GYEREK
A Rovatból

Környezetvédelem a mesékben - mi a fontosabb, az élmény vagy a tudás átadása?

Hol bukkan fel először a környezetvédelem a mesékben, milyen élőlényekkel lehet a legjobban megfogni a gyerekek figyelmét, és ki a nagyobb zöld influenszer: Peppa malac vagy Albert?

Megosztom
Link másolása

Az emberiség számára a természet védelme létkérdés, ezért fontos, hogy a gyerekek is minél hamarabb megismerjék ezzel kapcsolatban a miérteket és a hogyanokat.

Ennek világszintű fel-és elismerése azonban csak a huszadik században történt meg.

Az ENSZ első hivatalos dokumentuma a környezeti nevelésről az 1975-ös Belgrádi Charta volt:

„…a világ népei számára tudatosítani kell azt, hogy a környezet és a hozzá kapcsolódó problémák megoldása és az újabbak megelőzése megfelelő tudást, felkészültséget, készségeket, attitűdöket, indítékokat és együttműködési szándékokat igényel, amelyek biztosítása a környezeti nevelés feladata”.

De hogy jönnek ide a rajzfilmek?

Egész egyszerűen.

A média termékei, főleg a TV-ben vagy az interneten elérhető mozgóképes műsorok megkerülhetetlen szerepet töltenek be a szocializációban.

A gyerekeknek szánt rajzfilmek hozzájárulnak az őket körülvevő világról kialakított képük, és ezáltal önmaguk meghatározásához is.

A Magyarországon szinte minden gyerek számára elérhető mesefilmek és műsorok között pedig egyre több foglalkozik a természet védelmének fontosságával, tanítja a fiatalságot a szelektív szemétgyűjtés vagy az energiatakarékosság környezeti hatására.

De vajon mely tartalmak érintik meg valóban a gyerekeket? Ahhoz, hogy hatással legyen a kicsik természethez való hozzáállására, szükséges-e a mesének magáról a környezetvédelemről szólnia?

Amikor még csak a fejekben mozogtak a zöld képek

A természetvédelem indirekt módon mindig is része volt a gyerekek életének, hiszen az emberek a természetből éltek, legendáik, hagyományaik szorosan kötődnek az őket körülvevő környezethez. Ennek megfelelően a népmesékben is találunk példákat a növények vagy állatok gondozásának kiemelt szerepére. A szorgalmas és a rest leány című magyar népmesében például a dolgos leány meghallja az őt megszólító körtefát és szőlőtőkét, megtisztítja, rendbe teszi őket, jótettéért pedig a növények a hazafelé vezető úton gyümölccsel és borral látják el.

Tovább jött hazafele, s odaért a körtefához. Nagyon meleg volt, mikor odaért, s azt mondja a körtefa neki: - Gyere ide, leányocska, már nagyon sok ideje várlak. Megért a körte. Vegyél és egyél, amennyi jólesik, s haza is vigyél, amennyi kell. 

Ez a népmese a kicsik számára is érthetően mutat rá arra a természetes folyamatra, hogy a növények gondozása nem jár azonnal eredménnyel, várni kell a munka gyümölcsére, legyen az bor, árnyékot adó lomb vagy termés.

Az utolsó mondata pedig kifejezetten fontos: annyit vegyen és vigyen, amennyi jól esik és amennyire szüksége van. Ennél egyszerűbben és szebben talán nem is lehet mesélve tanítani a tudatos fogyasztás fontosságáról.

De nem csak a népmesék, hanem a nagy mesemondók, köztük a dán Hans Christian Andersen is fontosnak tartotta a gyerekek- és rajtuk keresztül a felnőttek- környezeti nevelését.

A 19. század viktoriánus olvasói nagy örömmel fogadták a felgyorsult iparosodás közepette a természet szépségeit ünneplő meséket. A kis fenyőfáról vagy a százszorszépről szóló története a megszemélyesített növényeken keresztül hatott a gyerekek lelkére, hangot adott ártatlan játéknak tűnő tevékenységeik „elszenvedőinek” azáltal, hogy az ő szemszögükből mutatott be olyan hétköznapi dolgokat, mint például a karácsonyfa kivágása, feldíszítése majd tűzifává aprítása.

A nagy tengeri kígyó meséje egy másik fontos ember-természet kapcsolatot boncolgat: a technológia környezeti hatását. Az Atlanti-óceán mélyére kerülő távíró kábel és az őt megfigyelő tengeri állatok történetét meséli el, így hívja fel a figyelmet az emberi tevékenység negatív hatására.

Állatasszisztált érzékenyítés

Andersen halála után nem sokkal a technológia még közelebb hozta a gyerekekhez ezeket az üzeneteket: megjelentek az első rajzfilmek, köztük a Walt Disney-re is nagy hatást gyakorló Gertie, a dinoszarurusz. Winsor McCay 1914-ben alkotta meg az idomított dínó mutatványairól szóló pár perces filmet, aminek főszereplő választása egyébként egy random fogadás eredménye volt.

McCay ünnepelt karikaturista volt, a dínóhoz hasonlóan őt is egyfajta cirkuszi látványosságként adta kézről kézre az akkori elit, hogy összejöveteleiken egyszemélyes Activity keretében rajzoljon le mindent és mindenkit, ami csak a vendégek eszébe jutott.

A dínós rajzfilm is így született, aminek kerettörténetét valódi filmre is felvették. Nem kis mértékben McCay humora és figurái alapozták meg a későbbi mainstream rajzfilmek képi és történeti világát.

A természetvédelem a hatvanas évek mozgalmainak hatására került a rajzfilmek világának közelébe, később pedig megszülettek az első, kifejezetten oktatási céllal készült környezettudatos animációk.

A magyar gyerekekhez ezt a témát talán a Bolygó kapitánya és a Denver, az utolsó dinoszaurusz hozta a legközelebb a kilencvenes évek során, előbbi kifejezetten környezetvédelmi problémák köré épült, utóbbi pedig a zene és a gördeszkázás köré szőtt kalandok mellett igyekezett különféle erkölcsi kérdésekben, többek között az állatokon való kísérletezés terén helyes utat mutatnia nézőknek.

Ezek, de a korábbi mesék is azt mutatják, hogy a legkönnyebben talán az állatokkal lehet a gyerekek figyelmét felkelteni a környezetvédelem iránt. A kicsik ösztönösen érdeklődnek irántuk, az ember maga alapvetően biofil teremtmény, azaz pszichológiai orientációja a többi élő dolog irányába mutat. A legtöbb gyerek egy nála kisebb, esendőbbnek látszó állatot, főleg, ha az kölyök, szívesen vesz védelmébe, gondoskodik róla, mintegy leképezve a szülő-gyerek kapcsolatot.

Többek között ezért is lett akkora siker a Kisvakond, a Futrinka utca  vagy bármelyik állat főszereplős Disney-mese.

Értelem és érzelem

Az eddig tárgyalt alkotások nem azért születtek, hogy megtanítsák a gyerekeknek a környezetvédelmet, vagy hogy konkrét adatokkal és tudással lássák el őket, az érzelmi kötődés révén azon példát tudnak mutatni.

Fontos látni, hogy a környezeti nevelés egyszerre értelmi és érzelmi nevelés egyben, hiszen az objektív tények ismerete mellett fontos az érzelmi bevonódás is.

Az érzelmeken keresztül a gyerekeket sokkal jobban meg lehet szólítani. Sokkal nagyobb hatással van rájuk egy izgalmas, humoros, jól felépített, jó ízlésű képekkel és zenével megkomponált mese, ami mellesleg tartalmaz környezettudatos szálakat is, mint egy bármilyen alapos tudásanyaggal készült, de száraz oktató film.

A Kisvakond a városban meséből szinte minden gyereknek megragad az emlékezetében az a mozzanat, amikor a Vakond és barátai az autók kipufogócsöveibe szafaládét dugdosnak. A történet nem konkrétan a környezetvédelemről szól, mégis számos olyan apró eleme van, ami irányt mutat a nézőknek.

Ennek a szemléletnek az ellenpontját képviseli viszont például az Albert mondja, a természet jobban tudja című magyar-német mesesorozat, ami sokkal inkább oktatási jellegű. A majdnem fél órás részek különböző környezetvédelmi problémákat mutatnak be, konkrét kerettörténet nélkül. A madár fejű és – sokak szerint- hörcsög testű Albert nem is főszereplője, sokkal inkább narrátora a filmeknek, egy rajzfilmesített David Attenborough.

Érzelmi hatást szinte kizárólag csak negatív értelemben vált ki, a minden részben lehetséges végkifejletként, stroboszkóp szerűen mutatott pusztítást, halált megjelenítő képsorok a mostanra felnőtt nézőkben, az Y-generáció tagjaiban is mély nyomokat hagytak.

Azt mondják, könnyebb egy csepp mézzel több legyet lehet fogni, mint egy hordó ecettel. Ez valószínűleg igaz a környezeti nevelésre is.

Néhány nem szájbarágós, jó érzékkel megkomponált példamutató helyzet ábrázolása egy önálló történettel bíró mesében nagyobb hatást érhet el, mint egy konkrétan csak a környezetvédelemről szóló oktató videó.

A különböző üzleti értékek érvényesülése ebben az esetben kifejezetten pozitív hatással van a zöld gondolatok átadásának célba jutására, hiszen egy klasszikus mozifilm hosszúságú mese vagy egy több évadnyira tervezett sorozat figurái sokkal jobban rögzülnek a gyerekekben, erre pedig kifizetődő boltot lehet felhúzni a plüssfiguráktól a társasjátékon át a párnahuzatig.

Egy kereskedelmi értelemben a nevelési célú anyagok utóéletétől független szervezet (mondjuk a viszonylag kevesek által ismert Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács) egészen biztosan nem fog annyi energiát fektetni az üzenet körítésébe, mint mondjuk egy Disney vagy egy Illumination, ahol a profit köré szervesül minden.

Ezért aztán az egész estés rajzfilmek a minőségi kép-és hanghasználat, valamint az izgalmas történetmesélés révén az oktatási céllal készült változatokkal szemben hatásosabbnak bizonyulnak.

A Mentőcsapat a kenguruk földjén szereplői úgy tanították a gyerekeket az állatvilág védelmére, hogy kapcsolatot, élmény-hidat álmodtak nekik egy fenséges állathoz egy művészi igényű filmmel, melyben egy szó sem esik az állatvédelem fogalmáról vagy mikéntjéről.

A Lorax musical-be hajló kamasz love story-ja nem konkrétan a túlfogyasztásról vagy a fák védelméről szól, hanem egy kisfiúról, aki bármit megtesz a szerelme kedvéért, az üzenet mégis átmegy.

Peppa malac vagy Caillou nem a környezetvédelem szuperhősei, de mindennapi cukiságuk mellett komposztálnak, szelektíven gyűjtik a szemetet és felelősen gondoskodnak kedvenceikről.

A humor, az átélhető kaland és a kapcsolódási élmény segítségével pedig úgy csúszik le a gyerekek lelki torkán a sokszor száraz vagy keserű környezetvédelem, mint Mary Poppins neveltjeinél az orvosság.

Szülőként annyi a feladatunk, hogy a lehetőleg minél többször együtt, a gyerekek kezét fogva lépjünk be ezekbe a mesékbe (is), rámutassunk a követendő példákra, értékekre, és persze osztozzunk az élményen.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


GYEREK
A Rovatból
Ezek most a legnépszerűbb keresztnevek itthon – Eltűntek az Évák és a Gergelyek, viszlát!
Vége a Hanna és a Bence uralmának is: új utónevek taszították le őket az első helyről. Mutatjuk a listát!

Megosztom
Link másolása

Valami végérvényesen megváltozott. A KSH legfrissebb adatai szerint a szülők ma már egészen más neveket választanak gyermekeiknek, mint akár tíz vagy húsz évvel ezelőtt.

Az olyan klasszikus keresztnevek, mint az Éva, a Judit, a Gergely vagy a Lajos – kikoptak az anyakönyvi bejegyzések közül, és helyüket trendi, modern, sokszor újdonsült nevek vették át.

Ha most babát vársz, és névötletek után kutatsz, jobb, ha elfelejted a családi hagyományokat – mert már a Dominikok, Benettek, Lucák és Olíviák korát éltük.

A fiúnevek élbolyát 2024-ben a Dominik vezette, őt követi az Olivér és a Levente. Ezeket szorosan követik olyan modern, de már jól bejáratott keresztnevek, mint a Marcell, Milán vagy a Noel. Ami igazán érdekes, hogy a 10 legnépszerűbb név között egyetlen klasszikus név sincs – hiába keresnénk itt a Gézát, a Károlyt vagy épp Ernőt. De ezek a nevek például az első 100-ban sem szerepelnek. Ami viszont meglepetés volt, hogy az Imre, a Tamás, a Péter, a János és a László igen. (És a Gergő is, így, ezzel a névváltozattal.)

A top 10 fiú utónév 2024-ben:

Dominik

Olivér

Levente

Marcell

Milán

Máté

Bence

Noel

Dániel

Benett

A Benett név megjelenése a listán különösen izgalmas: ez az angolszász eredetű keresztnév az elmúlt években szinte robbanásszerűen lett népszerű, és most már a leggyakoribbak között is megtaláljuk.

A lányoknál a vezető helyet Luca foglalja el, őt követi a Hanna, Zoé és Anna. A lista alapján egyértelmű, hogy a szülők imádják a rövid, dallamos neveket. Az olyan klasszikus választások, mint az Éva, Judit, Andrea vagy Zsuzsanna teljesen eltűntek a TOP100-ból.

A top 10 lány utónév 2024-ben:

Luca

Hanna

Zoé

Anna

Emma

Léna

Olívia

Laura

Alíz

Kamilla

És már jönnek feljebb a listákon az új kedvencek: egyre többször lehet hallani olyan újszülött neveket, mint a Lilien, Maja, Zselyke vagy Emili – ezek talán jövőre már a listán is szerepelnek.

Neked melyik a kedvenc keresztneved? És milyen nevet adnál a gyerekednek?


Megosztom
Link másolása

GYEREK
Rúzsa Magdi fotókon és videókon mutatta meg, hogyan telt a húsvét a hármasikrekkel a Vajdaságban
Őrület, milyen gyorsan telik az idő, milyen gyorsan nőnek a gyerekek.

Megosztom
Link másolása

Rúzsa Magdi ikrei - Lujza, Keve és Zalán - 2022 február 1-jén, a terhesség 34. hetében jöttek világra. Ezt követően három hetet töltöttek az újszülöttosztályon, csak ezután vihették őket haza a szüleik.

Első születésnapjukat 2023-ban ünnepelték - ekkor az énekesnő megosztotta, hogy már jól látszik, melyiküknek milyen a személyisége.

Rúzsa Magdi korábban többször is nyilatkozott arról, milyen az élet a hármasikrekkel, és milyen elvek mentén nevelik a férjével a kicsiket. Fontos, hogy gyermekei önállóak legyenek, képesek legyenek okosan döntéseket hozni.

A hármas ikrek nevelésében a tágabb család is aktívan részt vesz, az unokahúg és a nagymamák is segítenek a mindennapokban. Mert azért egyszerre három, ugyanolyan korú gyermekkel az első év nem volt könnyű.

"Három gyerek mellett nincs idő magammal foglalkozni. Ha éppen nem velük vagyok, akkor koncertre kell mennem, ilyenkor átáll az agyam az anyukaszerepről az előadóművészre"

- árulta el Rúzsa Magdi, amikor még csak 9 hónaposak voltak a babák.

Tavaly egy interjúban az őket vezérlő értékekről is beszélt, azt mondta:

"Amire rettentően büszke vagyok, az a közösen elmondott asztali áldás. Kétévesen már mondják, hogy »Édes Jézus, légy vendégünk…«, és imádom, amikor Lujzi bekiabál a végén, hogy ámen!"

Az elmúlt napokban arról posztolt az énekesnő Instagramon, hogyan telt a gyerekekkel a húsvét a szülőföldjén, a Vajdaságban.

Várd meg, amíg betölt a videó:


Megosztom
Link másolása


GYEREK
Így alszik az 5 hónapos csöppség - Tornóczky Anita ennivalóan édes fotót tett közzé Instagramon
Amióta megszületett a kis Noel, azóta csupa boldogság az életük a férjével, hiszen több éves kemény küzdelem után válhattak szülővé.
Sassy - sassy.hu
2025. április 29.


Megosztom
Link másolása

Tornóczky Anita hosszú és küzdelmes utat járt be, mire valóra válhatott élete álma, hogy édesanya lehessen.

Öt éven át próbálkozott a párjával, Miklóssal. Több orvosnál is jártak, hogy keresett fel, hogy a termékenységi problémákra megoldást találjanak, és végül egy szlovákiai lombikprogram hozta meg számukra az "eredményt": a második beültetés sikeres lett.

A műsorvezető korábban őszintén beszélt a lombikprogrammal kapcsolatos tapasztalatairól, mert számára fontos az ezzel kapcsolatos tabuk ledöntése. Bátorításként osztotta meg történetét, hogy más nők is segítséget merjenek kérni, és ne érezzék magukat egyedül a hasonló helyzetben.​

Kisfiuk, Noel 2024 decemberében született.

Azóta is boldogságot hoz az életükbe. Tornóczky Anita szívszorító elárulta, hogy "a szíve minden pillanatban csordultig van szeretettel".

A fotót erre a linkre kattintva láthatod.


Megosztom
Link másolása


GYEREK
Ez a milliók által szedett gyógyszer elhízást okozhat, 20%-kal növeli a kóros súlytöbblet kockázatát
Egy friss finn kutatás szerint azok a gyerekek, akik kisgyerekkorukban ezt a gyógyszert kapták, nagyobb eséllyel híznak el később.

Megosztom
Link másolása

Újabb figyelmeztetést kapott az antibiotikumok világa: egy friss finn kutatás szerint azok a gyerekek, akik kisgyerekkorukban ezeket a kanalas orvosságokat kapták, nagyobb eséllyel híznak el később.

A finnországi Oulu Egyetem kutatói arra jutottak, hogy

azok a gyerekek, akik kétéves koruk előtt antibiotikumot szedtek, 20 százalékkal nagyobb eséllyel tartoztak a 12 éves korban már elhízottnak számító kategóriába, mint azok, akik nem szedtek ilyen gyógyszert.

A tanulmány szerzői arra figyelmeztették a háziorvosokat, hogy legyenek különösen óvatosak, amikor kisgyerekeknek írnak fel antibiotikumot – főleg akkor, ha feleslegesen, például egyszerű felső légúti fertőzésekre tennék ezt.

Évente gyerekek millióinak írnak fel antibiotikumot 14 éves kor alatt.

Az antibiotikumokat jellemzően bakteriális fertőzések – például torokgyulladás, tüdőgyulladás, gyomor-bélhurut, bőr- és fülgyulladás – kezelésére adják.

De korábban már szakértők figyelmeztettek: az antibiotikumok túlzott használata miatt egyre több baktérium válik ellenállóvá, így a jövőben a legegyszerűbb fertőzések is sokkal nehezebben lesznek kezelhetők.

És most itt van egy újabb intő jel: a finn tudósok szerint az antibiotikumok nemcsak a fertőzések elleni harcban, hanem az anyagcserében és a testsúlyban is komoly változásokat idézhetnek elő.

„Az élet első 24 hónapjában történt antibiotikum-expozíció magasabb testtömegindexszel járt együtt két éves korban az antibiotikumot nem szedett gyerekekhez képest, és ugyanezt láttuk hosszú távon is, egészen 12 éves korig”

– áll a kutatók közleményében.

És ez nem csak a gyerekkorra jelent veszélyt. Egy friss elemzés szerint az elhízott gyerekek 55 százaléka kamaszként is az marad, és a túlsúlyos tinik 80 százaléka felnőttkorban is küzd a pluszkilókkal.

A kutatásban összesen 33 095 finn gyereket követtek nyomon a születésüktől 12 éves korukig, különös figyelmet fordítva arra, hogy milyen antibiotikumos kezeléseket kaptak az életük első két évében.

A kutatók azt vizsgálták, hogy az antibiotikum-expozíció – a terhesség előtt, alatt, a születés körül, vagy kisgyermekkorban – hogyan befolyásolta később a túlsúly és az elhízás kialakulását.

Az adatok szerint a gyerekek 39 százalékának anyukája is kapott antibiotikumot a terhesség előtti egy évben, 27 százalékuk a terhesség alatt, és 68 százalékuk maga is szedett antibiotikumot az első két évben.

A gyerekek súlyát kétszer mérték meg: egyszer két éves korban, majd 12 évesen.

Kiderült, hogy az anya antibiotikum-használata a terhesség előtt vagy alatt nem befolyásolta a gyerekek testsúlyát. Viszont azoknál a gyerekeknél, akik maguk kaptak antibiotikumot életük első két évében, szignifikánsan magasabb volt az elhízás és a súlygyarapodás kockázata.

A tudósok egyébként régóta tudják, hogy az antibiotikumok nem csak a rossz baktériumokat pusztítják el: a bélrendszerünk hasznos, súlyszabályozásban szerepet játszó mikrobáit is kiirthatják.

A magyarázat szerint ezek a bélbaktériumok normálisan "megeszik" az elfogyasztott táplálék egy részét, de ha kiirtják őket, a test több energiához jut – vagyis több marad raktározásra.

Egyes kutatások azt is kimutatták, hogy bizonyos bélbaktériumok eltűnése az étvágy növekedéséhez is vezethet.

A gyermekkori elhízás amúgy is növekvő probléma világszerte: 2022-ben több mint 159 millió iskolás korú gyereket diagnosztizáltak túlsúllyal vagy elhízással.

A 2023-as adatok szerint minden negyedik négy-öt éves gyerek, és minden harmadik tíz-tizenegy éves gyerek túlsúlyos vagy elhízott volt.


Megosztom
Link másolása