GASZTRO
A Rovatból

A világ legcsábítóbb ünnepi süteményei és hihetetlen történeteik

Kevés dolog dobja fel úgy a karácsonyi hangulatot, mint a sütemény. Az évszázadok során a legtöbb, karácsonyt ünneplő ország már tökéletesítette a saját ehető boldogság-receptjét: panettone, fekete sütemény, pavlova, lássuk, hol mivel fogadják a vendégeket a nagyvilágban.

Megosztom
Link másolása

Fatörzs, bejgli, zserbó vagy mézes krémes? Nehéz a döntés, de mindent mégsem süthetünk meg arra a három napra, vagy mégis? Ha megnézed, milyen különleges desszertekkel várják az ünnepet a Föld népei, még az is lehet, hogy idén egy új süti kerül az asztalodra.

Most ezzel az összeállítással tisztelgünk a klasszikusok előtt, miközben mutatunk néhány kevésbé ismert isteni finomságot is. A következőket a világ a legjobb karácsonyi sütemények között tartja számon.

Panettone - Olaszország

Lehet, hogy minél finomabb egy sütemény, annál több legenda övezi keletkezését? Ez igaz lehet a foszlós, gyümölccsel teleszórt kalácsra, amelynek első említése az 1470-es évekből való. A számos eredettörténet közül a legkedvesebb egy Toni nevű mosogatófiút emleget. Amikor a milánói herceg szakácsa odaégette a karácsonyi süteményt,

Toni a maradék tésztából és gyümölcsökből készült édes kenyérrel sietett a segítségére.

A rögtönzött édesség olyan nagy tetszést aratott a hercegnél, hogy rögtön el is nevezte a fiúról, így a sütemény Panettone (azaz Toni kenyere) néven vált ismertté.

A panettone hosszú évszázadokon keresztül lapos kalács volt. A tészta emelkedése 1919-ben kezdődött, amikor Angelo Motta milánói cukrászmester élesztőt adott hozzá, és hagyta, hogy a tészta háromszor 20 órán át keljen, mielőtt egy tornyos, kupola alakú kalácsot sütött belőle. Nem sokkal később a gyümölcsös kalácsokat már ipari mennyiségben sütötték a milánói pékségek. A panettone világszerte népszerűvé vált, mivel az észak-olasz kivándorlók magukkal vitték a receptet mindenhová.

Ma már ugyanolyan népszerű Londonban, mint Peruban és Brazíliában - sőt,

a brazil Bauducco a világ legnagyobb panettone-gyártója, évente több mint 200 000 tonnát állít elő, aminek csak 10 százalékát exportálják, a többit a brazilok maguk eszik meg.

A globális változatok nem tisztelik az eredeti receptet, Peruban például kólalisztet és kandírozott papayát is tesznek bele, az olasz pékek azonban szigorúan ragaszkodnak az autentikus verzióhoz, amely szerint az igazi panettone-nak legalább 20 százalék kandírozott gyümölcsöt és 16 százalék vajat kell tartalmaznia, nem beszélve a kelesztés hosszú és fáradtságos munkájáról.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Paris chez Sharon (@parischezsharon) által megosztott bejegyzés

Fatörzs - Franciaország, Kanada (Quebec)

A legtöbb karácsonyi hagyományhoz hasonlóan a bűche de Noël (karácsonyi fatörzs) is pogány eredetű. A kora középkori Franciaországban karácsony este a családok szokása volt, hogy egy gyümölcsfáról származó fahasábot helyeztek a kandallóba, hogy az újévben bőséges termést biztosítsanak.

Miután sót, szentelt vizet és/vagy bort hintettek rá, a fahasábot meggyújtották, és ha mázlijuk volt, legalább három napig égett.

Az extra szerencse érdekében a családtagok a megmaradt hamut és parazsat használták a villámcsapás elleni védelemre. Ez a hagyomány Franciaországban és Québecben is folytatódott egészen az 1800-as évekig, amikor a kandallók fokozatosan átadták helyüket a kályháknak. Ezt követően az ünnepi rönköket a vacsoraasztalok díszítésére használták, aztán ez egyre interaktívabbá vált, később pedig az ehető változat ihletője lett. A XIX. század végi Párizsban feltalált Fatörzs minden fatörzs sütik anyja: egy könnyű piskóta alappal készült, amelyet csokis krémmel megkentek és felcsavartak, a fatörzs hasonlóság érdekében kakaós vajkrémmel vonták be, és egy villával megkarcolva a külsejét, adták meg a fához hasonló textúrát. A habcsókgombák és marcipánlevelek extra botanikus hangulatot adtak neki.

Ma már számtalan változata létezik a klasszikus receptnek. Az innovatív verziók gyümölcsöket is használnak a krémhez, például körtét vagy szárított citromot.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Nils (@basilic_et_citron_vert) által megosztott bejegyzés

Stollen - Németország

A legtöbb ember a stollent egy sűrű, fűszeres, citrusfélék kandírozott héjával, mazsolával és marcipánnal telepakolt német karácsonyi süteménynek ismeri. Nemcsak a tésztája vajas, hanem a németek képesek a szeleteket vajjal megkenni és porcukorral meghinteni.

Az eredeti stollent, amelynek legkorábbi említése 1474-ből, Drezdából származik, nem ez a vajas bujaság határozta meg.

Az adventi böjt idején kínált stollenek liszt, élesztő és víz határozottan nem ünnepi keverékéből álltak.

Nem, édesítés szóba sem került. Abban az időben a katolikus egyház bűnös élvezetnek tekintette a böjt idején az olyan luxuscikkeket, mint a vaj, de Ernest herceg, Szászország választófejedelme felmentést kért a pápától e szigorú szabály alól, és csodálatos módon a pápa engedett, így 1491-ben a pékeknek lehetővé tették, hogy vajat és más finom összetevőket is adjanak a stollenhez. A hercegnek tulajdonképpen komoly érdeke fűződött mindehhez;

egy drezdai hagyomány szerint karácsonykor az uralkodókat hatalmas méretű stollenekkel lepték meg

(a hagyomány 1730-ban érte el csúcspontját, amikor Augustus választófejedelem számára 100 pék 1,8 tonnás stollent sütött). És határozottan kellemesebb volt elmajszolni a gyömülcsös-vajas verziót, mint a fojtósan szigorú elődjét.

Ma már számos változat létezik ebből a finom süteményből. Az eredeti, Dresdner Christstollen néven ismert változat azonban védett státuszt élvez. Az Európai Bizottság által elismert verzió még mindig az eredeti, XV. századi recept szerint készül, amely Hans Röckenwagner szakértő szerint

„többnyire gyümölcsökből áll, amelyeket egy kis sütemény tart össze”.

Az egymást követő kelesztési, pihentetési és érlelési időszakok miatt a teljes stollen elkészítése négy napot vesz igénybe - de persze jóval kevesebbet az elfogyasztása.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

BROTPROFI RICARDO FISCHER (@brotprofi) által megosztott bejegyzés

Karácsonyi gyümölcskenyér - Anglia

A modern kori gyümölcskenyér, más néven karácsonyi torta, legalább akkora ellenszenvet vált ki hazájában, mint amekkora rajongást. A Smithsonian Magazine az ellenszenv nagy részét a XX. század eleji, tömegesen gyártott, és postai úton kiszállított változatoknak tulajdonítja, amelyek kéretlenül - és szárazon, állottan - jelentek meg az emberek küszöbén. A brit karácsonyi sütemények rajongói azonban tudják, hogy ha hűek az eredeti, házi recepthez, akkor ez a desszert verhetetlen.

A klasszikus, viktoriánus angol gyümölcstorta tojásban és vajban gazdag, jó minőségű aszalt gyümölcsökkel van tele, és most jön a lényeg: whiskyben vagy brandyben ázik.

Az ókori rómaiaknak is volt egy satura nevű sütemény-változata, amely árpapüré, mazsola, fenyőmag és gránátalmamag keveréke volt, mézes borral és fűszerekkel megöntözve. Beszédes, hogy egy másik római találmányt - a szatírát - ez az édes-savanyú édesség ihlette.

A ma ismert angol gyümölcstorta a XVII. század közepén jelent meg. Bár számtalan változata létezik (cukros mázzal a tetején és anélkül), az egyetlen állandó dolog benne, hogy a sosem lehet elég ideig érlelni. A sütés módjánál (lassan, alacsony hőfokon) sokkal fontosabb, hogy hogyan tároljuk: hűvös helyen, szeszes itallal átitatott vászonba csomagolva és szorosan lefedve hetekig vagy akár hónapokig is karácsony előtt. Ebben nagyon hasonlít az angol karácsonyi pudingra, csak szeletelhető verzióban.

Karácsonyi torta (Sri Lanka)

Vannak olyan karácsonyi sütemény fanatikusok, akik már a világ minden lehetséges sütiváltozatát kipróbálták, majd a szerencse, az utazás vagy házasság révén rábukkannak a Srí Lanka-i sütemény titkára. Rachel Bartholomeusz gasztronómiai író azt állítja, hogy

a Srí Lanka-i karácsonyi sütemény sokkal lelkesebben terjedt el a szigetországban, mint maga a kereszténység

(amelyhez a lakosságnak mindössze 7 százaléka ragaszkodik). Ennek ellenére a Srí Lanka-i kis keresztény közösség olyan örökséggel büszkélkedhet, amely tükrözi a sziget portugál, holland és brit gyarmati uralom alatti összetett történelmét. A sokféle hatás egy olyan karácsonyi süteményben összegződik, amelyben a gyarmati kulináris örökség keveredik a hazai hagyományokkal és összetevőkkel.

Ez a süti alapvetően különbözik sok más ünnepi desszerttől abban, hogy búzaliszt helyett nedves rulangot (egyfajta búzadara) használ, valamint rengeteg darált kesudiót (ezt például a portugálok hozták be a szigetre). Az elképesztő mennyiségű tojás - recepttől függően 12 és 55 között - és még több tojásfehérje biztosítja, hogy a sütemény rendkívül dús legyen.

A brit gyarmatosítók eperdzsem iránti vonzódása magyarázza, hogy miért adnak egész üvegekkel a helyi gyümölcsökhöz (és zöldségekhez!), köztük a sütőtökhöz és a chow chow-hoz.

A fűszerek kifejezetten ázsiaiak: a gyömbér, a fahéj és a kardamom keveredik a vaníliával és a rózsavízzel. A süteményt hagyományosan marcipánnal vonják be, amelyet a szokásos mandula alap helyett helyi kesudióból készítenek. Nem csoda, hogy decemberben az is ezt eszi Sri Lankán, akinek semmi köze a keresztény hagyományokhoz.

Fekete sütemény (Karibi szigetvilág)

A karibi édesség sötétebb, mélyebb és összességében magával ragadóbb, mint bármely más gyümölcsös karácsonyi süti a világon. A szigeteken a gazdag, sötét nádmelasz és a barna karamell mellett saját termesztésű barnacukrot is használnak ehhez a fantasztikus édességhez. A fekete sütemény receptje az angol karácsonyi sütemény alapjára épül, amelyet a gyarmatosítók hoztak a brit karibi szigetekre. A süteményben a helyi ananász és mangó helyett (drága és importált) mazsolát és aszalt szilvát használnak, és ezeket a fényűző összetevőket néha hónapokig is rumban áztatják. Sütés előtt az áztatott, megpuhult gyümölcsöt pépesítik, ettől a sütemény selymes állagú és mély ízű lesz.

A karácsony előtt sütött fekete süteményt a karácsonyi vacsorához szolgálják fel. A maradék aztán büszkén díszeleg az ünnepi asztalon év végéig is (ha addig kitart).

Nem kell attól tartani, hogy a napokig takarás nélkül kiállított sütemény kiszárad, ha véletlenül mégis ez történne vele, megvan a helyiek tökéletes megoldása: egyszerűen még több rumot kell ráönteni.

Pio Quinto karácsonyi torta (Nicaragua)

A nicaraguai Pio Quinto torta egy másik, ugyancsak rummal átitatott karácsonyi sütemény, amely az Egyenlítő közeléből származik. A közép-amerikai süteményt egy XVI. századi pápa nevét őrzi, aki kemény eretnekellenes álláspontjáról volt ismert, de a névadás oka homályba vész. Az azonban nem titok, hogy a torta miért vált a nicaraguaiak kedvenc ünnepi édességévé.

A Pio Quinto torta saját szentháromsággal rendelkezik.

Az alapját egy sütemény képezi, amelyet búzaliszt és finom fehér kukoricaliszt keverékéből, valamint kakaóporból, fahéjból és tejből sütnek. A mazsolával és aszalt szilvával fűszerezett rumot sűrű sziruppá főzik, ezt sopa borracha néven (ami részeges levest jelent) ismerünk, és amelybe a megsült süteményt áztatják. Ezt követően a tocsogó tésztát egy réteg gazdag tejes, fahéjjal ízesített pudinggal fedik be, majd mazsolával és aszalt szilvával díszítik. A lenyűgöző látványon kívül az így kapott hármasról az a hír járja, hogy olyan bűnösen finom, hogy még a névadó V. Pius sem tudott volna ellenállni neki, hírhedt szigorúsága ellenére sem.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Jocy Hernandez (@beawesomesweets) által megosztott bejegyzés

Bibingka (Fülöp-szigetek)

Ki mondta, hogy a karácsonyi süteménynek desszertnek kell lennie, vagy hogy egyáltalán édesnek? A Fülöp-szigeteken a bibingka egy kedvelt karácsonyi rizstorta, amelyet a hajnali mise utáni reggelinél kínálnak, sőt, gyakran árulják a templomok előtt.

A bibingka elkészítésének klasszikus folyamata kissé bonyolult. A hagyományos tészta galapóngból, egy enyhén erjesztett, ragadós rizstésztából és kókusztejből áll.

A terrakotta edényeket banánlevelekkel bélelik ki, amelyeket a rizskeverék köré tekernek, majd forró parázsra helyezik.

Míg a modern sütőben sütés gyorsabb és kevésbé macerás - konkrétan bibingka formákban sül, ami hasonlít a muffin formára -, a régi módszerrel lapos, mégis zamatos süteményt kapunk, amelynek felülete finoman elszenesedik, és átjárja a pirított banánlevél íze.

A dolgok különösen érdekessé válnak, ha feltétet adnak hozzá. A variációk végtelenek. Édesek és sósak egyaránt, az alaptól (vaj, cukor, kókuszreszelék) a ritkaságokig (jackfruit, durian, sózott kacsatojás) terjed a skála. A bibingkát melegen eszik, és gyakran kísérik forró csokival vagy gyömbérteával. A hagyományos karácsonyi sütemények tengerében pedig csodával határos módon gluténmentes.

Kurisumasu Keki (Japán)

A karácsonyi sütemények valóságos jelenségnek számítanak Japánban, és mind az ínyenc pékségekben, mind az áruházakban árulják őket. Pedig a japánoknak csak körülbelül egy százaléka keresztény. Valójában a karácsony még csak nem is hivatalos ünnep náluk, mégis ünneplik. Az egyik kedves karácsonyi rituáléjuk, amelyet a japánok december 24-én végeznek, hogy összegyűlnek, és együtt kajálnak a KFC-ből, majd megeszik a karácsonyi sütemény saját verzióját.

A legtöbb karácsonyi süteménytől eltérően a japán Kurisumasu Keki könnyű és egyszerű, piskóta alapra tejszínhabcsúcsokat nyomnak, és művészien elrendezett, rubinvörös eperrel díszítik.

A süteménynek nincs vallási jelentősége, inkább a kereskedelem és a jólét szimbóluma.

Bár a piskótatészta a XVII. század óta ismert volt a szigetországban, a legfontosabb tortaösszetevők - cukor, tej és vaj - ritka luxuscikknek számítottak. A II. világháború után Japán gazdaságilag nem állt jól, nagy volt az élelmiszerhiány. Az édes finomságok, például azok, amelyeket az újjáépítésében segédkező amerikai katonák osztogattak, nagyon keresettek voltak. Ezek az amerikai típusú sikeres élet szimbólumaivá váltak, amelyeket a japánok utánoztak, a karácsony kereskedelmi változatával együtt,

ennek szimbóluma lett a piros-fehér színű kerek sütemény, ami a nemzeti zászló formáját és színeit utánozza.

Hogy mennyire népszerű és fontos nekik, azt mutatja az is, hogy a mobiltelefonodon a karácsonyi tortát is megtalálod az emojik között.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

okawari by azusa (@okawaribyazusa) által megosztott bejegyzés

Pavlova (Új Zéland és Ausztrália)

A pavlova népszerűségéről tanúskodik, hogy egy évszázaddal a feltalálása után az új-zélandiak és az ausztrálok még mindig azon vitatkoznak, hogy melyik ország cukrászai készítették el először ezt a klasszikus karácsonyi desszertet. A feljegyzések szerint Anna Pavlova, orosz balerina 1926-os turnéja során mindkét országban megfordult, és ez egybeesett a desszert helyi receptkönyvekben való megjelenésével. Az eredettől eltekintve, az alapreceptben az ausztrálok és az új-zélandiak is egyetértenek: ropogós habcsókalap, mályvacukrosan puha belsővel, tetején a tejszínhabtengerből kiemelkedő szezonális gyümölcsökkel.

Egy kutatócsoport két éven át 20 000 újság és 10 000 szakácskönyv átvizsgálásával próbálta véglegesen tisztázni a recept eredetét.

Arra a következtetésre jutottak, hogy a pavlova nem csupán jóval a névadó balerina turnéja előtt ismert volt már, de a XIX. századi amerikai habcsók-őrületből ered, amelyet a kézi habverő feltalálása indított el.

Viszont, azzal mindkét hadviselő fél vigasztalódhat, hogy a Pavlova-ihlette ételek közül (Pavlova-fagylalt az Egyesült Államokban, a békacomb à la Pavlova Franciaországban) az egyetlen étel, amely ma népszerűbb, mint valaha, az a kiwi és/vagy ausztrál pavlova. Mert ez a desszert kivételes: könnyű és habos, nem tölti meg a hasat, így mentőcsónak lehet a karácsonyi vacsorában fuldoklók számára.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Conor Curran (@creamy_confusion) által megosztott bejegyzés

Mákos bejgli, és más közép-európai verziói a mákos kalácsnak

Kétségtelen, hogy vannak olyan karácsonyi süteményimádók, akiknek a rajongása a függőség határát súrolja, de csak a mi bejglink elfogyasztása képes pozitív drogtesztet produkálni.

A bejgli, ki ne tudná, egy felcsavart mákos sütemény, amely a közép-európai asztalokon annyiban tér el egymástól, hogy milyen tésztából készül. Lehet puha, kelt, lehet zsírosabb, tömörebb, a lényeg, hogy nem túl édes. Míg maga a tészta is elég finom, a fő attrakció mégis a mák. A sűrű, gazdag pasztává főzött, citromhéjjal, cukorral ízesített csillogó, koromfekete krém feltűnő kontrasztot alkot a halvány színű süteménytésztával.

Az alapreceptet minden család a maga módján variálja, egy dologban azonban mindenki egyetért: minél több a mák, annál jobb.

Ez nem csak azért van így, mert a mák tele van nagyon hasznos tápanyagokkal. És nem is csak azért, mert jól tudjuk, hogy a mák fogyasztása szerencsét és jólétet hoz a ház népének. A mákfogyasztástól a világ más tájain eléggé tartanak az emberek, mióta tudják, hogy az ópium, a morfium és a heroin is a mák egyes részeiből készül. Úgyhogy ha a világ más tájairól érkeznek vendégek hozzátok karácsonykor, érdemes másfajta édességet is kitenni az asztalra, mert csak kevesen olyan vállalkozó szelleműek, hogy megkóstolják a legeslegfinomabb karácsonyi süteményt.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

@vivkonyha által megosztott bejegyzés


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


GASZTRO
9 élelmiszer, amit neked is a hűtőben kellene tárolnod, de valószínűleg nem teszed
A hűtő a háztartási logisztika egyik kulcsfontosságú csatatere. És aki ügyesen pakol benne, az nemcsak élelmiszert spórol, de pénzt is.

Megosztom
Link másolása

Van, aki mindent a hűtőbe pakol, más meg még a megkezdett tejfölt is visszateszi a pultra. A vita arról, hogy bizonyos élelmiszereknek a hűtőben vagy a konyhapulton van-e a helyük, évek óta tart. De van kilenc étel, amit a háztartások nagy része rossz helyen tárol – és a hűtő lenne az igazi otthonuk.

Ezeknek az élelmiszereknek a hűtése nemcsak megnöveli az eltarthatóságukat, hanem hosszú távon több tízezer forintot is megspórolhatunk évente az élelmiszer-pazarlás csökkentésével.

Íme a lista a hűtő mélyéről:

1. Ketchup, mustár, majonéz – a hűtő alulértékelt hármasa

A nagy kérdés: ezeket hova tesszük? A magyar háztartásokban még mindig sokan tartják a mustárt és a ketchupot a konyhaszekrényben. Pedig ha egy üveget több mint egy hónap alatt fogyasztunk el, élelmiszer-biztonsági szempontból mindenképpen hűtőbe való, főleg a majonéz, ami nyers tojást is tartalmazhat.

2. Citrom, narancs, lime – nem csak a pult díszei

A citrusfélék akár négyszer tovább elállnak a hűtőben, mint a konyhapulton. Hidegben lassabban párolog a víztartalmuk, így nem száradnak ki olyan gyorsan.

3. Felbontott vörösbor – nem csak az ínyencek hűtik

Igen, a vörösbort szobahőmérsékleten szokás inni, de ha már felbontottad, akkor bizony a hűtőben a helye. Ez lelassítja az oxidációs folyamatot, vagyis később ecetesedik meg. Hűtve 4-5 napig még teljesen finom marad.

4. Tojás – nem véletlenül van külön helye a hűtőben

Bár az Európai Unióban a tojásokat mosatlanul forgalmazzák, és ezért a boltokban nem kell hűteni őket, otthon érdemes betenni a hűtőbe, mert így tovább frissek maradnak, és csökken a szalmonella kockázata is.

5. Vaj – kenhető marad, ha csak annyit hagysz kint, amennyi kell

Sokan tartják a vajat a pulton, hogy ne legyen kőkemény reggelire. Ez nem baj, de egyszerre csak kis mennyiséget érdemes kint tartani, a többit vissza kell tenni a hűtőbe, különben megavasodhat.

6. Alma – lehet, hogy hideg lesz, de jót teszel vele

Az almák hűtés nélkül is elállnak, mégis érdemes mégis betenni őket a hűtőbe. Ugyanis etilén gázt termelnek, ami meggyorsítja a környezetükben lévő más gyümölcsök érését – és romlását. A hűtőben ez a folyamat sokkal lassabb.

7. Lekvár, dzsem – a címke nem hazudik

Sokan elfelejtik, hogy a felbontott lekvár címkéjén ott van: hűtve tárolandó. Melegben könnyebben penészedik, különösen, ha már kanalaztunk belőle párszor. Szóval, ha nem akarod a vajas kenyeret szürke, bolyhos dzsemmel enni, irány a hűtő.

8. Krémlikőr – nemcsak az ünnepekkor kell figyelni

A tejtartalmú italok, mint a Baileys vagy az ír krémlikőrök, felbontás után érzékenyek lesznek a hőre, így hűtőben kell őket tartani. Igaz, a Baileys gyártója szerint ez az ital két évig eláll hűtés nélkül is – de más krémlikőrökkel ez nem feltétlenül igaz.

9. Juharszirup – nem olyan, mint a méz

Kevesen tudják, de a juharszirup meg tud penészedni, ha szobahőmérsékleten tároljuk. Felbontás után érdemes hűteni, különben kis fehér penésztalpak lephetik el a tetejét, és onnantól csak a kukának öröm.

+1 tanács: olvasd el a címkét

Bármilyen élelmiszerről is van szó, mindig nézd meg a csomagoláson az ajánlott tárolási módot. És ha valaminek furcsa a szaga, állaga, íze – ne kockáztass, inkább dobd ki. Egy falat romlott étel több kárt csinál, mint amennyit egy doboz dzsem megér.

Via Express


Megosztom
Link másolása

GASZTRO
Már úgy mondjuk, hogy reflux, mintha teljesen normális állapot lenne - a szakértő elmondja, mit használj ellene
A reflux népbetegség, egyre többeket érint - pedig ennek nem kéne így lennie, és egy kis gyomorbántalomnál komolyabb problémákat is okozhat.

Megosztom
Link másolása

Dr. G. Kiss Orsolya orvos, farmakológus, táplálkozástudományi szakember szerint a reflux népbetegség lett - írja az RTL. A csatorna szakértője elmondta, hogy a "népszerűsége" ellenére ez

nem egy természetes és egészséges állapot, a visszafordításán, nem pedig az elnyomásán és a helytelen életmód folytatásán kell legyen a hangsúly.

Szerencsére van visszaút, és elmondja azt is, mit kell tenni ahhoz, hogy ismét jól működjön az ember gyomra. Szerinte gyógyszer nélkül is visszafordítható a reflux, amelynek nem csak az étkezés állhat a hátterében,

a kiváltó okok közt szerepelnek az unalomig ismételten helytelen életmódbéli lépések:

a túlsúly, a mértéktelen alkoholfogyasztás, a nem megfelelő stressztűrő képesség kialakítása és még a kialvatlanság is.

Az egyszerű gyomorégésen túl számos kockázata van a refluxnak.

"A reflux nem csupán kellemetlen, hanem veszélyes is lehet: felmaródást, fekélyt, akár vérzést is okozhat. Ezért fontos időben orvoshoz fordulni"

- mondja az orvos, aki szerint ilyen esetben sürgető az életmódváltás.

Aki nemcsak a refluxot szeretné megszüntetni, hanem gyógyszer nélkül szeretné megállni a helyét a nagyvilágban, annak

a szénsavas és koffein tartalmú italokat kerülnie kell, ahogy a túlfűszerezett, csípős és túlzottan zsíros ételeket is. Valljuk be, ez azért más kórállapotoknál is óriási tehermentesítés a szervezetnek.

Az inkább többször keveset evés alapjait kellene lefektetni, hogy a gyomor ne terhelődjön túl, illetve a túl sok plusz kilóból is le kéne faragni. Bár az orvos a stressz minimalizálását javasolja, inkább érdemes ezt úgy felfogni, hogy optimalizáljuk azt. A stresszorok sosem szűnnek meg, illetve a szervezet egészséges működéshez fontos tényezők, ám

az optimális szintet megküzdési stratégiák kialakításával fenn kell tartani, hogy elkerüljünk egy csomó betegséget.

Ezekkel a nem is olyan apró, de 100 százalékban kontrollálható lépésekkel az ember ismét ura lehet a testének, és

egy idő után nem csak a reflux tünetei szűnhetnek meg,

hanem javulhat az alvás minősége, jókedvűbb és energikusabb lehet az ember anélkül, hogy tízezreket hagyna a gyógyszertárban.

A gyógynövény alapú savcsökkentők, reflux ellenes lúgos vizek és még a szódabikarbóna is csak tüneti megoldást jelentenek egyébként,

amellyel maga a probléma nem szüntethető meg. A fogyasztást követően a tünetek csökkennek, ugyanakkor a probléma tovább mélyül, hiszen az illető a kiváltó okokra nem helyezett hangsúlyt.


Megosztom
Link másolása


GASZTRO
Ez az újfajta csoki a rajongók szerint sokkal finomabb, mint a híres dubaji, te megkóstolnád?
Angyalhajjal töltött csoki tarol a neten – ez lett a TikTok új kedvence.

Megosztom
Link másolása

A TikTok új kedvence egy belga csokitábla, ami úgy néz ki, mintha egy fantasy filmből szabadult volna. A neve Angel Hair (ez a mi vattacukrunk angol elnevezése), pisztáciás, vattacukros, rózsaszín, és most épp leverte a trónról a dubaji csokisztárt is.

A csokoládé immár nem csak édesség, hanem koncepció, dizájnelem, tartalomgyártási alapanyag és identitás.

Legalábbis, ha az ember a TikTokon mozog. Most éppen a Tucho nevű belga kézműves csokiműhely új kreációját, az Angel Hair (Angyalhaj) nevű tábláját kapta fel a net – és egyesek szerint még a legendás dubaji „Can't Get Knafeh of It” nevű desszertnél is jobb.

Pisztácia, málnás vattacukor és rózsaszín pánik

Aki nem tudná: a dubaji édesség, amit a Fix Dessert Chocolatier dobott piacra, ropogós knafeh-rétegeivel, tahinijével és pisztáciájával egy ideje már nagy népszerűségnek örvend. De most jött a belga kihívó.

Carmie Sellitto, egy Londonban élő gasztroinfluenszer tette ki, amint megkóstolta az Angel Hair táblát – és 10-es pontszámot adott neki.

@touchdalight this actually really surprised me #london #chocolate #foodreview ♬ Crystal Waters Gypsy Woman (Live) - Dj djacky mix

„Egy Tucho nevű helyről szereztem be a csokit. Általában olyan 21 euró körül megy, de én ajándékba kaptam, mert az Egyesült Királyságban nem lehet hozzájutni – csak Belgiumban készítik és árulják.”

Átszámítva kb. 8500 forintba kerül ez az elég szürreális édesség, amit Sellitto szerint már ránézésre is muszáj volt megkóstolnia.

„Egyszerűen annyira jól nézett ki, olyan furán, máshogy, mint bármelyik csoki, amit valaha láttam – ezért akartam annyira megszerezni.”

Csoki, amitől kész leszel

A csokoládéba „angyalhaj” van töltve – ez tulajdonképpen a vattacukor. Emellé jön a pisztáciakrém, némi vanília, gránátalma és málna, mindez egy rózsaszín ruby csokiburok alá rejtve.

A kombináció elsőre abszurdnak tűnik, de Sellitto szerint:

„Olyan fura volt az egész – az íze is, meg ahogy kinézett –, de idegesítően finom volt.”

Ami igazán megkülönbözteti a dubaji desszerttől, az az állag és a meglepetésfaktor. Míg a knafeh-csoki ropog és selymes, az Angel Hair játékosabb, kívül-belül meghökkentő:

„Ez nem csak pisztácia meg csoki. Van benne valami random vattacukorszerű töltelék is, amitől az egész sokkal szórakoztatóbb lesz evés közben.

Annyi íz kavargott benne egyszerre, hogy teljesen összeolvadt minden – és hát nagyon fura érzés volt, hogy haj van a csokiban.”

Luxuscsokik a TikTok generációnak

A Tucho Angel Hair nemcsak hogy látványos és különleges, de pont azt tudja, amit ma egy prémium édességtől elvárunk: újraírja a fogalmat, hogy mi is az élvezet.

Miközben a világ csokirajongói már rég túlléptek a tejcsokis szeleteken, és Instagramra optimalizált bonbonokat akarnak, a Tucho és a dubaji Fix Dessert Chocolatier is pontosan azt szállítja, amire igény van: valami furcsát, de zseniálisan jóízűt.

Hol lehet Angel Hair csokit kóstolni Magyarországon?

Szerencsére nem kell Belgiumig rohanni:

- Budapesten a Nour cukrászdában,

- Pásztón a Csibe cukrászdában,

- Gödöllőn a Solierben,

- Komáromban a T&G-ben,

- vagy online a Candyland.hu és Megaczukorka.hu oldalakon is elérhető egy ehhez elég hasonló édesség.

Árban 6500–10 000 Ft között mozognak a táblák, attól függően, hol és milyen kiszerelésben szerzed be.


Megosztom
Link másolása


GASZTRO
A Rovatból
A te krumplipüréd is ellenállhatatlanul krémes lesz, ha hozzáadod ezt az egyszerű hozzávalót
Ez nem az a püré, amit visszatolsz a hűtőbe holnapra. Ez az, amit titokban befalsz kanállal, amikor mindenki elfordul.

Megosztom
Link másolása

Van az a köret, amit mindenki ismer – vagy legalábbis azt hiszi. Ez a krumplipüré. Tízből kilenc embernek egy halvány sós massza ugrik be róla, amit a menzán kanalaztak a stefánia mellé.

Na most felejtsd el ezt az egészet, mert ez a verzió egészen más ligában játszik.

Tejszínnel, vajjal és krémsajttal készül, és pontosan olyan, mint amit egy luxusétterem a tányérra tesz, és mindenki azt kanalazza le onnan először. Ez a püré szexi, és ezért nem kér bocsánatot: krémes, gazdag, komolyan veszi magát.

Nem azért, mert túl van gondolva, hanem mert végre meg van csinálva rendesen.

Ha még dobsz rá egy marék friss metélőhagymát, kakukkfüvet vagy rozmaringot, garantáltan az asztal sztárja lesz. Hogy mienk a körete legyn teljesen mindegy – mert ez a püré nem mellékszereplő, hanem a főhős.

A legkrémesebb krumplipüré, amit otthon valaha készítesz

Hozzávalók (4–6 adaghoz):

6 nagyobb krumpli (pl. sárga héjú, lisztes fajta, mint a Desiree vagy Agria)

80 ml habtejszín (30–35%-os, nem főzőtejszín)

3-4 evőkanál vaj

100–120 g natúr krémsajt

só, frissen őrölt bors

opcionálisan: friss metélőhagyma, kakukkfű, rozmaring

Elkészítés:

Hámozd meg a krumplit, vágd egyforma darabokra, és főzd sós vízben, amíg villával könnyen szét nem esik (15–20 perc).

Közben egy kisebb lábosban melegítsd össze a tejszínt, vajat és krémsajtot alacsony lángon. Ne forrald, csak kevergesd langyosan, míg sima és selymes lesz.

Szűrd le alaposan a krumplit, majd törd át krumplinyomóval vagy passzírozd, hogy ne maradjanak darabok.

Öntsd hozzá a meleg krémsajtos keveréket, keverd ki vele rendesen. Sózd, borsozd ízlés szerint.

Ha túl sűrű, egy kevés extra meleg tejszínnel vagy vajjal lazíthatod.

Végül, ha feldobnád, szórd meg friss zöldfűszerekkel:

metélőhagyma - az enyhén hagymás, friss ízért, rozmaring vagy kakukkfű - az izgalmas melegség miatt.

Jó étvágyat!


Megosztom
Link másolása