GYEREK
A Rovatból

„Arra kérte a lányomat, hogy próbáljon pozitívabban gondolkodni, de ez nem oldotta meg a szorongást”

Jó lenne tudni, hogy milyen segítséget kaphat a gyerekünk az iskolában elérhető pszichológus szakembertől, vagy nem is érdemes őt felkeresni?

Megosztom
Link másolása

Tegyük a szívünkre a kezünket, és válaszoljunk őszintén: megbízunk az iskolapszichológusban? Ma még mindig nagy az ellenállás a lelki segítségkéréssel szemben, és számos tévhit él az emberekben, minthogy pszichológushoz csak a bolondok mennek, pedig az időben érkező lelki segítség akár mentális betegségektől is megmenthet. Mit tennénk, ha gyermekünk hirtelen megváltozna, visszahúzódó lenne és szorongana az iskolába járás gondolatától? Hova fordulnánk segítségért?

Bíznánk abban, hogy az iskolapszichológus meg tudja oldani a problémát? És ha nem, mit tennénk ezután?

Sokan nem mernek iskolapszichológushoz fordulni, míg mások hiába kérnek segítséget, nem kapnak. Pedig ma sokkal nagyobb szükség van a fiatalok lelki támogatására, mint bármikor korábban. Utánajártunk, hogy miért nem működik a rendszer, és hogyan lehetne javítani rajta.

„Nem oldotta meg a szorongást”

Mielőtt kivesézzük a rendszert, itt egy történet egy anyáról és a lányáról, akik a saját bőrükön tapasztalták meg, hogy milyen következményekkel jár, ha egy kamasz nem kap időben segítséget. A történet szereplői egy budapesti iskolában kértek segítséget, és mivel a mai napig nem sikerült kimászniuk ebből a nehézségből, anya és lánya a nevük megváltoztatását kérték. Anna szívszorító története sajnos nem egyedi, lánya, Nóra, mindig is csendes, visszahúzódó gyerek volt, de a gimnázium első évében ez tovább fokozódott.

A tizenöt éves kamasz egyre többször panaszkodott fejfájásra, hányingerre, és gyakran kérte, hogy hadd maradjon otthon iskolaidőben.

Anna először azt hitte, hogy ez csupán tinédzserkori stressz, és a hormonális változások állnak a háttérben, hiszen a lánya tavaly szeptemberben lelkesen ment új iskolájába, egy budapesti gimnáziumba. Hónapoknak kellett eltelni, hogy felismerje, többről van szó, mint kamaszkori hangulatingadozásról, ugyanis a helyzet csak súlyosbodott. A téli szünet után Nóra szorongása eluralkodott rajta, és már egyáltalán nem akart iskolába menni. Anna kétségbeesetten próbált segítséget találni, ezért az iskolapszichológushoz fordultak. „Nekem nem mesélt arról, hogy mi bántja, pedig láttam, rajta, hogy valami komoly gonddal küzd. Azt gondoltam, ha beszél egy szakemberrel, akkor talán megnyílik, és megtudjuk, mi áll a háttérben. Nóra meglepően jól fogadta az ötletemet, és ő maga kért időpontot az első ülésre” – emlékszik vissza Anna. De

a lány az első találkozó után már nem akart visszamenni a szakemberhez.

„Azt mondta nekem, hogy a pszichológus nem értette meg őt, és nem tudott segíteni neki. A pszichológus arra kérte, hogy próbáljon pozitívabban gondolkodni, de ez nem oldotta meg a szorongást.”

Már tavasz volt, amikor az eset tovább romlott, és Nóra végül hetekre bezárkózott, a tanév végére pedig magántanulói státuszt kért, de Anna erről hallani sem akart. Nyár végén az édesanya már arról mesél, hogy egyedül a Balatonnál látta mosolyogni a lányát, aki sokat fogyott az elmúlt időszakban. Máig nem tudja, hogy mi állhat Nóra depressziója mögött, az új tanévet mindenesetre magántanulóként kezdi, és bár Anna nem engedheti meg magának, elhatározta, hogy keres egy másik szakembert, aki segíthet abban, hogy visszakapja azt az életvidám lányt, aki Nóra volt a gimnázium első éve előtt.

Miért nem segített a szakember?

Az iskolapszichológusok és az iskolai szociális segítők szerepe sokrétű, de a legfontosabb feladatuk, hogy támogassák a diákokat lelki, érzelmi és szociális problémáik kezelésében. Székely Zsuzsanna, főállású iskolai szociális segítő a Lélektér Ifjúságsegítő Alapítvány elnöke szerint az oktatási intézményekben dolgozó szakembereknek – legyen szó iskolapszichológusokról vagy iskolai szociális segítőkről – nem a szaktudással van gondjuk, hanem a túlterheltséggel.

„Az iskolai segítők esetén ezer gyerekre jut egy szakember, ami rendkívüli terhelést jelent.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy szakember több intézményt lát el, és gyakran csak néhány órát tud egy-egy helyszínen tölteni. Ez a helyzet az iskolapszichológusok esetében nagyon hasonló”– magyarázza a szakértő. –

Az is gondot jelent, hogy gyakran a fiatal, tapasztalatlan szakemberek kerülnek ezekre a pozíciókra, akiknek nincs elég tapasztalatuk a komplex problémák kezelésében, hiszen nagyon alulfizetett munkakörökről van szó.”

Ez frusztrációt okozhat a diákok és a szülők körében is. Milyen problémákkal találkoznak a segítők? Leggyakoribbak a lelki nehézségek, az iskolai konfliktusok, a kiközösítés, a bullying, párkapcsolati gondok, szerhasználati problémák, függőség, tanulási nehézségek és a szorongás, amelyeknek a kezelése még egy sokat látott szakember számára is kihívást jelent. Arról nem beszélve, hogy a legtöbb gyerek akkor jut el először pszichológushoz vagy iskolai szociális segítőhöz, ha már eluralkodott a probléma.

„Gyakori, hogy az esetek csak későn kerülnek a szakemberek elé. Ha egy diák egyre többet lóg az iskolából, mire az iskolapszichológus beavatkozhat, annál nehezebb visszahozni a normál iskolai kerékvágásba. Az ilyen esetekben az iskolapszichológus már csak tűzoltást végezhet.” – magyarázza Székely Zsuzsanna. De mi lehet a megoldás?

A szakemberektől túl sok értékes időt vesz el az adminisztráció (Fotó: Getty Images)

Van kiút!

Be kell látni, hogy az iskolapszichológusok túlterheltsége és a rövid találkozók miatt nehéz hosszútávú eredményeket elérni, ha egy szülő csupán az iskolai segítőre hagyatkozik. Székely Zsuzsanna hangsúlyozza, hogy a szülők is bátran kérhetnek segítséget, ha gyereknevelési dilemmáik vannak, vagy ha úgy érzik, hogy elakadtak egy probléma kezelésében. Amikor pedig a közvetett segítség sem elegendő, érdemes más lehetőségeket is felkutatni. Magyarországon több ingyenes vagy alacsony költségű szervezet működik, ahol szakszerű támogatást kaphatnak a diákok és a szülők. Ilyen például az Ifjúsági Lelki Elsősegély és a Lélektér Ifjúságsegítő Alapítvány.

„Ezeknek a szervezeteknek a célja, hogy gyors és könnyen elérhető segítséget nyújtsanak krízishelyzetekben, legyen szó telefonos vagy online tanácsadásról.

A szülők és fiatalok bátran éljenek ezekkel az alternatívákkal!”

A kamaszokat érintő lelki nehézségek kezelhetők, sőt megelőzhetők, ha időben kérünk segítséget. Hogy mi lesz az iskolapszichológiai rendszerrel? A szakértő szerint a helyzet javítása érdekében szükség van az iskolapszichológusok munkakörülményeinek javítására. „Intézményenként szükség lenne egy-egy dedikált szakemberre, akik megfelelő fizetést kapnak, és elismerik munkájukat. Ezáltal lehetne a végzettségre vonatkozó elvárásokat is szigorítani az iskolai szociális segítők esetében, ami a hatékonyabb működéshez vezetne.

Emellett fontos lenne a szakmai együttműködés iskolapszichológusok és iskolai szociális segítők között, ugyanis ma nincs egységes protokoll arra, hogy miként dolgozzanak együtt egy problémás eset kezelésében.”

Székely Zsuzsanna szerint például az iskolapszichológusok rendszeresen beszélhetnének a gyerekekkel, míg a szociális segítők közreműködhetnének a szülőkkel való kapcsolattartásban és más segítő szervezetek bevonásában. Többek között ez is járható út, amely a rendszer javulásához vezet. Addig is ne tudjuk be a gyerekek szorongását egyszerű kamaszkori hormonváltozásnak, ne hagyjuk annyiban a dolgot, ha a rossz hangulat nem múlik el néhány nap alatt. Kamaszkorban minden szélsőség normális, amennyiben van változás, és nem lesz tartós egy-egy állapot.

Az Ifjúsági Lelki Elsősegély a 13700 telefonszámon hívható hétköznap 17-21 óra között.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


GYEREK
A Rovatból
Ezek most a legnépszerűbb keresztnevek itthon – Eltűntek az Évák és a Gergelyek, viszlát!
Vége a Hanna és a Bence uralmának is: új utónevek taszították le őket az első helyről. Mutatjuk a listát!

Megosztom
Link másolása

Valami végérvényesen megváltozott. A KSH legfrissebb adatai szerint a szülők ma már egészen más neveket választanak gyermekeiknek, mint akár tíz vagy húsz évvel ezelőtt.

Az olyan klasszikus keresztnevek, mint az Éva, a Judit, a Gergely vagy a Lajos – kikoptak az anyakönyvi bejegyzések közül, és helyüket trendi, modern, sokszor újdonsült nevek vették át.

Ha most babát vársz, és névötletek után kutatsz, jobb, ha elfelejted a családi hagyományokat – mert már a Dominikok, Benettek, Lucák és Olíviák korát éltük.

A fiúnevek élbolyát 2024-ben a Dominik vezette, őt követi az Olivér és a Levente. Ezeket szorosan követik olyan modern, de már jól bejáratott keresztnevek, mint a Marcell, Milán vagy a Noel. Ami igazán érdekes, hogy a 10 legnépszerűbb név között egyetlen klasszikus név sincs – hiába keresnénk itt a Gézát, a Károlyt vagy épp Ernőt. De ezek a nevek például az első 100-ban sem szerepelnek. Ami viszont meglepetés volt, hogy az Imre, a Tamás, a Péter, a János és a László igen. (És a Gergő is, így, ezzel a névváltozattal.)

A top 10 fiú utónév 2024-ben:

Dominik

Olivér

Levente

Marcell

Milán

Máté

Bence

Noel

Dániel

Benett

A Benett név megjelenése a listán különösen izgalmas: ez az angolszász eredetű keresztnév az elmúlt években szinte robbanásszerűen lett népszerű, és most már a leggyakoribbak között is megtaláljuk.

A lányoknál a vezető helyet Luca foglalja el, őt követi a Hanna, Zoé és Anna. A lista alapján egyértelmű, hogy a szülők imádják a rövid, dallamos neveket. Az olyan klasszikus választások, mint az Éva, Judit, Andrea vagy Zsuzsanna teljesen eltűntek a TOP100-ból.

A top 10 lány utónév 2024-ben:

Luca

Hanna

Zoé

Anna

Emma

Léna

Olívia

Laura

Alíz

Kamilla

És már jönnek feljebb a listákon az új kedvencek: egyre többször lehet hallani olyan újszülött neveket, mint a Lilien, Maja, Zselyke vagy Emili – ezek talán jövőre már a listán is szerepelnek.

Neked melyik a kedvenc keresztneved? És milyen nevet adnál a gyerekednek?


Megosztom
Link másolása

GYEREK
Rúzsa Magdi fotókon és videókon mutatta meg, hogyan telt a húsvét a hármasikrekkel a Vajdaságban
Őrület, milyen gyorsan telik az idő, milyen gyorsan nőnek a gyerekek.

Megosztom
Link másolása

Rúzsa Magdi ikrei - Lujza, Keve és Zalán - 2022 február 1-jén, a terhesség 34. hetében jöttek világra. Ezt követően három hetet töltöttek az újszülöttosztályon, csak ezután vihették őket haza a szüleik.

Első születésnapjukat 2023-ban ünnepelték - ekkor az énekesnő megosztotta, hogy már jól látszik, melyiküknek milyen a személyisége.

Rúzsa Magdi korábban többször is nyilatkozott arról, milyen az élet a hármasikrekkel, és milyen elvek mentén nevelik a férjével a kicsiket. Fontos, hogy gyermekei önállóak legyenek, képesek legyenek okosan döntéseket hozni.

A hármas ikrek nevelésében a tágabb család is aktívan részt vesz, az unokahúg és a nagymamák is segítenek a mindennapokban. Mert azért egyszerre három, ugyanolyan korú gyermekkel az első év nem volt könnyű.

"Három gyerek mellett nincs idő magammal foglalkozni. Ha éppen nem velük vagyok, akkor koncertre kell mennem, ilyenkor átáll az agyam az anyukaszerepről az előadóművészre"

- árulta el Rúzsa Magdi, amikor még csak 9 hónaposak voltak a babák.

Tavaly egy interjúban az őket vezérlő értékekről is beszélt, azt mondta:

"Amire rettentően büszke vagyok, az a közösen elmondott asztali áldás. Kétévesen már mondják, hogy »Édes Jézus, légy vendégünk…«, és imádom, amikor Lujzi bekiabál a végén, hogy ámen!"

Az elmúlt napokban arról posztolt az énekesnő Instagramon, hogyan telt a gyerekekkel a húsvét a szülőföldjén, a Vajdaságban.

Várd meg, amíg betölt a videó:


Megosztom
Link másolása


GYEREK
Így alszik az 5 hónapos csöppség - Tornóczky Anita ennivalóan édes fotót tett közzé Instagramon
Amióta megszületett a kis Noel, azóta csupa boldogság az életük a férjével, hiszen több éves kemény küzdelem után válhattak szülővé.
Sassy - sassy.hu
2025. április 29.


Megosztom
Link másolása

Tornóczky Anita hosszú és küzdelmes utat járt be, mire valóra válhatott élete álma, hogy édesanya lehessen.

Öt éven át próbálkozott a párjával, Miklóssal. Több orvosnál is jártak, hogy keresett fel, hogy a termékenységi problémákra megoldást találjanak, és végül egy szlovákiai lombikprogram hozta meg számukra az "eredményt": a második beültetés sikeres lett.

A műsorvezető korábban őszintén beszélt a lombikprogrammal kapcsolatos tapasztalatairól, mert számára fontos az ezzel kapcsolatos tabuk ledöntése. Bátorításként osztotta meg történetét, hogy más nők is segítséget merjenek kérni, és ne érezzék magukat egyedül a hasonló helyzetben.​

Kisfiuk, Noel 2024 decemberében született.

Azóta is boldogságot hoz az életükbe. Tornóczky Anita szívszorító elárulta, hogy "a szíve minden pillanatban csordultig van szeretettel".

A fotót erre a linkre kattintva láthatod.


Megosztom
Link másolása


GYEREK
Ez a milliók által szedett gyógyszer elhízást okozhat, 20%-kal növeli a kóros súlytöbblet kockázatát
Egy friss finn kutatás szerint azok a gyerekek, akik kisgyerekkorukban ezt a gyógyszert kapták, nagyobb eséllyel híznak el később.

Megosztom
Link másolása

Újabb figyelmeztetést kapott az antibiotikumok világa: egy friss finn kutatás szerint azok a gyerekek, akik kisgyerekkorukban ezeket a kanalas orvosságokat kapták, nagyobb eséllyel híznak el később.

A finnországi Oulu Egyetem kutatói arra jutottak, hogy

azok a gyerekek, akik kétéves koruk előtt antibiotikumot szedtek, 20 százalékkal nagyobb eséllyel tartoztak a 12 éves korban már elhízottnak számító kategóriába, mint azok, akik nem szedtek ilyen gyógyszert.

A tanulmány szerzői arra figyelmeztették a háziorvosokat, hogy legyenek különösen óvatosak, amikor kisgyerekeknek írnak fel antibiotikumot – főleg akkor, ha feleslegesen, például egyszerű felső légúti fertőzésekre tennék ezt.

Évente gyerekek millióinak írnak fel antibiotikumot 14 éves kor alatt.

Az antibiotikumokat jellemzően bakteriális fertőzések – például torokgyulladás, tüdőgyulladás, gyomor-bélhurut, bőr- és fülgyulladás – kezelésére adják.

De korábban már szakértők figyelmeztettek: az antibiotikumok túlzott használata miatt egyre több baktérium válik ellenállóvá, így a jövőben a legegyszerűbb fertőzések is sokkal nehezebben lesznek kezelhetők.

És most itt van egy újabb intő jel: a finn tudósok szerint az antibiotikumok nemcsak a fertőzések elleni harcban, hanem az anyagcserében és a testsúlyban is komoly változásokat idézhetnek elő.

„Az élet első 24 hónapjában történt antibiotikum-expozíció magasabb testtömegindexszel járt együtt két éves korban az antibiotikumot nem szedett gyerekekhez képest, és ugyanezt láttuk hosszú távon is, egészen 12 éves korig”

– áll a kutatók közleményében.

És ez nem csak a gyerekkorra jelent veszélyt. Egy friss elemzés szerint az elhízott gyerekek 55 százaléka kamaszként is az marad, és a túlsúlyos tinik 80 százaléka felnőttkorban is küzd a pluszkilókkal.

A kutatásban összesen 33 095 finn gyereket követtek nyomon a születésüktől 12 éves korukig, különös figyelmet fordítva arra, hogy milyen antibiotikumos kezeléseket kaptak az életük első két évében.

A kutatók azt vizsgálták, hogy az antibiotikum-expozíció – a terhesség előtt, alatt, a születés körül, vagy kisgyermekkorban – hogyan befolyásolta később a túlsúly és az elhízás kialakulását.

Az adatok szerint a gyerekek 39 százalékának anyukája is kapott antibiotikumot a terhesség előtti egy évben, 27 százalékuk a terhesség alatt, és 68 százalékuk maga is szedett antibiotikumot az első két évben.

A gyerekek súlyát kétszer mérték meg: egyszer két éves korban, majd 12 évesen.

Kiderült, hogy az anya antibiotikum-használata a terhesség előtt vagy alatt nem befolyásolta a gyerekek testsúlyát. Viszont azoknál a gyerekeknél, akik maguk kaptak antibiotikumot életük első két évében, szignifikánsan magasabb volt az elhízás és a súlygyarapodás kockázata.

A tudósok egyébként régóta tudják, hogy az antibiotikumok nem csak a rossz baktériumokat pusztítják el: a bélrendszerünk hasznos, súlyszabályozásban szerepet játszó mikrobáit is kiirthatják.

A magyarázat szerint ezek a bélbaktériumok normálisan "megeszik" az elfogyasztott táplálék egy részét, de ha kiirtják őket, a test több energiához jut – vagyis több marad raktározásra.

Egyes kutatások azt is kimutatták, hogy bizonyos bélbaktériumok eltűnése az étvágy növekedéséhez is vezethet.

A gyermekkori elhízás amúgy is növekvő probléma világszerte: 2022-ben több mint 159 millió iskolás korú gyereket diagnosztizáltak túlsúllyal vagy elhízással.

A 2023-as adatok szerint minden negyedik négy-öt éves gyerek, és minden harmadik tíz-tizenegy éves gyerek túlsúlyos vagy elhízott volt.


Megosztom
Link másolása