GYEREK
A Rovatból

Kiakadtak a kommentelők: nyolcéves gyerek egyedül ment a játszótérre

Én még a panel aljában bandáztam az osztálytársaimmal, de a fiamat a saját kertünkbe se merem kiengedni. Vélemény.

Megosztom
Link másolása

Kertváros. Úgynevezett „jó környék”. Helyi anyukákat tömörítő facebookos csoport. Forró dróton érkezik a hír: „Két kisiskolás gyereket szülők nélkül engedtek le a társasházuk melletti játszótérre.” Ennek a kockázatait fejtegeti a posztoló.

Na most mi lesz? Felbolydul a tyúkól? Felváltva szedik szét majd a kérdezőt és a gyerekek szüleit a kommentelők?

Szerencsére inkább őszinte aggódás volt kiérezhető a posztból, mint ítélkezés. Így a komment szekció se robbant nagyot, a trollok is távol maradtak.

De lassan egy hete újra meg újra eszembe jut ez az eset. És minél többet gondolkodok rajta, annál több a kérdésem. És annál kevesebb a válaszom.

Eszembe jutnak az anyukák a játszótéren, akik hetven centinél messzebbre nem távolodnak el a csemetéjüktől. Van, aki az iskolás korú gyerek mellett is ott áll, amíg békésen homokozik.

Eszembe jut a döbbent csend a karácsonyi vásárban, amikor kiderült egy sokgyerekes család elsős nagyfiáról, hogy egyedül jár iskolába reggelente. Méghozzá busszal.

Eszembe jut az anyuka, aki mint „ősi vad, kit rettenet űz” rohan oda az elhuppanó gyerekéhez felkapni, és keblére szorítva vigasztalni. Vajon azért sír, mert megütötte magát? Vagy azért sír, mert látja a riadalmat az anyja szemén? Kívülről nehéz megmondani. De szerintem belülről se könnyű.

Aztán eszembe jut, hogy apám mennyit mesélt arról, ahogy kisgyerekként napestig korcsolyáztak télen a kiöntött Galga patak jegén - szülők nélkül.

Hogy utált óvodába járni, mert sokkal nagyobb muri volt az árok szélén a többi gyerekkel bandázni. Rég volt. Kis falu volt. Talán igaz se volt...

De aztán rájövök, hogy én se voltam még iskolás korú, de már a földszinti lányokkal építettük a bunkert a társasház kertjében - évszaktól függően hóból, avarból vagy a lomtalanításból összelopkodott kincsekből. Nagymamám ebédidőben lekiabált az emeletről, délután pedig a felkapcsolódó utcai lámpák jelezték, hogy ideje hazamenni. Pedig akkoriban én „túlféltett” gyereknek számítottam.

Ám álszent se akarok lenni. Mert én is a lelkére kötöm az óvodás fiamnak, hogy a kertünknek csak azon a részén játszhat, amire rálátok a nappaliból és a konyhából. És nem tagadom: öt percenként rá is nézek. Vagy inkább két percenként… Sőt, a mai napig van bennem egy kicsi rossz érzés, ha az emeleten játszik a szobájában, amíg én a földszinten főzök.

Fogalmam sincs mi volt, vagy mi lenne az „egészséges” mérték. Vajon az előttünk lévő generációk voltak vakmerőek a gyerekek biztonságát illetően? Vagy tényleg veszélyesebb lett a világ?

Az biztos, hogy már több információ áll rendelkezésünkre. Több gyerekekkel kapcsolatos tragédia híre jut el hozzánk. És próbálunk ezekből helyes tanulságokat levonni. Csak felmerül a kérdés - és nem csak bennem, hanem a pszichológia és a szociológia számos szakértőjében -, hogy az emberi elme alkalmas-e ilyen mennyiségű adatot rendszerezni és kezelni? A megfelelő következtetésekre jutni - torzítások nélkül?

Vajon a rövidtávú veszélyek elkerülésével mennyit veszítenek a gyerekek hosszútávon? Önállótlanul és az állandó kontrolltól végletekig kimerült szülők mellett felnőni semmiképp se jó, de szinte garantált alapélménye lesz a felnövekvő generációnak.

De ott a másik oldalon a viszonylag kis esélyű, ám visszafordíthatatlan tragédia lehetősége: a fulladás, a gerinctörés, gázolás, pedofilok… nem is sorolom, mert leírni is szörnyű. Mind tudjuk.

Minek mekkora a kockázata? Na és a valószínűsége? Mi az az elővigyázatosság, ami valódi védelmet biztosít, és mi az ami csak megnyugtató álbiztonságot nyújt a szülőknek? Hány tudományterülettel kéne tisztában lennem, hogy ezekre a kérdésekre megfelelő választ tudjak adni?

Annyit tudok, hogy én most még nagyon messze vagyok attól, hogy egyedül elengedjem a fiamat a játszótérre. Viszont ha egy másik anyuka máshogy dönt, ígérem pont úgy fogok vigyázni az ő gyerekére, mint annak idején a kispadon üldögélő szomszéd nénik vigyáztak az árokparton játszó gyerekekre. Talán ezzel vissza tudok csempészni egy kis biztonságot a régi szép időkből ebbe az elidegenedett jelenkori valóságba. És ha egyre többen tesznek így, még a végén talán nem is lesz olyan veszélyes hely a világ.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


GYEREK
A Rovatból
Ezek most a legnépszerűbb keresztnevek itthon – Eltűntek az Évák és a Gergelyek, viszlát!
Vége a Hanna és a Bence uralmának is: új utónevek taszították le őket az első helyről. Mutatjuk a listát!

Megosztom
Link másolása

Valami végérvényesen megváltozott. A KSH legfrissebb adatai szerint a szülők ma már egészen más neveket választanak gyermekeiknek, mint akár tíz vagy húsz évvel ezelőtt.

Az olyan klasszikus keresztnevek, mint az Éva, a Judit, a Gergely vagy a Lajos – kikoptak az anyakönyvi bejegyzések közül, és helyüket trendi, modern, sokszor újdonsült nevek vették át.

Ha most babát vársz, és névötletek után kutatsz, jobb, ha elfelejted a családi hagyományokat – mert már a Dominikok, Benettek, Lucák és Olíviák korát éltük.

A fiúnevek élbolyát 2024-ben a Dominik vezette, őt követi az Olivér és a Levente. Ezeket szorosan követik olyan modern, de már jól bejáratott keresztnevek, mint a Marcell, Milán vagy a Noel. Ami igazán érdekes, hogy a 10 legnépszerűbb név között egyetlen klasszikus név sincs – hiába keresnénk itt a Gézát, a Károlyt vagy épp Ernőt. De ezek a nevek például az első 100-ban sem szerepelnek. Ami viszont meglepetés volt, hogy az Imre, a Tamás, a Péter, a János és a László igen. (És a Gergő is, így, ezzel a névváltozattal.)

A top 10 fiú utónév 2024-ben:

Dominik

Olivér

Levente

Marcell

Milán

Máté

Bence

Noel

Dániel

Benett

A Benett név megjelenése a listán különösen izgalmas: ez az angolszász eredetű keresztnév az elmúlt években szinte robbanásszerűen lett népszerű, és most már a leggyakoribbak között is megtaláljuk.

A lányoknál a vezető helyet Luca foglalja el, őt követi a Hanna, Zoé és Anna. A lista alapján egyértelmű, hogy a szülők imádják a rövid, dallamos neveket. Az olyan klasszikus választások, mint az Éva, Judit, Andrea vagy Zsuzsanna teljesen eltűntek a TOP100-ból.

A top 10 lány utónév 2024-ben:

Luca

Hanna

Zoé

Anna

Emma

Léna

Olívia

Laura

Alíz

Kamilla

És már jönnek feljebb a listákon az új kedvencek: egyre többször lehet hallani olyan újszülött neveket, mint a Lilien, Maja, Zselyke vagy Emili – ezek talán jövőre már a listán is szerepelnek.

Neked melyik a kedvenc keresztneved? És milyen nevet adnál a gyerekednek?


Megosztom
Link másolása

GYEREK
Rúzsa Magdi fotókon és videókon mutatta meg, hogyan telt a húsvét a hármasikrekkel a Vajdaságban
Őrület, milyen gyorsan telik az idő, milyen gyorsan nőnek a gyerekek.

Megosztom
Link másolása

Rúzsa Magdi ikrei - Lujza, Keve és Zalán - 2022 február 1-jén, a terhesség 34. hetében jöttek világra. Ezt követően három hetet töltöttek az újszülöttosztályon, csak ezután vihették őket haza a szüleik.

Első születésnapjukat 2023-ban ünnepelték - ekkor az énekesnő megosztotta, hogy már jól látszik, melyiküknek milyen a személyisége.

Rúzsa Magdi korábban többször is nyilatkozott arról, milyen az élet a hármasikrekkel, és milyen elvek mentén nevelik a férjével a kicsiket. Fontos, hogy gyermekei önállóak legyenek, képesek legyenek okosan döntéseket hozni.

A hármas ikrek nevelésében a tágabb család is aktívan részt vesz, az unokahúg és a nagymamák is segítenek a mindennapokban. Mert azért egyszerre három, ugyanolyan korú gyermekkel az első év nem volt könnyű.

"Három gyerek mellett nincs idő magammal foglalkozni. Ha éppen nem velük vagyok, akkor koncertre kell mennem, ilyenkor átáll az agyam az anyukaszerepről az előadóművészre"

- árulta el Rúzsa Magdi, amikor még csak 9 hónaposak voltak a babák.

Tavaly egy interjúban az őket vezérlő értékekről is beszélt, azt mondta:

"Amire rettentően büszke vagyok, az a közösen elmondott asztali áldás. Kétévesen már mondják, hogy »Édes Jézus, légy vendégünk…«, és imádom, amikor Lujzi bekiabál a végén, hogy ámen!"

Az elmúlt napokban arról posztolt az énekesnő Instagramon, hogyan telt a gyerekekkel a húsvét a szülőföldjén, a Vajdaságban.

Várd meg, amíg betölt a videó:


Megosztom
Link másolása


GYEREK
Így alszik az 5 hónapos csöppség - Tornóczky Anita ennivalóan édes fotót tett közzé Instagramon
Amióta megszületett a kis Noel, azóta csupa boldogság az életük a férjével, hiszen több éves kemény küzdelem után válhattak szülővé.
Sassy - sassy.hu
2025. április 29.


Megosztom
Link másolása

Tornóczky Anita hosszú és küzdelmes utat járt be, mire valóra válhatott élete álma, hogy édesanya lehessen.

Öt éven át próbálkozott a párjával, Miklóssal. Több orvosnál is jártak, hogy keresett fel, hogy a termékenységi problémákra megoldást találjanak, és végül egy szlovákiai lombikprogram hozta meg számukra az "eredményt": a második beültetés sikeres lett.

A műsorvezető korábban őszintén beszélt a lombikprogrammal kapcsolatos tapasztalatairól, mert számára fontos az ezzel kapcsolatos tabuk ledöntése. Bátorításként osztotta meg történetét, hogy más nők is segítséget merjenek kérni, és ne érezzék magukat egyedül a hasonló helyzetben.​

Kisfiuk, Noel 2024 decemberében született.

Azóta is boldogságot hoz az életükbe. Tornóczky Anita szívszorító elárulta, hogy "a szíve minden pillanatban csordultig van szeretettel".

A fotót erre a linkre kattintva láthatod.


Megosztom
Link másolása


GYEREK
Ez a milliók által szedett gyógyszer elhízást okozhat, 20%-kal növeli a kóros súlytöbblet kockázatát
Egy friss finn kutatás szerint azok a gyerekek, akik kisgyerekkorukban ezt a gyógyszert kapták, nagyobb eséllyel híznak el később.

Megosztom
Link másolása

Újabb figyelmeztetést kapott az antibiotikumok világa: egy friss finn kutatás szerint azok a gyerekek, akik kisgyerekkorukban ezeket a kanalas orvosságokat kapták, nagyobb eséllyel híznak el később.

A finnországi Oulu Egyetem kutatói arra jutottak, hogy

azok a gyerekek, akik kétéves koruk előtt antibiotikumot szedtek, 20 százalékkal nagyobb eséllyel tartoztak a 12 éves korban már elhízottnak számító kategóriába, mint azok, akik nem szedtek ilyen gyógyszert.

A tanulmány szerzői arra figyelmeztették a háziorvosokat, hogy legyenek különösen óvatosak, amikor kisgyerekeknek írnak fel antibiotikumot – főleg akkor, ha feleslegesen, például egyszerű felső légúti fertőzésekre tennék ezt.

Évente gyerekek millióinak írnak fel antibiotikumot 14 éves kor alatt.

Az antibiotikumokat jellemzően bakteriális fertőzések – például torokgyulladás, tüdőgyulladás, gyomor-bélhurut, bőr- és fülgyulladás – kezelésére adják.

De korábban már szakértők figyelmeztettek: az antibiotikumok túlzott használata miatt egyre több baktérium válik ellenállóvá, így a jövőben a legegyszerűbb fertőzések is sokkal nehezebben lesznek kezelhetők.

És most itt van egy újabb intő jel: a finn tudósok szerint az antibiotikumok nemcsak a fertőzések elleni harcban, hanem az anyagcserében és a testsúlyban is komoly változásokat idézhetnek elő.

„Az élet első 24 hónapjában történt antibiotikum-expozíció magasabb testtömegindexszel járt együtt két éves korban az antibiotikumot nem szedett gyerekekhez képest, és ugyanezt láttuk hosszú távon is, egészen 12 éves korig”

– áll a kutatók közleményében.

És ez nem csak a gyerekkorra jelent veszélyt. Egy friss elemzés szerint az elhízott gyerekek 55 százaléka kamaszként is az marad, és a túlsúlyos tinik 80 százaléka felnőttkorban is küzd a pluszkilókkal.

A kutatásban összesen 33 095 finn gyereket követtek nyomon a születésüktől 12 éves korukig, különös figyelmet fordítva arra, hogy milyen antibiotikumos kezeléseket kaptak az életük első két évében.

A kutatók azt vizsgálták, hogy az antibiotikum-expozíció – a terhesség előtt, alatt, a születés körül, vagy kisgyermekkorban – hogyan befolyásolta később a túlsúly és az elhízás kialakulását.

Az adatok szerint a gyerekek 39 százalékának anyukája is kapott antibiotikumot a terhesség előtti egy évben, 27 százalékuk a terhesség alatt, és 68 százalékuk maga is szedett antibiotikumot az első két évben.

A gyerekek súlyát kétszer mérték meg: egyszer két éves korban, majd 12 évesen.

Kiderült, hogy az anya antibiotikum-használata a terhesség előtt vagy alatt nem befolyásolta a gyerekek testsúlyát. Viszont azoknál a gyerekeknél, akik maguk kaptak antibiotikumot életük első két évében, szignifikánsan magasabb volt az elhízás és a súlygyarapodás kockázata.

A tudósok egyébként régóta tudják, hogy az antibiotikumok nem csak a rossz baktériumokat pusztítják el: a bélrendszerünk hasznos, súlyszabályozásban szerepet játszó mikrobáit is kiirthatják.

A magyarázat szerint ezek a bélbaktériumok normálisan "megeszik" az elfogyasztott táplálék egy részét, de ha kiirtják őket, a test több energiához jut – vagyis több marad raktározásra.

Egyes kutatások azt is kimutatták, hogy bizonyos bélbaktériumok eltűnése az étvágy növekedéséhez is vezethet.

A gyermekkori elhízás amúgy is növekvő probléma világszerte: 2022-ben több mint 159 millió iskolás korú gyereket diagnosztizáltak túlsúllyal vagy elhízással.

A 2023-as adatok szerint minden negyedik négy-öt éves gyerek, és minden harmadik tíz-tizenegy éves gyerek túlsúlyos vagy elhízott volt.


Megosztom
Link másolása