Végre kiderült, miért okozhat a vörösbor olyan durva fejfájást másnap
A Kaliforniai Egyetem (UC Davis) két tudósa, Andrew Waterhouse enológus professzor és Apramita Devi élelmiszer-tudományi kutató végre megoldotta a rejtélyt, miért okoznak a Cabernetek, Pinot Noirok és más vörösborok különösen erős másnaposságot.
A kvercetin a szőlőhéjban található fenolos vegyület, amely vörösborban nagyobb mennyiségben van jelen, mivel a vörös szőlő héja hosszabb ideig marad a borban az erjedés során - írja a NewYorkPost.
Waterhouse és Devi kimutatta, hogy a kvercetin lassítja az ALDH nevű enzim működését, amely az alkoholfogyasztás során keletkező egyik vegyület lebontásáért felelős.
Mi a helyzet más vegyületekkel?
A tanulmány azt is vizsgálta, hogy más összetevők, például a szulfitok, a biogén aminok és a tanninok felelősek-e a vörösbor utáni másnaposságért.
Szulfitok:
Ezek minden borban megtalálhatók, és gyakran hibáztatják őket a másnaposságért. A kutatók szerint azonban egy pohár borban található körülbelül 20 milligramm szulfit nem elegendő ahhoz, hogy túlterhelje a szervezet szulfitbontó enzimjeit.
Biogén aminok:
Ezek nitrogéntartalmú anyagok, amelyek sok erjesztett ételben és italban megtalálhatók. A kutatók szerint azonban a borban túl kevés van belőlük ahhoz, hogy erős másnaposságot okozzanak.
Tanninok:
A vörösborban magas tannintartalom miatt sokan hibáztatják ezeket a vegyületeket a fejfájásért. Waterhouse és Devi szerint azonban a szőlőhéjban és -magban található más fenolos vegyületek – például a kvercetin – a valódi bűnösök. Ráadásul a tannin más élelmiszerekben, például teában és csokoládéban is jelen van, amelyek ritkán okoznak fejfájást.
Miért van több kvercetin egyes borokban?
A kutatás szerint a napsütésnek jobban kitett szőlő több kvercetint termel, ami miatt az ebből készült vörösborok erősebb másnaposságot okoznak. Ezért a napsütéses régiókból származó borokat érdemes mértékkel fogyasztani, ha el akarjuk kerülni a kellemetlen másnaposságot.