Már úgy mondjuk, hogy reflux, mintha teljesen normális állapot lenne - a szakértő elmondja, mit használj ellene

Van, aki mindent a hűtőbe pakol, más meg még a megkezdett tejfölt is visszateszi a pultra. A vita arról, hogy bizonyos élelmiszereknek a hűtőben vagy a konyhapulton van-e a helyük, évek óta tart. De van kilenc étel, amit a háztartások nagy része rossz helyen tárol – és a hűtő lenne az igazi otthonuk.

Íme a lista a hűtő mélyéről:

1. Ketchup, mustár, majonéz – a hűtő alulértékelt hármasa

A nagy kérdés: ezeket hova tesszük? A magyar háztartásokban még mindig sokan tartják a mustárt és a ketchupot a konyhaszekrényben. Pedig ha egy üveget több mint egy hónap alatt fogyasztunk el, élelmiszer-biztonsági szempontból mindenképpen hűtőbe való, főleg a majonéz, ami nyers tojást is tartalmazhat.

2. Citrom, narancs, lime – nem csak a pult díszei

A citrusfélék akár négyszer tovább elállnak a hűtőben, mint a konyhapulton. Hidegben lassabban párolog a víztartalmuk, így nem száradnak ki olyan gyorsan.

3. Felbontott vörösbor – nem csak az ínyencek hűtik

Igen, a vörösbort szobahőmérsékleten szokás inni, de ha már felbontottad, akkor bizony a hűtőben a helye. Ez lelassítja az oxidációs folyamatot, vagyis később ecetesedik meg. Hűtve 4-5 napig még teljesen finom marad.

4. Tojás – nem véletlenül van külön helye a hűtőben

Bár az Európai Unióban a tojásokat mosatlanul forgalmazzák, és ezért a boltokban nem kell hűteni őket, otthon érdemes betenni a hűtőbe, mert így tovább frissek maradnak, és csökken a szalmonella kockázata is.

5. Vaj – kenhető marad, ha csak annyit hagysz kint, amennyi kell

Sokan tartják a vajat a pulton, hogy ne legyen kőkemény reggelire. Ez nem baj, de egyszerre csak kis mennyiséget érdemes kint tartani, a többit vissza kell tenni a hűtőbe, különben megavasodhat.

6. Alma – lehet, hogy hideg lesz, de jót teszel vele

Az almák hűtés nélkül is elállnak, mégis érdemes mégis betenni őket a hűtőbe. Ugyanis etilén gázt termelnek, ami meggyorsítja a környezetükben lévő más gyümölcsök érését – és romlását. A hűtőben ez a folyamat sokkal lassabb.

7. Lekvár, dzsem – a címke nem hazudik

Sokan elfelejtik, hogy a felbontott lekvár címkéjén ott van: hűtve tárolandó. Melegben könnyebben penészedik, különösen, ha már kanalaztunk belőle párszor. Szóval, ha nem akarod a vajas kenyeret szürke, bolyhos dzsemmel enni, irány a hűtő.

8. Krémlikőr – nemcsak az ünnepekkor kell figyelni

A tejtartalmú italok, mint a Baileys vagy az ír krémlikőrök, felbontás után érzékenyek lesznek a hőre, így hűtőben kell őket tartani. Igaz, a Baileys gyártója szerint ez az ital két évig eláll hűtés nélkül is – de más krémlikőrökkel ez nem feltétlenül igaz.

9. Juharszirup – nem olyan, mint a méz

Kevesen tudják, de a juharszirup meg tud penészedni, ha szobahőmérsékleten tároljuk. Felbontás után érdemes hűteni, különben kis fehér penésztalpak lephetik el a tetejét, és onnantól csak a kukának öröm.

+1 tanács: olvasd el a címkét

Bármilyen élelmiszerről is van szó, mindig nézd meg a csomagoláson az ajánlott tárolási módot. És ha valaminek furcsa a szaga, állaga, íze – ne kockáztass, inkább dobd ki. Egy falat romlott étel több kárt csinál, mint amennyit egy doboz dzsem megér.

Via Express

A TikTok új kedvence egy belga csokitábla, ami úgy néz ki, mintha egy fantasy filmből szabadult volna. A neve Angel Hair (ez a mi vattacukrunk angol elnevezése), pisztáciás, vattacukros, rózsaszín, és most épp leverte a trónról a dubaji csokisztárt is.

Legalábbis, ha az ember a TikTokon mozog. Most éppen a Tucho nevű belga kézműves csokiműhely új kreációját, az Angel Hair (Angyalhaj) nevű tábláját kapta fel a net – és egyesek szerint még a legendás dubaji „Can't Get Knafeh of It” nevű desszertnél is jobb.

Pisztácia, málnás vattacukor és rózsaszín pánik

Aki nem tudná: a dubaji édesség, amit a Fix Dessert Chocolatier dobott piacra, ropogós knafeh-rétegeivel, tahinijével és pisztáciájával egy ideje már nagy népszerűségnek örvend. De most jött a belga kihívó.

Carmie Sellitto, egy Londonban élő gasztroinfluenszer tette ki, amint megkóstolta az Angel Hair táblát – és 10-es pontszámot adott neki.

@touchdalight this actually really surprised me #london #chocolate #foodreview ♬ Crystal Waters Gypsy Woman (Live) - Dj djacky mix

„Egy Tucho nevű helyről szereztem be a csokit. Általában olyan 21 euró körül megy, de én ajándékba kaptam, mert az Egyesült Királyságban nem lehet hozzájutni – csak Belgiumban készítik és árulják.”

„Egyszerűen annyira jól nézett ki, olyan furán, máshogy, mint bármelyik csoki, amit valaha láttam – ezért akartam annyira megszerezni.”

Csoki, amitől kész leszel

A csokoládéba „angyalhaj” van töltve – ez tulajdonképpen a vattacukor. Emellé jön a pisztáciakrém, némi vanília, gránátalma és málna, mindez egy rózsaszín ruby csokiburok alá rejtve.

A kombináció elsőre abszurdnak tűnik, de Sellitto szerint:

Ami igazán megkülönbözteti a dubaji desszerttől, az az állag és a meglepetésfaktor. Míg a knafeh-csoki ropog és selymes, az Angel Hair játékosabb, kívül-belül meghökkentő:

Annyi íz kavargott benne egyszerre, hogy teljesen összeolvadt minden – és hát nagyon fura érzés volt, hogy haj van a csokiban.”

Luxuscsokik a TikTok generációnak

A Tucho Angel Hair nemcsak hogy látványos és különleges, de pont azt tudja, amit ma egy prémium édességtől elvárunk: újraírja a fogalmat, hogy mi is az élvezet.

Miközben a világ csokirajongói már rég túlléptek a tejcsokis szeleteken, és Instagramra optimalizált bonbonokat akarnak, a Tucho és a dubaji Fix Dessert Chocolatier is pontosan azt szállítja, amire igény van: valami furcsát, de zseniálisan jóízűt.

Hol lehet Angel Hair csokit kóstolni Magyarországon?

Szerencsére nem kell Belgiumig rohanni:

- Budapesten a Nour cukrászdában,

- Pásztón a Csibe cukrászdában,

- Gödöllőn a Solierben,

- Komáromban a T&G-ben,

- vagy online a Candyland.hu és Megaczukorka.hu oldalakon is elérhető egy ehhez elég hasonló édesség.

Árban 6500–10 000 Ft között mozognak a táblák, attól függően, hol és milyen kiszerelésben szerzed be.

Van az a köret, amit mindenki ismer – vagy legalábbis azt hiszi. Ez a krumplipüré. Tízből kilenc embernek egy halvány sós massza ugrik be róla, amit a menzán kanalaztak a stefánia mellé.

Tejszínnel, vajjal és krémsajttal készül, és pontosan olyan, mint amit egy luxusétterem a tányérra tesz, és mindenki azt kanalazza le onnan először. Ez a püré szexi, és ezért nem kér bocsánatot: krémes, gazdag, komolyan veszi magát.

Ha még dobsz rá egy marék friss metélőhagymát, kakukkfüvet vagy rozmaringot, garantáltan az asztal sztárja lesz. Hogy mienk a körete legyn teljesen mindegy – mert ez a püré nem mellékszereplő, hanem a főhős.

A legkrémesebb krumplipüré, amit otthon valaha készítesz

Hozzávalók (4–6 adaghoz):

6 nagyobb krumpli (pl. sárga héjú, lisztes fajta, mint a Desiree vagy Agria)

80 ml habtejszín (30–35%-os, nem főzőtejszín)

3-4 evőkanál vaj

100–120 g natúr krémsajt

só, frissen őrölt bors

opcionálisan: friss metélőhagyma, kakukkfű, rozmaring

Elkészítés:

Hámozd meg a krumplit, vágd egyforma darabokra, és főzd sós vízben, amíg villával könnyen szét nem esik (15–20 perc).

Közben egy kisebb lábosban melegítsd össze a tejszínt, vajat és krémsajtot alacsony lángon. Ne forrald, csak kevergesd langyosan, míg sima és selymes lesz.

Szűrd le alaposan a krumplit, majd törd át krumplinyomóval vagy passzírozd, hogy ne maradjanak darabok.

Öntsd hozzá a meleg krémsajtos keveréket, keverd ki vele rendesen. Sózd, borsozd ízlés szerint.

Ha túl sűrű, egy kevés extra meleg tejszínnel vagy vajjal lazíthatod.

Végül, ha feldobnád, szórd meg friss zöldfűszerekkel:

metélőhagyma - az enyhén hagymás, friss ízért, rozmaring vagy kakukkfű - az izgalmas melegség miatt.

Jó étvágyat!

Ha csak megszagolod a kaját, mielőtt megfőznéd, lehet, hogy épp megágyazol egy jó kis ételmérgezésnek.

Bevallod vagy sem, te is csináltad már:

Pedig ezzel a lendülettel akár egy adag szalmonellát vagy E. colit is felszolgálhatsz magadnak vagy a családnak.

Egy felmérés pontosan ezt a veszélyes konyhai szokást járta körbe. A statisztikák nem túl szívderítőek:

A romlott sajt, saláta, joghurt és főtt hús elfogyasztása a lejárati időn túl szintén teljesen általános – sokan még mindig azt gondolják, hogy a „majd én tudom, hogy rossz-e”. A kutatásból azonban egyértelműen kiderült:

Miért nem? Mert attól még, hogy valami nem penészes és nem is büdös, simán lehet benne olyan baktérium, amit nem lehet érzékszervvel kiszúrni. És jöhet a jó öreg trió: hasmenés, hányás, gyomorgörcs – jobb esetben pár napig tart, rosszabb esetben kórház.

Ételmérgezéshez vezethet például:

- ha nem főzöd vagy melegíted át rendesen az ételt,

- ha nem tárolod megfelelően hűtve vagy fagyasztva,

- ha túl sokáig hagyod kint a pulton,

- ha valaki fertőzött kézzel vagy mosatlanul nyúl hozzá,

- ha a lejárati idő után mégis megeszed.

És itt fontos különbséget tenni: a „fogyasztható” dátum élelmiszerbiztonsági, és nem hangulati kérdés. Ez nem arról szól, hogy „még nem olyan rossz”, hanem arról, hogy utána már veszélyes. Ezzel szemben a „minőségét megőrzi” címke valóban csak azt jelenti, hogy utána nem lesz olyan finom vagy ropogós, mint előtte, de még nem feltétlenül mérgező.

Rengeteg ételfertőzés történik hazánkban is, de ha az emberek betartanák a hivatalos ajánlásokat a főzés, a tisztaság, a hűtés és a keresztszennyezés elkerülése kapcsán, ezek nagy része megelőzhető lenne.

És ha már szennyezés:

nem azért, mert elég tiszta a hús, hanem mert a víz fröccsenésével a baktériumok mindenhová eljutnak: a kezedre, a pultra, az evőeszközökre, a frissen szeletelt almára is.

Via The Sun