GYEREK
A Rovatból

Bolondfalvi Csudás Henrik, az egyetemes embernevelés influenszere

Egy jóravaló férfi, akinek valódi nevét a körülötte lévő erős nők nélkül valószínűleg ma senki sem ismerné, de nekik köszönhetően szellemi örökségét még a dalai láma is továbbviszi

Megosztom
Link másolása

Egy kis német falucskában, nem messze a bodeni tótól, az egyszeri magyar nyaralónak feltűnik egy vissza-visszatérő olasz hangzású név: Pestalozzi.

Először csak az utcanevek között, aztán egyre több helyen: az iskolánál, a pékségnél, a zöldségtermelő fóliasátrak kerítésén.

Az egyszeri magyar nyaralót pedig nem hagyja nyugodni a kérdés, hogy vajon ki lehet ez a híres ember, ezért felcsapja az internetet.

Utána pedig csak pislog, mi minden fért bele egy egyszeri svájci pasi életébe a XIX. század forradalmi időszakában, milyen hatása lehet egy emberre az, ha a gyerekkorából hiányzik a férfi minta, és mire képes egy nő, ha szerelmes.

Szív, fej, kéz

A svájci Johann Heinrich Pestalozzi nevét Magyarországon többnyire csak a  pedagógusok ismerik, pedig élete és munkássága nem csak neveléstörténeti szempontból volt érdekes és mértékadó.

Az 1746-ban született, gyerekkorában csak Bolondfalvi Csudás Henriknek csúfolt szelíd, humanista érzelmektől fűtött Pestalozzi egész életét arra tette fel, hogy a szegények oktatása ne csak száraz magolás (vagy egyáltalán, csak ábránd), hanem szó szerint emberré nevelés legyen.

Korának forradalmaiban írásaival és kísérleti intézményeivel vett részt, Rousseau eszméivel rokon meglátása szerint az egyszerű nép gyermekeinek erkölcsi (szív)  és szellemi  (fej) felemelését a munka (kéz) segítségével lehet elérni.

Céljait sok szeretettel és lelkesedéssel, de gazdasági ismeretek nélkül alapított iskolákkal próbálta elérni - tartós siker nélkül.

A bukások elemzése és a folyamatos írásos önvizsgálat azonban olyan szellemi hagyatékká vált, melyre a mai napig követendő példaként hivatkozik a szakma.

Első, szegény gyermekeknek szóló, a kétkezi munkát és az alapvető ismereteket egyszerre oktató iskolájának megalapítását azonban még nem a segítő szándék, hanem a kényszer szülte.

Teológiai tanulmányait hátrahagyva a Zürichtől nem messze fekvő Birr községben telepedett le, hogy mezőgazdasággal foglalkozzon, amihez nem értett. Így feleségével úgy döntöttek, magukhoz vesznek pár környékbeli szegény gyereket, és munkájukat (fonás, szövés) a koszt-kvártély mellett oktatással és neveléssel hálálják meg.

Az egyszerű gyerekmunkának tűnő történet Pestalozzi filantróp személyének köszönhetően gazdaságilag viszonylag hamar megbukott (sokkal többet foglalkozott a gyerekek lelki-szellemi fejlesztésével, mint az üzlettel),

pedagógiai tanulságokból azonban egy életre elég gyülemlett fel. Ezekre a tapasztalatokra támaszkodva igyekezett később a család, mint a legtökéletesebb nevelési közeg elveit az iskola intézményébe átültetni.

Felépítette, összedőlt, megírta… aztán újra kezdte

Pestalozzi minden tervének a jószándék volt a legnagyobb hátráltatója. A mindent elhomályosító eszme mellett ugyanis vajmi kevés figyelem jutott az intézmények működtetésének anyagi oldalára.

Azonban az elkerülhetetlen bukások között legalább volt ideje a lánglelkű nevelőnek papírra vetni gondolatait.

A neuhofi iskola utolsó napjaiban született például első jelentős pedagógiai munkája, az  "Egy remete esti órája".  A művelt közönségnek szánt aforizmagyűjtemény után egy szélesebb társadalmi körnek szóló regénysorozatot írt Lénárd és Gertrúd címmel, mely a történetmesélés eszközével mutatja be egy jóakaratú asszony küzdelmein keresztül, hogyan érdemes a gyerekeket (és a neveletlen felnőtteket) helyes erkölcsi és életmódbeli útra terelni.

A négyrészes sorozat első kötete hatalmas siker lett: szószékrõl olvasták fel a gyülekezeteknek, részletei folyóiratokba, kalendáriumokba kerültek bele.

A munkáért a francia forradalom törvényhozó gyűlésé 1792-ben a Francia Köztársaság Polgára címmel jutalmazta az írót.

1798-ban aztán a sors újra gyakorlati munkát adott Pestalozzi kezébe: a háborúban megárvult számtalan, fizikailag és lelkileg is megnyomorodott gyerek felkarolására kapott feladatot Stans városában. A rövid életű Helvét Köztársaság vezetősége fontosnak tartotta  a népnevelés eme formáját, ezért pénzzel és épülettel is támogatta Pestalozzi munkáját, aki így közel 80 gyereknek tudott otthont és segítséget nyújtani.

Azonban ez az iskola sem maradt fenn sokáig: 5 hónapos emberfeletti munka után az épületet át kellett adniuk, hogy hadikórházzá alakítsák. Az elcsigázott Pestalozzinak is vissza kellett vonulnia egy időre egy alpesi üdülőbe, melynek tulajdonosa a pedagógus munkásságának nagy tisztelője volt.

Megerősödve Burgdorf elemi iskolájában folytatta tevékenységét, ahol hosszú távra be tudott rendezkedni, és végre sikereket érhetett el.

Ugyan az épületet itt is elkobozták végül, új helyén,

Yverdonban már akkora híre volt az iskolának, hogy a világ minden tájáról sereglettek a tanítványok és a látogatók, köztük az első magyar óvodákat megalapító  Brunszvik Teréz is.

A világhír azonban nagy stresszel és teljesítménykényszerrel járt, ami felerősítette a munkatársak közti viszálykodást, így 1824-ben végül az anyagi alapok is megrendültek és be kellett zárni az iskolát.

Pestalozzi csalódottan, elszegényedve vonult vissza Neuhofba, a birtokra, ahol 1827 telén érte a halál.

Minden nagy férfi mögött ott áll egy (csapat) erős nő

A történészek és a lélektani szakemberek szerint is alapvetően határozta meg Pestalozzi életét az, hogy édesapja korán meghat és édesanyja, Susanna, valamint a Babelinek becézett dajkája nevelte őt férfi segítség nélkül.

„Élete merőben női jellegű zárt körnek jól rejtő anyai melegében kezdődik. Létének mindvégig ez a tény adta meg alapját”  - írta róla Eduard Spranger .

Susanna, Pestalozzi számára az önfeláldozó anyai szeretet és gondoskodás megtestesítője volt, ami később pedagógiai elveiben is tükröződött. Pestalozzi hitte, hogy az oktatásnak és nevelésnek is tükröznie kell azt a szeretetet, törődést és erkölcsi útmutatást, amit ő ezektől a nőktől kapott.

Felesége, Anna Schulthess mindezen jellemvonások mellett még az anyagiak terén is támaszává tudott lenni a nem túl gyakorlatias pedagógusnak.

A gazdag zürichi kereskedőcsaládból származó nő saját anyjától, Anna Holzhalb-tól tanulta a vagyon kezelésének fortélyait, mivel apja céhes feladatainak eleget téve nem tudta egyedül vinni a családi üzletet. Holzhalb a boltvezetésen kívül maga intézte a vásárokon és kiállításokon való megjelenést is, olyannyira eredményesen, hogy konfliktusba is keveredett a férjével, ezért két évig külön éltek. Jegyezzük meg ehhez a tényhez, hogy az 1700-as évek második felét írjuk…

Holzhalb egyébként Pestalozzi anyjának teljes ellentéte volt: rendkívül szigorú volt a gyerekeivel, lányát állítólag annak 30 éves korában is megverte, ha úgy látta jónak.

Ebből a közegből menekült végül a lány a nincstelen, de melegszívű, nála nyolc évvel fiatalabb Pestalozzi karjaiba.

Megismerkedésüket egyébként egy közös barát hirtelen halálának köszönhették, a közös gyász kapcsán levelezésbe kezdtek (több, mint 460 levelet váltottak egy év alatt!), amit a lány szülei nem nézték jó szemmel, ezért az egyik fivér segítette őket a titkos kapcsolattartásban.

Házasságuk során Anna minden vagyonát Pestalozzi víziójába fektette, többek között az yverdoni iskola is az ő örökségének köszönhetően maradt fenn még 12 évig az intézmény anyagi megrendülése után.

Egyetlen vér szerinti gyerekük Hans Jakob Pestalozzi volt, akinek nevelésében a rousseau-i elvek követésére törekedtek. (Ezt a szellemi kapcsolatot a gyermek neve is tükrözi: a francia Jean-Jacques német változata.) Az ő fia, Gottlieb mentette meg végül a neuhofi birtokot a pusztulástól. Pestalozzi szellemi hagyatékának gondozása azonban sokkal több örököst hívott életre.

Pestalozzi örökségét a dalai láma is ápolja

A cikk elején tárgyalt falu csak egy a számtalan intézmény és szervezet közül, mely Pestalozzi nevét viselve továbbadja a pedagógus által teremtett értékeket. A dalai láma például nagyköveti posztot tölt be az angliai székhelyű Pestalozzi International Foundation nevű szervezetnél, mely ösztöndíjprogramokkal segíti a hátrányos helyzetű gyerekeket Indiában, Nepálban és Zambiában.

Az eredeti Birr-i intézmény továbbviszi Pestalozzi a szakma tanítással egybekötött lakhatási és oktatási rendszerét.

A szerző által látott Pestalozzi-faluban pedig 1947 óta kapnak otthont és teljeskörű, szeretetteljes nevelést a rászoruló gyerekek. A Pestalozzi Gyermek- és Ifjúsági Falu mintegy húsz családi házból, egy fesztiválteremmel ellátott faluközpontból, egy iskolából, kilenc képzési létesítményből, valamint gyakornokok és alkalmazottak számára kialakított lakóépületekből áll. Olyan emberek élnek és dolgoznak itt, akik teljes szívükkel elkötelezettek amellett, hogy a gyerekeknek jövőt adjanak.

A település élő példája a közmondásnak: egy gyerek felneveléséhez egy egész falu kell.

Pestalozzi unokájával a család ugyan kihalt, a szárnya alá vett több száz gyerek és szellemi öröksége azonban még sokáig őrizni fogja Csudás Henrik nevét.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


GYEREK
A Rovatból
Ezek most a legnépszerűbb keresztnevek itthon – Eltűntek az Évák és a Gergelyek, viszlát!
Vége a Hanna és a Bence uralmának is: új utónevek taszították le őket az első helyről. Mutatjuk a listát!

Megosztom
Link másolása

Valami végérvényesen megváltozott. A KSH legfrissebb adatai szerint a szülők ma már egészen más neveket választanak gyermekeiknek, mint akár tíz vagy húsz évvel ezelőtt.

Az olyan klasszikus keresztnevek, mint az Éva, a Judit, a Gergely vagy a Lajos – kikoptak az anyakönyvi bejegyzések közül, és helyüket trendi, modern, sokszor újdonsült nevek vették át.

Ha most babát vársz, és névötletek után kutatsz, jobb, ha elfelejted a családi hagyományokat – mert már a Dominikok, Benettek, Lucák és Olíviák korát éltük.

A fiúnevek élbolyát 2024-ben a Dominik vezette, őt követi az Olivér és a Levente. Ezeket szorosan követik olyan modern, de már jól bejáratott keresztnevek, mint a Marcell, Milán vagy a Noel. Ami igazán érdekes, hogy a 10 legnépszerűbb név között egyetlen klasszikus név sincs – hiába keresnénk itt a Gézát, a Károlyt vagy épp Ernőt. De ezek a nevek például az első 100-ban sem szerepelnek. Ami viszont meglepetés volt, hogy az Imre, a Tamás, a Péter, a János és a László igen. (És a Gergő is, így, ezzel a névváltozattal.)

A top 10 fiú utónév 2024-ben:

Dominik

Olivér

Levente

Marcell

Milán

Máté

Bence

Noel

Dániel

Benett

A Benett név megjelenése a listán különösen izgalmas: ez az angolszász eredetű keresztnév az elmúlt években szinte robbanásszerűen lett népszerű, és most már a leggyakoribbak között is megtaláljuk.

A lányoknál a vezető helyet Luca foglalja el, őt követi a Hanna, Zoé és Anna. A lista alapján egyértelmű, hogy a szülők imádják a rövid, dallamos neveket. Az olyan klasszikus választások, mint az Éva, Judit, Andrea vagy Zsuzsanna teljesen eltűntek a TOP100-ból.

A top 10 lány utónév 2024-ben:

Luca

Hanna

Zoé

Anna

Emma

Léna

Olívia

Laura

Alíz

Kamilla

És már jönnek feljebb a listákon az új kedvencek: egyre többször lehet hallani olyan újszülött neveket, mint a Lilien, Maja, Zselyke vagy Emili – ezek talán jövőre már a listán is szerepelnek.

Neked melyik a kedvenc keresztneved? És milyen nevet adnál a gyerekednek?


Megosztom
Link másolása

GYEREK
Rúzsa Magdi fotókon és videókon mutatta meg, hogyan telt a húsvét a hármasikrekkel a Vajdaságban
Őrület, milyen gyorsan telik az idő, milyen gyorsan nőnek a gyerekek.

Megosztom
Link másolása

Rúzsa Magdi ikrei - Lujza, Keve és Zalán - 2022 február 1-jén, a terhesség 34. hetében jöttek világra. Ezt követően három hetet töltöttek az újszülöttosztályon, csak ezután vihették őket haza a szüleik.

Első születésnapjukat 2023-ban ünnepelték - ekkor az énekesnő megosztotta, hogy már jól látszik, melyiküknek milyen a személyisége.

Rúzsa Magdi korábban többször is nyilatkozott arról, milyen az élet a hármasikrekkel, és milyen elvek mentén nevelik a férjével a kicsiket. Fontos, hogy gyermekei önállóak legyenek, képesek legyenek okosan döntéseket hozni.

A hármas ikrek nevelésében a tágabb család is aktívan részt vesz, az unokahúg és a nagymamák is segítenek a mindennapokban. Mert azért egyszerre három, ugyanolyan korú gyermekkel az első év nem volt könnyű.

"Három gyerek mellett nincs idő magammal foglalkozni. Ha éppen nem velük vagyok, akkor koncertre kell mennem, ilyenkor átáll az agyam az anyukaszerepről az előadóművészre"

- árulta el Rúzsa Magdi, amikor még csak 9 hónaposak voltak a babák.

Tavaly egy interjúban az őket vezérlő értékekről is beszélt, azt mondta:

"Amire rettentően büszke vagyok, az a közösen elmondott asztali áldás. Kétévesen már mondják, hogy »Édes Jézus, légy vendégünk…«, és imádom, amikor Lujzi bekiabál a végén, hogy ámen!"

Az elmúlt napokban arról posztolt az énekesnő Instagramon, hogyan telt a gyerekekkel a húsvét a szülőföldjén, a Vajdaságban.

Várd meg, amíg betölt a videó:


Megosztom
Link másolása


GYEREK
Így alszik az 5 hónapos csöppség - Tornóczky Anita ennivalóan édes fotót tett közzé Instagramon
Amióta megszületett a kis Noel, azóta csupa boldogság az életük a férjével, hiszen több éves kemény küzdelem után válhattak szülővé.
Sassy - sassy.hu
2025. április 29.


Megosztom
Link másolása

Tornóczky Anita hosszú és küzdelmes utat járt be, mire valóra válhatott élete álma, hogy édesanya lehessen.

Öt éven át próbálkozott a párjával, Miklóssal. Több orvosnál is jártak, hogy keresett fel, hogy a termékenységi problémákra megoldást találjanak, és végül egy szlovákiai lombikprogram hozta meg számukra az "eredményt": a második beültetés sikeres lett.

A műsorvezető korábban őszintén beszélt a lombikprogrammal kapcsolatos tapasztalatairól, mert számára fontos az ezzel kapcsolatos tabuk ledöntése. Bátorításként osztotta meg történetét, hogy más nők is segítséget merjenek kérni, és ne érezzék magukat egyedül a hasonló helyzetben.​

Kisfiuk, Noel 2024 decemberében született.

Azóta is boldogságot hoz az életükbe. Tornóczky Anita szívszorító elárulta, hogy "a szíve minden pillanatban csordultig van szeretettel".

A fotót erre a linkre kattintva láthatod.


Megosztom
Link másolása


GYEREK
Ez a milliók által szedett gyógyszer elhízást okozhat, 20%-kal növeli a kóros súlytöbblet kockázatát
Egy friss finn kutatás szerint azok a gyerekek, akik kisgyerekkorukban ezt a gyógyszert kapták, nagyobb eséllyel híznak el később.

Megosztom
Link másolása

Újabb figyelmeztetést kapott az antibiotikumok világa: egy friss finn kutatás szerint azok a gyerekek, akik kisgyerekkorukban ezeket a kanalas orvosságokat kapták, nagyobb eséllyel híznak el később.

A finnországi Oulu Egyetem kutatói arra jutottak, hogy

azok a gyerekek, akik kétéves koruk előtt antibiotikumot szedtek, 20 százalékkal nagyobb eséllyel tartoztak a 12 éves korban már elhízottnak számító kategóriába, mint azok, akik nem szedtek ilyen gyógyszert.

A tanulmány szerzői arra figyelmeztették a háziorvosokat, hogy legyenek különösen óvatosak, amikor kisgyerekeknek írnak fel antibiotikumot – főleg akkor, ha feleslegesen, például egyszerű felső légúti fertőzésekre tennék ezt.

Évente gyerekek millióinak írnak fel antibiotikumot 14 éves kor alatt.

Az antibiotikumokat jellemzően bakteriális fertőzések – például torokgyulladás, tüdőgyulladás, gyomor-bélhurut, bőr- és fülgyulladás – kezelésére adják.

De korábban már szakértők figyelmeztettek: az antibiotikumok túlzott használata miatt egyre több baktérium válik ellenállóvá, így a jövőben a legegyszerűbb fertőzések is sokkal nehezebben lesznek kezelhetők.

És most itt van egy újabb intő jel: a finn tudósok szerint az antibiotikumok nemcsak a fertőzések elleni harcban, hanem az anyagcserében és a testsúlyban is komoly változásokat idézhetnek elő.

„Az élet első 24 hónapjában történt antibiotikum-expozíció magasabb testtömegindexszel járt együtt két éves korban az antibiotikumot nem szedett gyerekekhez képest, és ugyanezt láttuk hosszú távon is, egészen 12 éves korig”

– áll a kutatók közleményében.

És ez nem csak a gyerekkorra jelent veszélyt. Egy friss elemzés szerint az elhízott gyerekek 55 százaléka kamaszként is az marad, és a túlsúlyos tinik 80 százaléka felnőttkorban is küzd a pluszkilókkal.

A kutatásban összesen 33 095 finn gyereket követtek nyomon a születésüktől 12 éves korukig, különös figyelmet fordítva arra, hogy milyen antibiotikumos kezeléseket kaptak az életük első két évében.

A kutatók azt vizsgálták, hogy az antibiotikum-expozíció – a terhesség előtt, alatt, a születés körül, vagy kisgyermekkorban – hogyan befolyásolta később a túlsúly és az elhízás kialakulását.

Az adatok szerint a gyerekek 39 százalékának anyukája is kapott antibiotikumot a terhesség előtti egy évben, 27 százalékuk a terhesség alatt, és 68 százalékuk maga is szedett antibiotikumot az első két évben.

A gyerekek súlyát kétszer mérték meg: egyszer két éves korban, majd 12 évesen.

Kiderült, hogy az anya antibiotikum-használata a terhesség előtt vagy alatt nem befolyásolta a gyerekek testsúlyát. Viszont azoknál a gyerekeknél, akik maguk kaptak antibiotikumot életük első két évében, szignifikánsan magasabb volt az elhízás és a súlygyarapodás kockázata.

A tudósok egyébként régóta tudják, hogy az antibiotikumok nem csak a rossz baktériumokat pusztítják el: a bélrendszerünk hasznos, súlyszabályozásban szerepet játszó mikrobáit is kiirthatják.

A magyarázat szerint ezek a bélbaktériumok normálisan "megeszik" az elfogyasztott táplálék egy részét, de ha kiirtják őket, a test több energiához jut – vagyis több marad raktározásra.

Egyes kutatások azt is kimutatták, hogy bizonyos bélbaktériumok eltűnése az étvágy növekedéséhez is vezethet.

A gyermekkori elhízás amúgy is növekvő probléma világszerte: 2022-ben több mint 159 millió iskolás korú gyereket diagnosztizáltak túlsúllyal vagy elhízással.

A 2023-as adatok szerint minden negyedik négy-öt éves gyerek, és minden harmadik tíz-tizenegy éves gyerek túlsúlyos vagy elhízott volt.


Megosztom
Link másolása