GYEREK
A Rovatból

Óraátállítás, ami nem csak a szülőket készíti ki - így segíthetsz a kicsiknek átvészelni a legnehezebb napokat

Vasárnap egy órával tovább alhatunk - ez lenne a jó hír. Csakhogy ezt hiába mondod egy kisgyereknek, október 29-én az ő napirendje durván felborul. Eláruljuk, hogy könnyítheted meg neki az átállást. És azt is, hogy mi köze van a Coldplay énekesének a nyári időszámítás bevezetéséhez.

Megosztom
Link másolása

Amikor vasárnap reggel felébredünk, az automatikus órák, például a telefonok, a laptopok már átállították magukban az időt, nekünk csak néhány más eszközön kell ugyanezt megtennünk. Ez könnyű. A gyereket azonban nem lehet egy mozdulattal előre vagy hátratekerni. Az ő bioritmusát durván megviseli ez a váltás.

Míg a felnőttek belső órája szükség esetén akár 60 percet is képes ugrani, a csecsemők és a kisgyerekek sokkal érzékenyebben reagálnak az ilyen változásokra.

Ugyan az óraátállítással - elméletileg - egy egész órával több alvásidőt nyerünk, de a csecsemők, kisgyerekek és kicsit nagyobbak ezt egyáltalán nem értékelik még. Ami azt jelenti, hogy ők már (az új) hajnali 5-kor ébren lesznek, mert nekik ez (a régi) reggel 6 óra.

A legrosszabb, amit tehetsz, ha megpróbálod kijátszani az óraátállítást azzal, hogy szombat este egy órával később fekteted le őket.

Valószínűleg elég fárasztó szombat estéd lesz, egy síró, fáradt kisgyerekkel fogsz nyűglődni, aki aztán vasárnap hajnalban ugyanakkor kel majd, mint mindig. A szokásos időben.

A legjobb, ha beletörődsz, hogy a gyerek valószínűleg a nyári időszámítás szerint fog felébredni vasárnap is, az a plusz óra most nem neked ketyeg. De próbáld a szokásosnál körülbelül 10 perccel tovább a kiságyában vagy a szobájában tartani. Ha sikerül, a következő néhány napban mindig csak 10-10 percet kell így megnyerned.

Ki találta ki, hogy legyen óraátállítás?

Benjamin Franklinnak 1784-ben Párizsban járva jutott először eszébe ez az ötlet. Azt javasolta, hogy ha nyaranta az emberek korábban kelnének fel, mondjuk amikor pirkad, akkor esténként spórolhatnának a gyertyákon.

Az étkezések kulcsfontosságúak a napirendben. Segítenek beállítani a belső óránkat is.

Ahogy az altatási rutinokat és a lefekvési időt mozgatod, úgy igazítsd a baba és a kisgyerek összes étkezési, fürdési idejét is ugyanannyi idővel hátrébb. Kis lépésekben.

Használd az étkezéseket arra, hogy a téli időszámításhoz alkalmazkodjatok. Hacsak a vasárnapot tudod rászánni, mert a gyerek óvodás vagy kisiskolás, akkor az étkezési idők finom mozgatása is segíthet visszaállítani a biológiai óráját. Egyszerűen az óraátállítást követő nap étkezéseit a szokásosnál kicsit később kínáld. A reggelit 15 perccel, az ebédet 35 perccel, a vacsorát pedig szerencsés esetben 60 perccel későbbre célozd be (a régi időszámítást figyelembe véve). Ha ez az első nap nem megy, folytasd a másodikon.

A lefekvést ezzel együtt legalább fél órával toljátok későbbre - vagy a lehető legközelebb az egy órához. De ha a baba nem bírja ki a plusz fél órát se, ne erőltesd. A hiányzó perceket a következő napokban is megnyerhetitek.

Íme a túlélési stratégiák, amelyek segítenek kezelni az átállás zavaros időszakát:

Használd ki az előnyeit

Ha a jelenlegi lefekvési időtök később van annál, mint szeretnéd, ez most egy remek alkalom arra, hogy a téli időszámítással együtt gond nélkül egy órával korábbra állíthasd a napirendeteket. Ez jól működik, csak legyél következetes és kitartó. A gyerek semmit nem fog észrevenni az egészből.

Az ötletet a Coldplay énekese, Chris Martin ükapja, egy William Willett nevű építőmester is jó ötletnek tartotta. 1907-ben kiadott egy röplapot A nappali fény pazarlása címmel, amelyben arra buzdította az embereket, hogy korábban keljenek fel. A zenész ükapja ugyanis lelkes golfozó volt, és nagyon utálta, hogy a meccsei félbeszakadtak, mert lemegy a nap. Az óraátállítás ötletét ezután a britek annyira komolyan vették, hogy még a kormány is megvitatta 1908-ban, de sokaknak nem tetszett, ezért nem lett belőle semmi.

Sötétíts be

Ha a korábban kelő nap fénye túl korán ébreszti őt reggelente, a sötétítő függönyök a gyerekszobában jó szolgálatot tehetnek. Sőt, majd március végétől is, amikor a nyári időszámítás miatt az esti altatással lesznek gondok.

Változtass kis lépésekben

Ha az óraátállítás előtti vagy utáni héten minden este 5-10 perccel később fekteted le a kicsit, fokozatosan közelítheted őt az új időszámítás szerinti lefekvési időhöz. Nagyjából egy hét alatt utol is éritek magatokat.

Ússz az árral

Másik lehetőség, hogy egyszerűen megvárod, amíg a baba vagy a kisgyerek természetes módon alkalmazkodik az új időbeosztáshoz. Nagyon fontos, hogy erős légy, amíg a dolgok ismét a helyes kerékvágásba kerülnek. Ez abban az esetben működik jól, ha nem kell óvodába, iskolába, neked pedig dolgozni menni a következő héten.

William Willett egész életében próbálta meggyőzni az embereket arról, hogy a nyári időszakban az óraátállítás mekkora ötlet - és mivel ő három fázisban, hetente 20-20 perccel tervezte előre is és vissza is állítani az időt, még azt is mondhatnánk, hogy az egy, a mainál jóval kíméletesebb módszer lett volna. Az óraátállítást az Egyesült Királyságban csak 1916-ban - egy évvel az énekes ükapjának halála után - vezették be, nem függetlenül az I. Világháborútól. A világon elsőként mégsem ők, hanem a németek tették kötelezővé háborús okokból 1916. április 30.-án, egy hónappal az Egyesült Királyság előtt. Sőt, Németországgal egyidőben Magyarország is átállította az óráit, pontosabban az Osztrák-Magyar Monarchia.

Ragaszkodj a rutinhoz

Ha minden este egy megszokott rend szerint zajlanak az altatások, a rutin beindítása segít rávezetni a kicsit arra, hogy mikor jön az alvás, még akkor is, ha egy órával később esedékes, mint a múlt héten.

Magyarázd el, mi történik

Bár a legtöbb gyerek örömmel fogadja azt a plusz órát, amit napközben együtt tölthet veled, mégis az a legjobb, ha elmondod neki, hogy mi történik, és miért kell később kelni, később reggelizni, ebédelni, fürödni…

A szakértők azt tanácsolják, hogy használd a napot és a holdat ábrázoló ábrákat, így magyarázd el, mi történik.

A móka itt az, hogy a gyereket arra kéred, hogy maradjon az ágyban, amikor a hold ábrája van kint a szobájában, és keljen fel, amikor a napot teszed ki.

Ennek sokkal több értelme van számára, mint a változó időszámításnak.

Magyarországon az ötvenes évek takarékoskodása 1954-57 között újra életbe léptette a nyári időszámítást. Ezt 23 év szünet követte, majd 1980 óta használjuk újra a kétféle időt. Eleinte szeptember végén állítottuk vissza az óránkat, 1996 óta azonban már október végéig várunk vele. Hogy meddig? Jó kérdés. Az Európai Unió döntése szerint jövőre, azaz 2024-ben minden tagországnak véglegesen át kell térnie az általa választott téli- vagy nyári időszámításra.

Még ha az első napok nehezek is lesznek, az vigasztaljon, hogy a gyerekek bámulatosan rugalmasak, és hamarosan hozzászoknak az új napirendhez. Remélhetőleg te is.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


GYEREK
A Rovatból
Ezek most a legnépszerűbb keresztnevek itthon – Eltűntek az Évák és a Gergelyek, viszlát!
Vége a Hanna és a Bence uralmának is: új utónevek taszították le őket az első helyről. Mutatjuk a listát!

Megosztom
Link másolása

Valami végérvényesen megváltozott. A KSH legfrissebb adatai szerint a szülők ma már egészen más neveket választanak gyermekeiknek, mint akár tíz vagy húsz évvel ezelőtt.

Az olyan klasszikus keresztnevek, mint az Éva, a Judit, a Gergely vagy a Lajos – kikoptak az anyakönyvi bejegyzések közül, és helyüket trendi, modern, sokszor újdonsült nevek vették át.

Ha most babát vársz, és névötletek után kutatsz, jobb, ha elfelejted a családi hagyományokat – mert már a Dominikok, Benettek, Lucák és Olíviák korát éltük.

A fiúnevek élbolyát 2024-ben a Dominik vezette, őt követi az Olivér és a Levente. Ezeket szorosan követik olyan modern, de már jól bejáratott keresztnevek, mint a Marcell, Milán vagy a Noel. Ami igazán érdekes, hogy a 10 legnépszerűbb név között egyetlen klasszikus név sincs – hiába keresnénk itt a Gézát, a Károlyt vagy épp Ernőt. De ezek a nevek például az első 100-ban sem szerepelnek. Ami viszont meglepetés volt, hogy az Imre, a Tamás, a Péter, a János és a László igen. (És a Gergő is, így, ezzel a névváltozattal.)

A top 10 fiú utónév 2024-ben:

Dominik

Olivér

Levente

Marcell

Milán

Máté

Bence

Noel

Dániel

Benett

A Benett név megjelenése a listán különösen izgalmas: ez az angolszász eredetű keresztnév az elmúlt években szinte robbanásszerűen lett népszerű, és most már a leggyakoribbak között is megtaláljuk.

A lányoknál a vezető helyet Luca foglalja el, őt követi a Hanna, Zoé és Anna. A lista alapján egyértelmű, hogy a szülők imádják a rövid, dallamos neveket. Az olyan klasszikus választások, mint az Éva, Judit, Andrea vagy Zsuzsanna teljesen eltűntek a TOP100-ból.

A top 10 lány utónév 2024-ben:

Luca

Hanna

Zoé

Anna

Emma

Léna

Olívia

Laura

Alíz

Kamilla

És már jönnek feljebb a listákon az új kedvencek: egyre többször lehet hallani olyan újszülött neveket, mint a Lilien, Maja, Zselyke vagy Emili – ezek talán jövőre már a listán is szerepelnek.

Neked melyik a kedvenc keresztneved? És milyen nevet adnál a gyerekednek?


Megosztom
Link másolása

GYEREK
Rúzsa Magdi fotókon és videókon mutatta meg, hogyan telt a húsvét a hármasikrekkel a Vajdaságban
Őrület, milyen gyorsan telik az idő, milyen gyorsan nőnek a gyerekek.

Megosztom
Link másolása

Rúzsa Magdi ikrei - Lujza, Keve és Zalán - 2022 február 1-jén, a terhesség 34. hetében jöttek világra. Ezt követően három hetet töltöttek az újszülöttosztályon, csak ezután vihették őket haza a szüleik.

Első születésnapjukat 2023-ban ünnepelték - ekkor az énekesnő megosztotta, hogy már jól látszik, melyiküknek milyen a személyisége.

Rúzsa Magdi korábban többször is nyilatkozott arról, milyen az élet a hármasikrekkel, és milyen elvek mentén nevelik a férjével a kicsiket. Fontos, hogy gyermekei önállóak legyenek, képesek legyenek okosan döntéseket hozni.

A hármas ikrek nevelésében a tágabb család is aktívan részt vesz, az unokahúg és a nagymamák is segítenek a mindennapokban. Mert azért egyszerre három, ugyanolyan korú gyermekkel az első év nem volt könnyű.

"Három gyerek mellett nincs idő magammal foglalkozni. Ha éppen nem velük vagyok, akkor koncertre kell mennem, ilyenkor átáll az agyam az anyukaszerepről az előadóművészre"

- árulta el Rúzsa Magdi, amikor még csak 9 hónaposak voltak a babák.

Tavaly egy interjúban az őket vezérlő értékekről is beszélt, azt mondta:

"Amire rettentően büszke vagyok, az a közösen elmondott asztali áldás. Kétévesen már mondják, hogy »Édes Jézus, légy vendégünk…«, és imádom, amikor Lujzi bekiabál a végén, hogy ámen!"

Az elmúlt napokban arról posztolt az énekesnő Instagramon, hogyan telt a gyerekekkel a húsvét a szülőföldjén, a Vajdaságban.

Várd meg, amíg betölt a videó:


Megosztom
Link másolása


GYEREK
Így alszik az 5 hónapos csöppség - Tornóczky Anita ennivalóan édes fotót tett közzé Instagramon
Amióta megszületett a kis Noel, azóta csupa boldogság az életük a férjével, hiszen több éves kemény küzdelem után válhattak szülővé.
Sassy - sassy.hu
2025. április 29.


Megosztom
Link másolása

Tornóczky Anita hosszú és küzdelmes utat járt be, mire valóra válhatott élete álma, hogy édesanya lehessen.

Öt éven át próbálkozott a párjával, Miklóssal. Több orvosnál is jártak, hogy keresett fel, hogy a termékenységi problémákra megoldást találjanak, és végül egy szlovákiai lombikprogram hozta meg számukra az "eredményt": a második beültetés sikeres lett.

A műsorvezető korábban őszintén beszélt a lombikprogrammal kapcsolatos tapasztalatairól, mert számára fontos az ezzel kapcsolatos tabuk ledöntése. Bátorításként osztotta meg történetét, hogy más nők is segítséget merjenek kérni, és ne érezzék magukat egyedül a hasonló helyzetben.​

Kisfiuk, Noel 2024 decemberében született.

Azóta is boldogságot hoz az életükbe. Tornóczky Anita szívszorító elárulta, hogy "a szíve minden pillanatban csordultig van szeretettel".

A fotót erre a linkre kattintva láthatod.


Megosztom
Link másolása


GYEREK
Ez a milliók által szedett gyógyszer elhízást okozhat, 20%-kal növeli a kóros súlytöbblet kockázatát
Egy friss finn kutatás szerint azok a gyerekek, akik kisgyerekkorukban ezt a gyógyszert kapták, nagyobb eséllyel híznak el később.

Megosztom
Link másolása

Újabb figyelmeztetést kapott az antibiotikumok világa: egy friss finn kutatás szerint azok a gyerekek, akik kisgyerekkorukban ezeket a kanalas orvosságokat kapták, nagyobb eséllyel híznak el később.

A finnországi Oulu Egyetem kutatói arra jutottak, hogy

azok a gyerekek, akik kétéves koruk előtt antibiotikumot szedtek, 20 százalékkal nagyobb eséllyel tartoztak a 12 éves korban már elhízottnak számító kategóriába, mint azok, akik nem szedtek ilyen gyógyszert.

A tanulmány szerzői arra figyelmeztették a háziorvosokat, hogy legyenek különösen óvatosak, amikor kisgyerekeknek írnak fel antibiotikumot – főleg akkor, ha feleslegesen, például egyszerű felső légúti fertőzésekre tennék ezt.

Évente gyerekek millióinak írnak fel antibiotikumot 14 éves kor alatt.

Az antibiotikumokat jellemzően bakteriális fertőzések – például torokgyulladás, tüdőgyulladás, gyomor-bélhurut, bőr- és fülgyulladás – kezelésére adják.

De korábban már szakértők figyelmeztettek: az antibiotikumok túlzott használata miatt egyre több baktérium válik ellenállóvá, így a jövőben a legegyszerűbb fertőzések is sokkal nehezebben lesznek kezelhetők.

És most itt van egy újabb intő jel: a finn tudósok szerint az antibiotikumok nemcsak a fertőzések elleni harcban, hanem az anyagcserében és a testsúlyban is komoly változásokat idézhetnek elő.

„Az élet első 24 hónapjában történt antibiotikum-expozíció magasabb testtömegindexszel járt együtt két éves korban az antibiotikumot nem szedett gyerekekhez képest, és ugyanezt láttuk hosszú távon is, egészen 12 éves korig”

– áll a kutatók közleményében.

És ez nem csak a gyerekkorra jelent veszélyt. Egy friss elemzés szerint az elhízott gyerekek 55 százaléka kamaszként is az marad, és a túlsúlyos tinik 80 százaléka felnőttkorban is küzd a pluszkilókkal.

A kutatásban összesen 33 095 finn gyereket követtek nyomon a születésüktől 12 éves korukig, különös figyelmet fordítva arra, hogy milyen antibiotikumos kezeléseket kaptak az életük első két évében.

A kutatók azt vizsgálták, hogy az antibiotikum-expozíció – a terhesség előtt, alatt, a születés körül, vagy kisgyermekkorban – hogyan befolyásolta később a túlsúly és az elhízás kialakulását.

Az adatok szerint a gyerekek 39 százalékának anyukája is kapott antibiotikumot a terhesség előtti egy évben, 27 százalékuk a terhesség alatt, és 68 százalékuk maga is szedett antibiotikumot az első két évben.

A gyerekek súlyát kétszer mérték meg: egyszer két éves korban, majd 12 évesen.

Kiderült, hogy az anya antibiotikum-használata a terhesség előtt vagy alatt nem befolyásolta a gyerekek testsúlyát. Viszont azoknál a gyerekeknél, akik maguk kaptak antibiotikumot életük első két évében, szignifikánsan magasabb volt az elhízás és a súlygyarapodás kockázata.

A tudósok egyébként régóta tudják, hogy az antibiotikumok nem csak a rossz baktériumokat pusztítják el: a bélrendszerünk hasznos, súlyszabályozásban szerepet játszó mikrobáit is kiirthatják.

A magyarázat szerint ezek a bélbaktériumok normálisan "megeszik" az elfogyasztott táplálék egy részét, de ha kiirtják őket, a test több energiához jut – vagyis több marad raktározásra.

Egyes kutatások azt is kimutatták, hogy bizonyos bélbaktériumok eltűnése az étvágy növekedéséhez is vezethet.

A gyermekkori elhízás amúgy is növekvő probléma világszerte: 2022-ben több mint 159 millió iskolás korú gyereket diagnosztizáltak túlsúllyal vagy elhízással.

A 2023-as adatok szerint minden negyedik négy-öt éves gyerek, és minden harmadik tíz-tizenegy éves gyerek túlsúlyos vagy elhízott volt.


Megosztom
Link másolása