GYEREK
A Rovatból

A mesterséges megtermékenyítéssel született babák esetében sokkal gyakoribb ez a betegség

Ráadásul egyre nő a mesterséges megtermékenyítéssel született babák száma.

Megosztom
Link másolása

A mesterséges megtermékenyítéssel fogant babáknak 36%-kal nagyobb esélyük van arra, hogy komoly szívhibával szülessenek, mint azoknak, akik természetes úton jöttek a világra – derült ki egy friss kutatásból.

Persze, még így is ritkák a szívproblémák, de az adatok azért beszédesek: a természetes úton fogant babáknál ez az arány 1,15%, míg az IVF-es babáknál 1,84%.

Ha többes terhességről van szó, az IVF-es babáknál ez a szám már 2,47%-ra emelkedik.

Ez az egyik legnagyobb kutatás ebben a témában, több mint 7,7 millió születést vizsgáltak meg Dániában, Finnországban, Norvégiában és Svédországban.

„Korábbi kutatások már jelezték, hogy a mesterséges megtermékenyítéssel fogant babák esetében nagyobb a koraszülés és az alacsony születési súly esélye”

– mondta a kutatás vezetője, Ulla-Britt Wennerholm, a svéd Göteborgi Egyetem professzora. „Most arra voltunk kíváncsiak, hogy a szívfejlődési rendellenességek kockázata is magasabb-e.”

Wennerholm csapata összevetette a természetes úton fogant babákat azokkal, akik IVF-fel, ICSI-vel (amikor egyetlen spermiumot közvetlenül a petesejtbe fecskendeznek), vagy fagyasztott embrióval fogantak. Ezután megvizsgálták, hogy hány babánál diagnosztizáltak súlyos szívhibát a méhen belül vagy az első életév során.

A kutatók az anyai életkortól kezdve a terhesség alatti dohányzáson át a cukorbetegségig és szívproblémákig mindent figyelembe vettek. A céljuk, hogy eredményeik segíthessenek a szívhibák korai felismerésében, így időben megkaphassák a babák a szükséges kezelést. A kutatók remélik, hogy a múlt héten a European Heart Journal című szakfolyóiratban közzétett eredményeik a szívhibák időben történő diagnosztizálásához és életmentő beavatkozáshoz vezetnek.

„A veleszületett szívhibák komoly problémát jelenthetnek, gyakran már nagyon fiatal korban műtétre van szükség, ezért fontos tudni, mely babák vannak nagyobb veszélyben, hogy a lehető legkorábban diagnosztizáljuk őket és biztosítsuk a megfelelő kezelést”

– tette hozzá Wennerholm. Az Amerikai Reproduktív Orvostudományi Társaság szerint az Egyesült Államokban minden 40. születés mesterséges megtermékenyítés eredménye.

Dániában az IVF aránya még ennél is durvább: az élveszületések 9%-a mesterséges megtermékenyítésből származik, ami világviszonylatban is a legmagasabb.

Wennerholm szerint ahogy egyre többen választják a mesterséges megtermékenyítést, várhatóan a szívhibás esetek száma is növekedni fog.

„Az a tény, hogy a szívhibák kockázata nagyjából azonos minden típusú mesterséges megtermékenyítésnél, azt sejteti, hogy lehet valamilyen közös tényező a szülők meddősége és a babák szívproblémái között”

– mondta.

Az IVF-et eredetileg az 1970-es években fejlesztették ki olyan nők számára, akiknek elzáródott a petevezetékük, de azóta már más helyzetekben is használják, például férfi meddőségnél, ismétlődő vetéléseknél vagy béranyaság esetén. Az eljárás során a petesejteket laboratóriumban termékenyítik meg spermiumokkal, és az így létrejött embriókat beültetik a méhbe.

Az embriókat genetikai rendellenességekre is tesztelhetik beültetés előtt, hogy növeljék a siker esélyét.

A genetikai tesztek után a sikerarány 60-65%, de ha az anya idősebb, vagy a méhe nem ideális állapotban van, ezek az esélyek csökkennek.

Idén a Kaliforniai Egyetem kutatói egy új, nem invazív módszert mutattak be, amely segít előre jelezni az embriók minőségét az IVF során.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


GYEREK
A Rovatból
Ezek most a legnépszerűbb keresztnevek itthon – Eltűntek az Évák és a Gergelyek, viszlát!
Vége a Hanna és a Bence uralmának is: új utónevek taszították le őket az első helyről. Mutatjuk a listát!

Megosztom
Link másolása

Valami végérvényesen megváltozott. A KSH legfrissebb adatai szerint a szülők ma már egészen más neveket választanak gyermekeiknek, mint akár tíz vagy húsz évvel ezelőtt.

Az olyan klasszikus keresztnevek, mint az Éva, a Judit, a Gergely vagy a Lajos – kikoptak az anyakönyvi bejegyzések közül, és helyüket trendi, modern, sokszor újdonsült nevek vették át.

Ha most babát vársz, és névötletek után kutatsz, jobb, ha elfelejted a családi hagyományokat – mert már a Dominikok, Benettek, Lucák és Olíviák korát éltük.

A fiúnevek élbolyát 2024-ben a Dominik vezette, őt követi az Olivér és a Levente. Ezeket szorosan követik olyan modern, de már jól bejáratott keresztnevek, mint a Marcell, Milán vagy a Noel. Ami igazán érdekes, hogy a 10 legnépszerűbb név között egyetlen klasszikus név sincs – hiába keresnénk itt a Gézát, a Károlyt vagy épp Ernőt. De ezek a nevek például az első 100-ban sem szerepelnek. Ami viszont meglepetés volt, hogy az Imre, a Tamás, a Péter, a János és a László igen. (És a Gergő is, így, ezzel a névváltozattal.)

A top 10 fiú utónév 2024-ben:

Dominik

Olivér

Levente

Marcell

Milán

Máté

Bence

Noel

Dániel

Benett

A Benett név megjelenése a listán különösen izgalmas: ez az angolszász eredetű keresztnév az elmúlt években szinte robbanásszerűen lett népszerű, és most már a leggyakoribbak között is megtaláljuk.

A lányoknál a vezető helyet Luca foglalja el, őt követi a Hanna, Zoé és Anna. A lista alapján egyértelmű, hogy a szülők imádják a rövid, dallamos neveket. Az olyan klasszikus választások, mint az Éva, Judit, Andrea vagy Zsuzsanna teljesen eltűntek a TOP100-ból.

A top 10 lány utónév 2024-ben:

Luca

Hanna

Zoé

Anna

Emma

Léna

Olívia

Laura

Alíz

Kamilla

És már jönnek feljebb a listákon az új kedvencek: egyre többször lehet hallani olyan újszülött neveket, mint a Lilien, Maja, Zselyke vagy Emili – ezek talán jövőre már a listán is szerepelnek.

Neked melyik a kedvenc keresztneved? És milyen nevet adnál a gyerekednek?


Megosztom
Link másolása

GYEREK
Rúzsa Magdi fotókon és videókon mutatta meg, hogyan telt a húsvét a hármasikrekkel a Vajdaságban
Őrület, milyen gyorsan telik az idő, milyen gyorsan nőnek a gyerekek.

Megosztom
Link másolása

Rúzsa Magdi ikrei - Lujza, Keve és Zalán - 2022 február 1-jén, a terhesség 34. hetében jöttek világra. Ezt követően három hetet töltöttek az újszülöttosztályon, csak ezután vihették őket haza a szüleik.

Első születésnapjukat 2023-ban ünnepelték - ekkor az énekesnő megosztotta, hogy már jól látszik, melyiküknek milyen a személyisége.

Rúzsa Magdi korábban többször is nyilatkozott arról, milyen az élet a hármasikrekkel, és milyen elvek mentén nevelik a férjével a kicsiket. Fontos, hogy gyermekei önállóak legyenek, képesek legyenek okosan döntéseket hozni.

A hármas ikrek nevelésében a tágabb család is aktívan részt vesz, az unokahúg és a nagymamák is segítenek a mindennapokban. Mert azért egyszerre három, ugyanolyan korú gyermekkel az első év nem volt könnyű.

"Három gyerek mellett nincs idő magammal foglalkozni. Ha éppen nem velük vagyok, akkor koncertre kell mennem, ilyenkor átáll az agyam az anyukaszerepről az előadóművészre"

- árulta el Rúzsa Magdi, amikor még csak 9 hónaposak voltak a babák.

Tavaly egy interjúban az őket vezérlő értékekről is beszélt, azt mondta:

"Amire rettentően büszke vagyok, az a közösen elmondott asztali áldás. Kétévesen már mondják, hogy »Édes Jézus, légy vendégünk…«, és imádom, amikor Lujzi bekiabál a végén, hogy ámen!"

Az elmúlt napokban arról posztolt az énekesnő Instagramon, hogyan telt a gyerekekkel a húsvét a szülőföldjén, a Vajdaságban.

Várd meg, amíg betölt a videó:


Megosztom
Link másolása


GYEREK
Így alszik az 5 hónapos csöppség - Tornóczky Anita ennivalóan édes fotót tett közzé Instagramon
Amióta megszületett a kis Noel, azóta csupa boldogság az életük a férjével, hiszen több éves kemény küzdelem után válhattak szülővé.
Sassy - sassy.hu
2025. április 29.


Megosztom
Link másolása

Tornóczky Anita hosszú és küzdelmes utat járt be, mire valóra válhatott élete álma, hogy édesanya lehessen.

Öt éven át próbálkozott a párjával, Miklóssal. Több orvosnál is jártak, hogy keresett fel, hogy a termékenységi problémákra megoldást találjanak, és végül egy szlovákiai lombikprogram hozta meg számukra az "eredményt": a második beültetés sikeres lett.

A műsorvezető korábban őszintén beszélt a lombikprogrammal kapcsolatos tapasztalatairól, mert számára fontos az ezzel kapcsolatos tabuk ledöntése. Bátorításként osztotta meg történetét, hogy más nők is segítséget merjenek kérni, és ne érezzék magukat egyedül a hasonló helyzetben.​

Kisfiuk, Noel 2024 decemberében született.

Azóta is boldogságot hoz az életükbe. Tornóczky Anita szívszorító elárulta, hogy "a szíve minden pillanatban csordultig van szeretettel".

A fotót erre a linkre kattintva láthatod.


Megosztom
Link másolása


GYEREK
Ez a milliók által szedett gyógyszer elhízást okozhat, 20%-kal növeli a kóros súlytöbblet kockázatát
Egy friss finn kutatás szerint azok a gyerekek, akik kisgyerekkorukban ezt a gyógyszert kapták, nagyobb eséllyel híznak el később.

Megosztom
Link másolása

Újabb figyelmeztetést kapott az antibiotikumok világa: egy friss finn kutatás szerint azok a gyerekek, akik kisgyerekkorukban ezeket a kanalas orvosságokat kapták, nagyobb eséllyel híznak el később.

A finnországi Oulu Egyetem kutatói arra jutottak, hogy

azok a gyerekek, akik kétéves koruk előtt antibiotikumot szedtek, 20 százalékkal nagyobb eséllyel tartoztak a 12 éves korban már elhízottnak számító kategóriába, mint azok, akik nem szedtek ilyen gyógyszert.

A tanulmány szerzői arra figyelmeztették a háziorvosokat, hogy legyenek különösen óvatosak, amikor kisgyerekeknek írnak fel antibiotikumot – főleg akkor, ha feleslegesen, például egyszerű felső légúti fertőzésekre tennék ezt.

Évente gyerekek millióinak írnak fel antibiotikumot 14 éves kor alatt.

Az antibiotikumokat jellemzően bakteriális fertőzések – például torokgyulladás, tüdőgyulladás, gyomor-bélhurut, bőr- és fülgyulladás – kezelésére adják.

De korábban már szakértők figyelmeztettek: az antibiotikumok túlzott használata miatt egyre több baktérium válik ellenállóvá, így a jövőben a legegyszerűbb fertőzések is sokkal nehezebben lesznek kezelhetők.

És most itt van egy újabb intő jel: a finn tudósok szerint az antibiotikumok nemcsak a fertőzések elleni harcban, hanem az anyagcserében és a testsúlyban is komoly változásokat idézhetnek elő.

„Az élet első 24 hónapjában történt antibiotikum-expozíció magasabb testtömegindexszel járt együtt két éves korban az antibiotikumot nem szedett gyerekekhez képest, és ugyanezt láttuk hosszú távon is, egészen 12 éves korig”

– áll a kutatók közleményében.

És ez nem csak a gyerekkorra jelent veszélyt. Egy friss elemzés szerint az elhízott gyerekek 55 százaléka kamaszként is az marad, és a túlsúlyos tinik 80 százaléka felnőttkorban is küzd a pluszkilókkal.

A kutatásban összesen 33 095 finn gyereket követtek nyomon a születésüktől 12 éves korukig, különös figyelmet fordítva arra, hogy milyen antibiotikumos kezeléseket kaptak az életük első két évében.

A kutatók azt vizsgálták, hogy az antibiotikum-expozíció – a terhesség előtt, alatt, a születés körül, vagy kisgyermekkorban – hogyan befolyásolta később a túlsúly és az elhízás kialakulását.

Az adatok szerint a gyerekek 39 százalékának anyukája is kapott antibiotikumot a terhesség előtti egy évben, 27 százalékuk a terhesség alatt, és 68 százalékuk maga is szedett antibiotikumot az első két évben.

A gyerekek súlyát kétszer mérték meg: egyszer két éves korban, majd 12 évesen.

Kiderült, hogy az anya antibiotikum-használata a terhesség előtt vagy alatt nem befolyásolta a gyerekek testsúlyát. Viszont azoknál a gyerekeknél, akik maguk kaptak antibiotikumot életük első két évében, szignifikánsan magasabb volt az elhízás és a súlygyarapodás kockázata.

A tudósok egyébként régóta tudják, hogy az antibiotikumok nem csak a rossz baktériumokat pusztítják el: a bélrendszerünk hasznos, súlyszabályozásban szerepet játszó mikrobáit is kiirthatják.

A magyarázat szerint ezek a bélbaktériumok normálisan "megeszik" az elfogyasztott táplálék egy részét, de ha kiirtják őket, a test több energiához jut – vagyis több marad raktározásra.

Egyes kutatások azt is kimutatták, hogy bizonyos bélbaktériumok eltűnése az étvágy növekedéséhez is vezethet.

A gyermekkori elhízás amúgy is növekvő probléma világszerte: 2022-ben több mint 159 millió iskolás korú gyereket diagnosztizáltak túlsúllyal vagy elhízással.

A 2023-as adatok szerint minden negyedik négy-öt éves gyerek, és minden harmadik tíz-tizenegy éves gyerek túlsúlyos vagy elhízott volt.


Megosztom
Link másolása