kevesebbeknek fáj annyira, hiszen

egy önálló felnőtt férfi egyszerűbben mond nemet az alkoholra a többnapos ünnep utolsó napján, mint egy kislány a szokással kapcsolatos helyesnek vélt rokoni-ismerősi elvárásokra.

Ennek megfelelően nem túl sok olyan felnőtt nő él ma Magyarországon, aki boldogan emlékszik vissza kislánykora húsvéthétfőire. A kevés kivételnek ezúton is gratulálunk a támogató környezethez, ami megteremtette számukra a szokás pozitív megélését, vagy ellenkezőleg, az abból való kivonulás lehetőségét. A cikk nem nekik fog szólni, illetve annyiban mégis, hogy megérthessék a másik oldalt.

Szerintünk ugyanis a hajunkban összekeveredett pacsulik émelyítő szaga nem szép szokás.

A kislányként sokszor félelmetesnek tűnő pálinkaszagú férfiak zavaros tekintettel elröhögött pajzán, vagy jobb esetben csak bugyuta verseinek meghallgatása nem hagyományőrzés.

A hosszú órák alatt készített hímes tojásokat fitymáló tekintettel a kosarunkban hagyó szomszéd kisfiú nejlonszatyrában gyűlő csokitojások és papírpénzek látványa pedig minden, csak nem szívet melengető.

De hogyan alakult ez a nagyon is megosztó, modern szemmel egészen abszurdnak tűnő szokás, és mit tehetünk azért, hogy mindenkinek jobb élmény legyen?

Mint a nyulak

A keresztény húsvét előtti ősi pogány tavaszünnepekről már sokat olvashattunk. A germán Ostara istennő- akinek nevéből a német Ostern vagy angol Easter kifejezést is eredeztetik - termékenységet és megújulást éltető ünnepének rituáléi és szimbólumai rejtve vagy nyíltan, de fennmaradtak a ma ismert húsvéti szokásokban is. A tojás, a nyúl, a bárány évszázadokon át volt egyszerre vallási és világi szimbólum, a locsolkodás intézménye viszont a kevés keresztény utalástól eltekintve (a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták a zsidók elhallgattatni, illetve a Jézus sírját őrző katonák

vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat)

gyakorlatilag egy kisközösségi, élőben történő tinderezés volt egészen a XX. századig, ami, hát valljuk be, sok minden, csak nem keresztényi. Viszont nagy szükség volt rá ahhoz, hogy ne néptelenedjenek el a magyar falvak.

A nagyböjti megtartóztatás, a vidám társas eseményektől való tiltás a mindenkori fiatalságot nagy önuralomra kényszerítette. Képzeljük el, egy kis faluban élünk, épp belenövünk abba a korba, amikor elkezd minket érdekelni a másik nem, de nincs se internet, se telefon, se iskola, jobbára még szántóföldi munkák sincsenek, ahol ismerkedhetnénk. Adott korszaknak megfelelő bulik sincsenek már február óta, hiszen a nagyböjt alatt negyven napig se lakodalmat, se más táncos-zenés összejövetelt nem illik tartani, mert különben "lehullana a szilva vagy a barack", de még az éneklésért is megszólják az embert az idősebbek, ha az nem a templomban történik. Aztán elérkezik a Húsvét, a vasárnapi mise után a sonka és a pálinka mellett felengednek az öregek, hétfőn pedig

végre valahára lehet egy kicsit „lazulni”, megrendezni az évi rendes vizespólóversenyt és begyűjteni a lájkokat: ki hány tojást vagy locsolást kapott.

Ebből a szemszögből nézve talán érthetőbb és indokoltabb a hosszas készülődés, a sütés-főzés, takarítás, tojásfestés, váltóruhák bekészítése, majd az aznapi ki-tudja-hány hidegvizes leöntés elviselése, de talán még az olyan, mai szemmel felnőtt filmekbe illő szokás is, mint a vesszőzés.

Egyes településeken ugyanis nem volt jellemző a locsolkodás, hanem az azzal egyenértékű sibálás volt elterjedt. Minden fiú a számára legkedvesebb lányt „korbácsolta meg” egy 4–6–8 vagy 9 fűzfavesszőszálból készült, sibának nevezett korbáccsal. Ennek célja a locsoláshoz hasonló termékenységvarázsláson túl a betegségektől való megóvás volt, ahogyan ez a Tordason elterjedt „korbácsolóvers” is mutatja:

Keléses ne légy,

Bolhásos ne légy,

Esztendőre frissebb légy!

Amit pedig sokan nem tudnak - csak hogy elődeink nemi egyenjogúságra való tudatos vagy tudattalan törekvését is elismerjük - hogy a locsolkodás másnapján, de sok helyen már hétfő délután is a lányok mentek locsolni.

Orbán Balázs néprajzi gyűjtő így írt erről 1869-ben: Székelyföldön egyáltalán, de főként Csíkban a húsvéti öntözés megvan mindkét nemű fiatalságnál, húsvét másodnapján a legények öntözik a leányokat, harmadnapján a leányok a legényeket.

Ez a visszavágásra lehetőséget adó szokás azonban a két világháború közötti időben sajnos kikopott a köztudatból, később pedig egyre több más, kulcsfontosságú részlet is megváltozott a locsolkodás menetében.

A tojás ünnepe

Az ünnepek adnak formát az időnek, és tagolják azt. Aki uralja az ünnepeket, uralja a hétköznapokat is.

Minden új politikai rendszer, így a kommunizmus és a szocializmus is igyekezett a maga képére formálni ezeket a napokat. Így lett a Mikulásból Télapó, a karácsonyból fenyőünnep, a húsvétból meg valami, aminek Tojásünnepre való átkeresztelése még Rákosinak is sok volt.

A húsvét ugyanis annyira összetett ünnep, hogy nem vállalkoztak a szakszerű élveboncolásra, csak a könnyen eltávolítható részeket nyírbálták le róla: így lett a húsvéti határjárásból a templom köré szorult körmenet, vagy a keresztény elemekkel tűzdelt versekből „Zúg a traktor, szánt az eke…”, és hát maga a változó világ is segített máshová helyezni a fókuszt.

A városi munkások értelemszerűen már nem járták végig a lakóhelyüket, hogy minden lányos házba bekopogjanak, később a panel harmadik emeletéről senki se cipelte le a közkútra a lányokat.

A fiatalok ismerkedési lehetőségei megsokszorozódtak, a nagyböjti vigasság-tilalom gyakorlatilag eltűnt, így nekik már nem volt szükségük a húsvét hétfőhöz hasonló alkalmakra.

Végül Kádár idejében sikerült rokonlátogatásra, közös családi étkezések szintjére redukálni a húsvétot, ahol a locsolkodás valami nosztalgikus commedia dell'arte-vá alakul az idősek szórakoztatására és a kisgyerekek lekötésére. Utóbbiak könnyebb bevonásához változott csokivá a hímes tojás, amit eredetileg szintén megettek, csak egészen más okokból.

Szilágyi Örzsébet tojását megírta

Amíg ma már szemünk se rebben egy Jégvarázs-tematikába hempergetett hímes tojástól, addig régen egyáltalán nem díszítő, hanem üzenethordozó és rontáselhárító céllal írták meg őket.

Szó szerint, ugyanis az írástudatlanság nem jelentett egyet az írás mellőzésével, csak betűk helyett eleink szimbólumokban jegyezték le a szándékaikat a különféle felületekre, lett légyen az kapufélfa, keszkenő vagy tojás.

Az effajta írásnak rendszerint valamilyen védő-óvó funkciója volt. A gyimesi tojások szimbolikájában például gyakoriak az állattestrész ábrázolások (kakastaréj, kecskekörmöm), ezek mind rontás- és bajelhárító jelentéssel bírtak.

Utóbbiakat sem csak úgy vaktában, találomra készítették:

nagyjából minden lány sejtette, kik fognak eljönni hozzá, így személyre szóló tojásokat készíthetett nekik.

A szimbólumhasználat szerint a tojások védhettek betegségtől, úton való eltévedéstől, vagy akár szerencsét is hozhattak.

Amíg ma jellemzően kifújva készítik az írott tojást, addig akkoriban megfőzték azokat, úgy került rájuk a minta. Úgy vélték, a mágia még erősebben működik, ha a tojást el is fogyasztja az, akinek szánták.

Tehát régen nem a gyerekek festették a tojást, hanem kizárólag olyanok, akiknek már megvolt hozzá a kellő kézügyessége és türelme, na meg a szándéka a tojásra írt nyílt titkú üzenetekkel…

„Ezt a verset már hallottam!”

A fenti mondat lassan harminc éve hangzott el egy húsvét hétfő délelőtt az akkor négy-öt éves húgom szájából, amikor az egyik locsoló belekezdett egy olyan versbe, amit előtte már valaki elmondott. A megsemmisítő mondat után a meglocsolásra hivatott virágszál sarkon fordult, és kivonult a szobából, a hoppon maradt fiatalembert meg igyekeztük kárpótolni, és reménykedtünk, hogy nem törte derékba a locsolói karrierjét ez a túl őszinte vélemény.

Ebből a történetből is kiviláglik a locsolkodás eredeti célközönségének megváltozásával járó probléma: egy kisfiúnak nehéz betanulni és bátran előadni egymás után többször is egy, a „Zöld erdőben jártam…”- nál hosszabb verset, egy kislány pedig kevesebb türelemmel bír, arról nem is beszélve, hogy sokszor valószínűleg egyikük se érti a verset.

A húsvéti szokásokhoz kötődő versikék egyébként nem olyan régi keletűek.

A debreceni és sárospataki diákok farigcsáltak először rövid köszöntő versikéket azon családok számára, akiknél koszt-kvártélyt kaptak arra az időre, míg a húsvéti ünnep alatt a kollégium zárva volt. Értelemszerűen ezek távol álltak a mai pajzán változatoktól, egészséget és gazdagságot kívántak a szállásadó családnak.

Akarsz-e locsolni?

Szerencsések vagyunk, hiszen ma már semmilyen karhatalom nem szabja meg, hogyan ünnepeljük a húsvétot. Kizárólag rajtunk és a velünk együtt élőkkel történő hatékony kommunikációnkon múlik, hogy a húsvét hétfőt mivel töltjük. Meg lehet mondani Manyi néninek, hogy idén mi kirándulni megyünk, és majd két hét múlva látogatjuk meg őt.

Kiírhatjuk a kapura, hogy „Locsolkodók kíméljenek!”, de azt is, hogy „Locsolkodók, ide gyertek!”, és ha következő évben máshogy érezzük, akkor táblát is cserélhetünk.

Megbeszélhetjük az ovis csoporttal, hogy kihez mehetnek a vállalkozó szellemű locsolók, és az is rendben van, ha egy családon belül az egyik lány szívesen várja a fiúkat, a másik meg inkább elvonul a szobájába. Mi például évek óta úgy várjuk a lányaim locsolóit, hogy kirakunk egy pohár vizet és egy szál virágot vagy gyümölcsfa ágat, és megkérjük a parfümmel vagy túl sok vízzel készülő kis kertészlegényeket, hogy csak a vízbe mártott virággal hintsék meg a lányok haját - így nem kell ruhát cserélni és a hajuk se lesz olyan, mintha egész nap a Douglas-t járták volna. Még senki se sértődött meg a kérésen.

Ha valamit nem szeretünk egy szokásban, azt formáljuk át, hiszen nem mi vagyunk a szokásért, hanem a szokás értünk. Ez egy mozgó ünnep. Mozogjunk benne kényelmesen.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


ÉLETMÓD
A Rovatból
Ez történik a testedben, ha csak egyetlen Ozempic-injekciót szúrsz be – megdöbbentőek a hatások
A kérdés az, hogy ha már egyetlen injekció is ennyi mindent elindít benned – akarod-e tudni, mi történik a tizedik után?

Megosztom
Link másolása

Az Ozempicet eredetileg 2-es típusú cukorbetegeknek fejlesztették ki, de az utóbbi időben valami egészen másért kezdték el tömegesen használni: fogyásért. Celebek is nyomják heti rendszerességgel, és úgy tűnik, sokak számára ez lett az új diéta.

Maga az Ozempic a semaglutid nevű hatóanyag márkaneve, amely több más „súlycsökkentő injekcióban” is szerepel. A semaglutid a szervezet egyik természetes hormonját, a GLP-1-et utánozza –

ez a hormon többek közt csökkenti az étvágyat, lassítja a gyomor kiürülését, és hatással van az agy azon részeire, amelyek a jóllakottság érzéséért felelnek.

Egy friss YouTube-szimulációs videóban Zack D. Films azt mutatta be, hogyan alakul át a test működése már egyetlen adag után.

Egy szuri, és máris másképp érzed magad – de meddig?

„Amint az Ozempic bekerül a véráramba, aktiválja az agy azon területeit, amelyek a teltségérzetért felelősek, így csökken az étvágy” – magyarázta a videóban.

„Emellett stabilizálja a vércukorszintet, megszünteti a hirtelen sóvárgásokat, és lelassítja a gyomor kiürülését, így tovább érzed magad jóllakottnak evés után.”

A szimuláció végén grafikus formában is látható, hogy ez a hatás nem mindig kellemes: egyeseknél hányinger, hasmenés, szédülés vagy puffadás is jelentkezhet – és ez még csak a kezdet.

Egyetlen injekció után nem fog leolvadni rólad a kiló

Bár egyetlen adag is elkezdheti csökkenteni az étvágyat pár napon belül, a látványos fogyásra hetekig – vagy hónapokig – kell várni. A Healthline szerint

a gyógyszer 1–3 napon belül kezd hatni, de az első négy hétben a legtöbben nem tapasztalnak érdemi változást.

A tipikus kezdőadag 0,25 mg, amit heti egy alkalommal bőr alá injekcióznak a has vagy a felkar hátsó részébe.

Mellékhatások, amikre senki nem készít fel

A leggyakoribb mellékhatások között szerepel:

* hasfájás

* székrekedés

* hasmenés

* hányinger és hányás

De más, kevésbé ismert tüneteket is jelentettek:

* megváltozott ízérzékelés

* böfögés

* szédülés

* fejfájás

* puffadás

* fáradtság

* savas reflux

* enyhe szívritmus-emelkedés

És ha egyszer csak abbahagyod?

Ha valaki hirtelen leáll az Ozempiccel, az nem marad következmények nélkül. A Healthline szerint ez megvonási tüneteket okozhat, mert a szervezet elveszíti azt a mesterséges segítséget, amit a GLP-1 hormon erősítésével kapott.

A lehetséges következmények:

* visszatérő farkasétvágy

* csökkenő jóllakottságérzet

* megemelkedett vércukorszint

* hirtelen hízás

* keringési változások

A szakértők szerint, ha valaki ezeket a tüneteket tapasztalja, érdemes mielőbb orvoshoz fordulni – az Ozempic nem az a gyógyszer, amivel csak úgy játszani lehet.


Megosztom
Link másolása

ÉLETMÓD
A Rovatból
VIGYÁZAT! Már egy pohár ebből a népszerű üdítőből is károsítja az agyad és az ereidet!
A legfrissebb kutatási eredmények szerint már egyetlen adag is elég lehet ahhoz, hogy megnövelje az oxidatív stressz szintjét az agyadban, és akadályozza a vérerek működését.

Megosztom
Link másolása

A "diétás" és az "egészséges" cimkéket érdemes felülvizsgálni: az eritrit nevű cukorpótlóval végzett új kutatás szerint már egy doboz energiaital is elég lehet ahhoz, hogy biológiai szinten kárt tegyen benned.

Az E968 néven is ismert eritrit nem új név az összetevők listáján:

keto-csokikban, fehérjeszeletekben, cukormentes szénsavas italokban és egyre több termékben bukkan fel, főleg azokban, amiket „egészséges alternatívaként” árulnak.

De a legfrissebb kutatási eredmények szerint már egyetlen adag is elég lehet ahhoz, hogy megnövelje az oxidatív stressz szintjét az agyadban, és akadályozza a vérerek működését.

A University of Colorado Boulder kutatócsoportja egy amerikai fiziológiai kongresszuson mutatta be az eredményeit, amelyek szerint az eritrit zavarja a nitrogén-monoxid termelést –

ez az a molekula, amely segíti az erek tágulását, javítja a véráramlást, és kulcsszerepet játszik az agy, a szív és az immunrendszer egészségének fenntartásában.

„Az eritritet rengeteg diétás termékben használják, de egyre több adat utal arra, hogy nem biztos, hogy olyan ártalmatlan, mint hittük” – mondta Auburn Berry, a tanulmány egyik szerzője és a kutatócsoport doktorandusza.

Tudatosabban kellene kezelnünk, mennyit fogyasztanak belőle naponta

A kutatók emberi agyi vérérsejtekre öntöttek 30 gramm eritritet tartalmazó oldatot – ez nagyjából egyetlen energiaitalban található mennyiség – és három órán át vizsgálták a hatását. A sejtek ezután kétszer annyi szabadgyököt kezdtek termelni, mint a kezeletlen sejtek, és jelentősen megemelkedett az oxidatív stressz szintje is.

A Berry által vezetett csapat szerint a vérerek működésének zavarai hosszú távon stroke-hoz, keringési problémákhoz, sőt neurovaszkuláris károsodáshoz is vezethetnek.

„A legfontosabb üzenet, hogy az eritrit és más nem tápláló édesítőszerek is lehetnek károsak az egészségre

– mondta Berry a Medical News Todaynek. – A sejtszintű és klinikai adatok alapján érdemes odafigyelni a napi eritrit-bevitelre.”

Diétás ital, érrendszeri gyulladás

A reakció nem maradt el a tudományos közösség részéről sem. Thomas Holland, a Rush Egyetem kutatója, aki nem vett részt a vizsgálatban, azt mondta: az eritrit hatására reaktív oxigénfajták szabadulnak fel –

ezek azok a molekulák, amelyek sejt- és idegrendszeri károsodást okozhatnak, és így meggyorsíthatják a kognitív hanyatlást is.

„A szervezet próbál védekezni, belső antioxidánsokat termel, de a stressz túl nagy” – mondta Holland. Szerinte jobb lenne természetes alternatívákhoz nyúlni:

mézhez, datolyasziruphoz vagy esetleg steviához.

TL;DR: az eritrit eddig a barátnak tűnt a kalóriatáblázatban, de lehet, hogy mégsem a legjobb vendég az agyadban és az ereidben. Cseréld le valami másra.


Megosztom
Link másolása


EGÉSZSÉG
Fájt a háta, rákkal diagnosztizálták - soha ne vedd félvállról a tested jelzéseit!
Halálos, ritka rákfajtával diagnosztizálták azt a nőt, aki azt hitte, a hátfájása csak sérülés. A diagnózis hatalmas sokként érte az egyébként fitt és egészséges 52 éves személyi edzőt.

Megosztom
Link másolása

Egy Sharn nevű nő elképesztő történetét mesélte el arról, hogy egy egyszerű hátfájástól hogyan jutott el egy különleges rák diagnosztizálásáig.

2022-ben az 52 éves személyi edző és kétgyermekes anya éppen egy csempét szedett fel a kocsifelhajtóján,

amiről nem gondolta, hogy nehéz lesz. Érezte, hogy kisebb hátsérüléssel egyenesedett fel a folyamatból, de arra nem gondolt, hogy a probléma gigászi lesz.

Megpróbálta kinyújtani a hátát, de a fájdalom gyorsan szétterjedt.

Egy hét alatt sem múlt el, sőt - 12 hétig szenvedett konstans fájdalomtól, képtelen volt leülni, mert állandó, szúró fájdalma megakadályozta ebben.

Sharn ennek ellenére a majdnem végzetes napon elindult. Aznap majdnem el is ájult, de azt hitte, csak alacsony a vérnyomása, gondolta, biztos nem evett eleget.

Az edzőtermi főnöke beszélte rá, hogy nézesse meg magát egy gyógytornásszal.

Sharn elmagyarázta a fizioterapeutának, hogy miért nem tud alapvető gyakorlatokat elvégezni, innen utalták MRI-vizsgálatra. A vizsgáló ágyra sem tudott felülni a nő, akkora fájdalmai voltak már ekkor.

Még aznap este felhívta egy szakorvos, aki tájékoztatta, hogy a vizsgálat rendellenességet észlelt a csontjaiban.

"Azt mondták, azonnal a sürgősségire kell mennem. Amikor az orvosom meglátta az MRI eredményét, megdöbbent, hogy egyáltalán tudok járni"

- mondta a nő.

Sharnnál végül 2022 augusztusában, 52 éves korában diagnosztizáltak egyfajta vérrákot – az úgynevezett mielómát –, amely a csontvelő plazmasejtjeit érinti.

Sharnt és környezetét sokkolta a hír, mivel a nő egészségesen élt, mindig aktív volt, és alig volt beteg. Erre fel ez a vérrák a csontvelő 75%-át érintette.

A Mayo Klinika magyarázata szerint

a mielóma multiplex egy olyan rákfajta, amely a plazmasejteknek nevezett fehérvérsejtekben alakul ki.

Az egészséges plazmasejtek antitesteknek nevezett fehérjék előállításával segítenek a fertőzések leküzdésében. Az antitestek megtalálják és megtámadják a baktériumokat.

Mint írják, multiplex mielóma esetén rákos plazmasejtek halmozódnak fel a csontvelőben. A csontvelő a csontokban található lágy anyag, ahol a vérsejtek képződnek.

A csontvelőben a rákos sejtek kiszorítják az egészséges vérsejteket. Ahelyett, hogy hasznos antitesteket termelnének, a rákos sejtek olyan fehérjéket termelnek, amelyek nem működnek megfelelően.

A rák tünetei közé tartozik a csontfájdalom, különösen a gerincben, a mellkasban vagy a csípőben, hányinger, székrekedés, étvágytalanság, mentális ködösség vagy zavartság, fáradtság, fertőzések, fogyás, gyengeség, szomjúság és gyakori vizelési inger.

"A myeloma multiplex ritka, évente 100 000 emberből körülbelül hét embert érint"

– teszi hozzá a Cleveland Klinika.

Szerencsére, 18 hónappal a kezdeti diagnózis és a kezelések után, Sharnt rákmentesnek nyilvánították.

A most 55 éves nő azóta nyíltan beszél a tapasztalatairól, különösen a hátfájásról, amit kezdetben elhallgatott. Ezzel hívja fel a figyelmet a helyzetre, és arra ösztönöz másokat, hogy vizsgáltassák ki magukat, ha aggodalomra ad okot az állapotuk.

Sharn háta egyre jobban van,

nincsenek fájdalmai, minden nap egyre jobban és jobban van elmondása szerint, és ismét dolgozik.

A nő azzal is viccelődik, hogy a diagnózisa óta kevésbé kontrollmániás, és

nem igazán ordibál már a gyerekeivel, a barátaival szorosabbra fűzte a kapcsolatot.

"Ha több mint 12 hete érzel fájdalmat, akkor mindenképpen szükséged van egy MRI-vizsgálatra. Egy gyógytornász könnyen javasolhat gyakorlatokat" - tanácsolja.


Megosztom
Link másolása


ÉLETMÓD
Gondoltad volna, hogy csökkenti a koleszterinszintet ez az egyszerű élelmiszer, és még a szívednek is jó?
De csak akkor, ha rendszeresen és nem túlságosan nagy mennyiségben fogyasztod.

Megosztom
Link másolása

Új "szuperélelmiszer" bukkant fel azon a listán, amin orvosok ajánlanak különféle ételeket jótékony hatásaik alapján.

Egy tanulmány szerint, ami a The American Journal of Clinical Nutrition című folyóiratban jelent meg,

a pekándió, amennyiben rendszeresen fogyasztják, csökkenti a koleszterinszintet és jót tesz a szívnek.

A vizsgálatban 138 olyan beteg vett részt, akiknek a metabolikus egészségük nem volt rendben, de sem szív- és érrendszeri megbetegedéseket, sem diabéteszt nem diagnosztizáltak náluk.

Alakítottak egy kontrollcsoportot, amelynek tagjai normál étrendet követtek, a többiek pedig rendszeresen kaptak 60 gramm nyers, nem sózott pekándiót a szokásos nassolni valók helyett.

A kísérletben résztvevőknek kérdőívet kellett kitölteniük, vizsgálatokat is végeztek rajtuk, az utánkövetés alatt pedig laborvizsgálat, vérnyomásmérés, testsúlymérés és egyéb szűrés is volt.

A kutatók megállapították, hogy a pekándiót fogyasztó csoport tagjainak alacsonyabb volt az össz-koleszterinszintje, valamint az LDL, vagyis a „rossz” koleszterin szintje.

Közben azonban minimális súlygyarapodást is kimutattak, átlagosan mintegy 0,7 kilogrammot, amit statisztikailag elhanyagolhatónak ítéltek.

Mivel a pekándió egészséges zsírokban és rostokban is gazdag, összességében jót tesz a szív egészségének. Ha a megfelelő étrendet sok mozgással kombinálod, és mellé nem dohányzol, nem fogyasztasz sok cukrot és csak ritkán iszol alkoholt, hatalmas lépést teszel az egészségedért.

Forrás: Instyle Men


Megosztom
Link másolása