GYEREK
A Rovatból

Fontos tudnivalók az iskolaváltásról: mikor segít és mikor árt a gyereknek?

Van, amikor nincs más megoldás. De vajon tönkreteheti-e egy gyerek életét az iskolaváltás?

Megosztom
Link másolása

Az iskolaváltás gyakran jelent lelki nehézséget a gyerekek számára. Bartók Ivett gyermekpszichológust kérdeztük arról, hogy mikor indokolt a váltás, és mikor lehet inkább káros vagy felesleges?

Mikor indokolt az iskolaváltás?

Az iskolaváltás különböző okokból válhat szükségessé, de fontos, hogy soha ne döntsünk elhamarkodottan. Bartók Ivett iskolapszichológus szerint az egyik legnyomósabb ok az lehet, ha a gyerek tartós iskolai bántalmazásnak, azaz bullyingnak van kitéve.

„Amikor egy gyereket az osztálytársai zaklatnak, és a helyzet nem javul, akkor érdemes komolyan mérlegelni a váltást.

Ha a gyerek már olyan szintű szorongást tapasztal, hogy az fizikailag is megmutatkozik,

például hasfájás vagy fejfájás formájában, és képtelen koncentrálni a tanórákon, akkor eljött a váltás ideje” – mondja Bartók Ivett, majd hozzáteszi, hogy erre a váltásra valóban csak akkor kerüljön sor, ha indokolt, mert egy nem megfontolt döntéssel több kárt okozhatunk a gyerekünknek, mint hasznot.

Jó tudni, hogy a tanári hozzáállás is indokolhatja a váltást, ilyen az a szituáció is, amikor a gyerek folyamatosan igazságtalansággal vagy diszkriminációval szembesül. „Amennyiben egy tanár ránehezedik a gyerekre, és emiatt az állandó stresszben van, az hosszú távon káros lehet az önbizalmára és tanulási motivációjára, vagyis szintén indokolttá válhat ez a szélsőséges megoldás.”

Mikor felesleges a váltás?

Ugyanakkor az iskolaváltás nem minden esetben jelenti azt, hogy jobb lesz a gyerekünknek. A gyermekpszichológus elmondása szerint az iskolai bántalmazás nem minden esetben oldódik meg egy iskolaváltással, sőt az is előfordulhat, hogy az új környezetben is hasonló problémák merülnek fel. „A gyerek szociális készségei is jelentősen befolyásolják, hogy mennyire tud beilleszkedni egy új iskolába. Ha ezek a készségek nem megfelelően fejlettek, akkor a váltás után is előfordulhatnak nehézségek, és akkor

azzal kell szembesülnie szegénynek, hogy őt sehol sem fogadják be, ami hosszú távon nagyon káros.”

Ennek ellenére vannak olyan szülők, akik többször is a váltás mellett döntenek, bízva abban, hogy az újabb és újabb iskolákban majd megszűnnek a problémák, de ez nem történik meg feltétlenül. Akkor sem nem ajánlott a váltás, ha a szülő szeretné, de a gyerek maga nem akar menni.

„Az iskolaváltás csak akkor lehet sikeres, ha a gyerek is részt vesz a döntésben”

– hangsúlyozza Bartók Ivett, és megjegyzi, hogy a kierőszakolt helyzetek szorongáshoz vezetnek, ami tovább nehezíti a gyerekek életét.

Bartók Ivett iskolapszichológus páciensei között vannak, akik az iskolaváltás miatt szenvednek (Fotó: Bartók Ivett)

Milyen hatásai lehetnek az iskolaváltásnak?

Szakértőnk a témával kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a gyerek pszichológiai fejlődésére igenis jelentős hatással van egy ilyen nagy változás. Ennek oka, hogy a váltás mindig egyfajta krízis, amelyet két módon dolgozhat fel a fiatal lélek: vagy megerősödik tőle, vagy sérülékenyebbé válik.

„A beilleszkedés időszaka általában 2-3 hónapig tart, és ha ez idő alatt a gyerek képes új barátokat találni, pozitív megerősítéseket kap, akkor a váltás akár erősítheti is az önbizalmát.

Viszont ha ez az időszak elnyúlik, és a kisiskolás továbbra is magányosnak érzi magát, vagy esetleg még visszahúzódóbbá válik, akkor ez károsan hat az önértékelésére és szociális fejlődésére”

– magyarázza a gyermekpszichológus, aki arra figyelmeztet, hogy a szülőknek ilyenkor fokozottan figyelniük kell az intő jelekre.

Ilyen lehet például a gyakori sírás, a régi iskolája emlegetése vagy az érdeklődés elvesztése az olyan dolgok iránt, amelyek korábban fontosak voltak számára. Ezek mellett az is előfordulhat, hogy a tanulmányi eredmények romlanak, és a gyerek motiválatlan lesz az iskolai feladatokkal kapcsolatban, amiből megint csak újabb problémák adódnak majd.

Nem mindegy, hány évesen kerül rá sor

Az életkor is meghatározó tényező lehet az iskolaváltásoknál. Bartók Ivett szerint az első négy osztályban (1-4. évfolyam) különösen fontos, hogy a gyerek stabil környezetben maradjon, mivel ebben az időszakban a tanítók még a „második anyuka” szerepében egyengetik a kicsik útját, ami biztonságot nyújt a diákok számára.

„A legjobb, ha a gyerek ebben az időszakban nem vált iskolát, mert ilyenkor még az érzelmi kötődés nagyon erős. Ugyanakkor

az 5. osztálytól kezdve a diákok már önállóbbak, így az iskolaváltás kevésbé viseli meg őket”

– mondja a gyermekpszichológus, aki szerint ha általánosságban van bajunk egy intézménnyel, akkor a 6. vagy 8. osztály után érdemes váltani, amikor az osztályok amúgy is szétesnek a középfokú oktatás miatt.

Általánosságban, ha probléma merül fel az osztályban, először érdemes az osztályfőnökhöz fordulni segítségért. Ha ő nem tud megoldást a gyerekek vagy a tanár-gyerek közti feszültségre, még ott a lehetőség, hogy az igazgatótól kérjünk támogatást vagy várjuk a közbelépést. Erre azonban akkor kevés esély van, ha egy tanár szállt rá a gyerekünkre. Ilyenkor a legjobb, ha körülnézünk, hogy hol van olyan iskola, olyan tantestület, ahol méltó módon bánnak a gyerekkel. Készüljünk fel rá, hogy nem lesz egyszerű megtalálni az új intézményt, és minden esetben legyünk teljesen őszinték a kiszemelt, új iskola igazgatójával. Ha azt érezzük, hogy nem szívesen fogad, keressünk más megoldást.

Legyen tehát szó korai vagy későbbi váltásról, a társak vagy a tanárok miatt, sosem egyszerű meghozni a végső döntést. Bartók Ivett hangsúlyozza, hogy a döntést mindig a gyerek érdekeinek szem előtt tartásával kell meghozni, de csak akkor, ha a jelenlegi helyzet valóban tarthatatlan, és semmilyen más megoldás nem segít abban, hogy elviselhetőbb legyen számára az adott intézmény. És van még valami: egy váltás csak akkor lesz sikeres, ha közben végig ott áll a család a gyerek mellett, és támogatja őt ebben a folyamatban.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


GYEREK
A Rovatból
Ezek most a legnépszerűbb keresztnevek itthon – Eltűntek az Évák és a Gergelyek, viszlát!
Vége a Hanna és a Bence uralmának is: új utónevek taszították le őket az első helyről. Mutatjuk a listát!

Megosztom
Link másolása

Valami végérvényesen megváltozott. A KSH legfrissebb adatai szerint a szülők ma már egészen más neveket választanak gyermekeiknek, mint akár tíz vagy húsz évvel ezelőtt.

Az olyan klasszikus keresztnevek, mint az Éva, a Judit, a Gergely vagy a Lajos – kikoptak az anyakönyvi bejegyzések közül, és helyüket trendi, modern, sokszor újdonsült nevek vették át.

Ha most babát vársz, és névötletek után kutatsz, jobb, ha elfelejted a családi hagyományokat – mert már a Dominikok, Benettek, Lucák és Olíviák korát éltük.

A fiúnevek élbolyát 2024-ben a Dominik vezette, őt követi az Olivér és a Levente. Ezeket szorosan követik olyan modern, de már jól bejáratott keresztnevek, mint a Marcell, Milán vagy a Noel. Ami igazán érdekes, hogy a 10 legnépszerűbb név között egyetlen klasszikus név sincs – hiába keresnénk itt a Gézát, a Károlyt vagy épp Ernőt. De ezek a nevek például az első 100-ban sem szerepelnek. Ami viszont meglepetés volt, hogy az Imre, a Tamás, a Péter, a János és a László igen. (És a Gergő is, így, ezzel a névváltozattal.)

A top 10 fiú utónév 2024-ben:

Dominik

Olivér

Levente

Marcell

Milán

Máté

Bence

Noel

Dániel

Benett

A Benett név megjelenése a listán különösen izgalmas: ez az angolszász eredetű keresztnév az elmúlt években szinte robbanásszerűen lett népszerű, és most már a leggyakoribbak között is megtaláljuk.

A lányoknál a vezető helyet Luca foglalja el, őt követi a Hanna, Zoé és Anna. A lista alapján egyértelmű, hogy a szülők imádják a rövid, dallamos neveket. Az olyan klasszikus választások, mint az Éva, Judit, Andrea vagy Zsuzsanna teljesen eltűntek a TOP100-ból.

A top 10 lány utónév 2024-ben:

Luca

Hanna

Zoé

Anna

Emma

Léna

Olívia

Laura

Alíz

Kamilla

És már jönnek feljebb a listákon az új kedvencek: egyre többször lehet hallani olyan újszülött neveket, mint a Lilien, Maja, Zselyke vagy Emili – ezek talán jövőre már a listán is szerepelnek.

Neked melyik a kedvenc keresztneved? És milyen nevet adnál a gyerekednek?


Megosztom
Link másolása

GYEREK
Rúzsa Magdi fotókon és videókon mutatta meg, hogyan telt a húsvét a hármasikrekkel a Vajdaságban
Őrület, milyen gyorsan telik az idő, milyen gyorsan nőnek a gyerekek.

Megosztom
Link másolása

Rúzsa Magdi ikrei - Lujza, Keve és Zalán - 2022 február 1-jén, a terhesség 34. hetében jöttek világra. Ezt követően három hetet töltöttek az újszülöttosztályon, csak ezután vihették őket haza a szüleik.

Első születésnapjukat 2023-ban ünnepelték - ekkor az énekesnő megosztotta, hogy már jól látszik, melyiküknek milyen a személyisége.

Rúzsa Magdi korábban többször is nyilatkozott arról, milyen az élet a hármasikrekkel, és milyen elvek mentén nevelik a férjével a kicsiket. Fontos, hogy gyermekei önállóak legyenek, képesek legyenek okosan döntéseket hozni.

A hármas ikrek nevelésében a tágabb család is aktívan részt vesz, az unokahúg és a nagymamák is segítenek a mindennapokban. Mert azért egyszerre három, ugyanolyan korú gyermekkel az első év nem volt könnyű.

"Három gyerek mellett nincs idő magammal foglalkozni. Ha éppen nem velük vagyok, akkor koncertre kell mennem, ilyenkor átáll az agyam az anyukaszerepről az előadóművészre"

- árulta el Rúzsa Magdi, amikor még csak 9 hónaposak voltak a babák.

Tavaly egy interjúban az őket vezérlő értékekről is beszélt, azt mondta:

"Amire rettentően büszke vagyok, az a közösen elmondott asztali áldás. Kétévesen már mondják, hogy »Édes Jézus, légy vendégünk…«, és imádom, amikor Lujzi bekiabál a végén, hogy ámen!"

Az elmúlt napokban arról posztolt az énekesnő Instagramon, hogyan telt a gyerekekkel a húsvét a szülőföldjén, a Vajdaságban.

Várd meg, amíg betölt a videó:


Megosztom
Link másolása


GYEREK
Így alszik az 5 hónapos csöppség - Tornóczky Anita ennivalóan édes fotót tett közzé Instagramon
Amióta megszületett a kis Noel, azóta csupa boldogság az életük a férjével, hiszen több éves kemény küzdelem után válhattak szülővé.
Sassy - sassy.hu
2025. április 29.


Megosztom
Link másolása

Tornóczky Anita hosszú és küzdelmes utat járt be, mire valóra válhatott élete álma, hogy édesanya lehessen.

Öt éven át próbálkozott a párjával, Miklóssal. Több orvosnál is jártak, hogy keresett fel, hogy a termékenységi problémákra megoldást találjanak, és végül egy szlovákiai lombikprogram hozta meg számukra az "eredményt": a második beültetés sikeres lett.

A műsorvezető korábban őszintén beszélt a lombikprogrammal kapcsolatos tapasztalatairól, mert számára fontos az ezzel kapcsolatos tabuk ledöntése. Bátorításként osztotta meg történetét, hogy más nők is segítséget merjenek kérni, és ne érezzék magukat egyedül a hasonló helyzetben.​

Kisfiuk, Noel 2024 decemberében született.

Azóta is boldogságot hoz az életükbe. Tornóczky Anita szívszorító elárulta, hogy "a szíve minden pillanatban csordultig van szeretettel".

A fotót erre a linkre kattintva láthatod.


Megosztom
Link másolása


GYEREK
Ez a milliók által szedett gyógyszer elhízást okozhat, 20%-kal növeli a kóros súlytöbblet kockázatát
Egy friss finn kutatás szerint azok a gyerekek, akik kisgyerekkorukban ezt a gyógyszert kapták, nagyobb eséllyel híznak el később.

Megosztom
Link másolása

Újabb figyelmeztetést kapott az antibiotikumok világa: egy friss finn kutatás szerint azok a gyerekek, akik kisgyerekkorukban ezeket a kanalas orvosságokat kapták, nagyobb eséllyel híznak el később.

A finnországi Oulu Egyetem kutatói arra jutottak, hogy

azok a gyerekek, akik kétéves koruk előtt antibiotikumot szedtek, 20 százalékkal nagyobb eséllyel tartoztak a 12 éves korban már elhízottnak számító kategóriába, mint azok, akik nem szedtek ilyen gyógyszert.

A tanulmány szerzői arra figyelmeztették a háziorvosokat, hogy legyenek különösen óvatosak, amikor kisgyerekeknek írnak fel antibiotikumot – főleg akkor, ha feleslegesen, például egyszerű felső légúti fertőzésekre tennék ezt.

Évente gyerekek millióinak írnak fel antibiotikumot 14 éves kor alatt.

Az antibiotikumokat jellemzően bakteriális fertőzések – például torokgyulladás, tüdőgyulladás, gyomor-bélhurut, bőr- és fülgyulladás – kezelésére adják.

De korábban már szakértők figyelmeztettek: az antibiotikumok túlzott használata miatt egyre több baktérium válik ellenállóvá, így a jövőben a legegyszerűbb fertőzések is sokkal nehezebben lesznek kezelhetők.

És most itt van egy újabb intő jel: a finn tudósok szerint az antibiotikumok nemcsak a fertőzések elleni harcban, hanem az anyagcserében és a testsúlyban is komoly változásokat idézhetnek elő.

„Az élet első 24 hónapjában történt antibiotikum-expozíció magasabb testtömegindexszel járt együtt két éves korban az antibiotikumot nem szedett gyerekekhez képest, és ugyanezt láttuk hosszú távon is, egészen 12 éves korig”

– áll a kutatók közleményében.

És ez nem csak a gyerekkorra jelent veszélyt. Egy friss elemzés szerint az elhízott gyerekek 55 százaléka kamaszként is az marad, és a túlsúlyos tinik 80 százaléka felnőttkorban is küzd a pluszkilókkal.

A kutatásban összesen 33 095 finn gyereket követtek nyomon a születésüktől 12 éves korukig, különös figyelmet fordítva arra, hogy milyen antibiotikumos kezeléseket kaptak az életük első két évében.

A kutatók azt vizsgálták, hogy az antibiotikum-expozíció – a terhesség előtt, alatt, a születés körül, vagy kisgyermekkorban – hogyan befolyásolta később a túlsúly és az elhízás kialakulását.

Az adatok szerint a gyerekek 39 százalékának anyukája is kapott antibiotikumot a terhesség előtti egy évben, 27 százalékuk a terhesség alatt, és 68 százalékuk maga is szedett antibiotikumot az első két évben.

A gyerekek súlyát kétszer mérték meg: egyszer két éves korban, majd 12 évesen.

Kiderült, hogy az anya antibiotikum-használata a terhesség előtt vagy alatt nem befolyásolta a gyerekek testsúlyát. Viszont azoknál a gyerekeknél, akik maguk kaptak antibiotikumot életük első két évében, szignifikánsan magasabb volt az elhízás és a súlygyarapodás kockázata.

A tudósok egyébként régóta tudják, hogy az antibiotikumok nem csak a rossz baktériumokat pusztítják el: a bélrendszerünk hasznos, súlyszabályozásban szerepet játszó mikrobáit is kiirthatják.

A magyarázat szerint ezek a bélbaktériumok normálisan "megeszik" az elfogyasztott táplálék egy részét, de ha kiirtják őket, a test több energiához jut – vagyis több marad raktározásra.

Egyes kutatások azt is kimutatták, hogy bizonyos bélbaktériumok eltűnése az étvágy növekedéséhez is vezethet.

A gyermekkori elhízás amúgy is növekvő probléma világszerte: 2022-ben több mint 159 millió iskolás korú gyereket diagnosztizáltak túlsúllyal vagy elhízással.

A 2023-as adatok szerint minden negyedik négy-öt éves gyerek, és minden harmadik tíz-tizenegy éves gyerek túlsúlyos vagy elhízott volt.


Megosztom
Link másolása