GYEREK
A Rovatból

Téli túlélési tippek egy Svédországban élő magyar anyukától

Gyapjú alsó, szombati gumicukor és pop-punk is található a listán!

Megosztom
Link másolása

Ónos eső, szürke ég, és délután négytől éjszakai sötét. Ideális a magányt és kuckózást kedvelőknek, a többieknek viszont inkább kínszenvedés. A kevés természetes fény és a hideg ilyenkor sokakat megvisel mind testi, mind lelki szinten. Ez alól az édesanyák sem kivételek, akiknek ráadásul nem csak a saját, de a gyerekeik ép eszére (és immunrendszerére) is vigyázniuk kell.

Nem könnyű így a karácsonyi hajrában, aztán később a januári senkiföldje-időben rendszerszinten küzdeni a borongás ellen.

De hát - gondolta a cikk háromgyerekes szerzője - biztosan van erre valami megoldás, hiszen az északi népek évezredek óta együtt élnek ezzel a helyzettel, és saját bevallásuk szerint köszönik, jól vannak. Mivel nem beszélem se a norvég, se a svéd, de még a finn nyelvet sem, megkérdeztem erről Gőbel Noémit, aki Svédországba költözésük óta feketeövessé képezte magát a hosszú skandináv éjszakák átvészelésében.

A Bukkancs néven futó, mesekönyveket szemléző, új meséket, mesekártyákat és mindenféle egyéb csudaságot kiötlő Nonó ugyanis már hosszú évek óta éli férjével és három csemetéjével a svédek gyerekbarát életét, így nem okoz neki gondot két mesekönyv ajánló meg egy podcast felvevése között odafigyelni arra, hogy kellő távolságban tartsa maguktól a sötét erőket.

Öt praktikát osztott meg velünk, amit hazai viszonyok közt is egyszerűen magunkévá tehetünk, és amivel talán könnyebben vesszük mi is a kivilágítatlan, csúszós akadályokat.

Hóban, fagyban levegőn: a friluftsliv

A nyelvtörő kifejezést talán nem, de a szokást mindenképpen érdemes átvennünk, hiszen a friluftsliv, azaz a „szabad levegőn élés” teljesen ingyenes, bárhol és bármikor elérhető és jó hatással van testünkre-lelkünkre. Nonóéknál, hacsak nincs hóvihar, minden nap kint vannak a gyerekek már bölcsis koruktól kezdve. Kutatások bizonyítják, hogy a természetes fény alapvetően befolyásolja például az alvásunkat. Évmilliókig éltünk mesterséges fények nélkül, és hiába tudjuk ma már egy egyszerű mozdulattal fényárba vagy sötétbe borítani a szobát, a testünk még a hagyományos változatra van beállítva, ezért kell neki a napközbeni kinti fény, utána pedig a viszonylagos sötét.

Ha pedig a kutatások nem győznének meg minket a természetes fény és szabad levegőn való mozgás fontosságáról,

azt minden gyakorló szülő pontosan tudja, hogy friss levegőn minden gyerek hamarabb fárad és éhezik meg,

nem csak a környezeti tényezőktől, hanem a több mozgástól is, és egy fáradt és éhes gyerek sokkal könnyebben kezelhető ezen igényeinek kielégítése által. Értsd: nem válogat (nagyon) az ételben, és nem fog huszonnégyszer kiosonni lefekvés után, hogy 'De még nem is ittam/Pisilnem kell/Nem tudok aludni/Ti miért nem alszotok/Hányat kell még aludni karácsonyig…'

Strapabíró, játszós outdoor ruhák

Ahhoz, hogy a kinti program ne csak addig tartson, amíg az első hókásás pocsolya szembe nem jön, szükség van tartós, jó minőségű kinti ruhákra. Ezek természetesen drágák, de a svédeknél (és szerencsére egyre inkább itthon is) nagy kultúrája van a second-hand boltoknak, vásároknak és az ezzel foglalkozó on- és offline csoportoknak, így pénztárcakímélőbben tudunk hozzájutni egy jó kialakítású anorákhoz vagy mindent kibíró bakancshoz.

Sok gyártó már az új overálokba is több helyet hagy a beleírható neveknek, hogy továbbadhatók legyenek.

A szél- és vízhatlan „páncélok” alá pedig Nonóék főleg gyapjú alsórétegeket hordanak, gyerekek-felnőttek egyaránt. Ez az anyag nagyon jó hőszigetelő, de közben lélegezni is hagyja a bőrt, így valóban ideális a poliészter susi dzsekik és nadrágok alá.

Több fényt!

 A kinti világosban töltött idő persze nem tölti ki az egész napot, fényre pedig szükség van a nap további részében is. Ugyanakkor hacsak nem kíván az adott tevékenység valóban erős megvilágítást, sokkal kellemesebb (a testünknek pedig egészségesebb) a több, de gyengébb fényforrás használata. Emellett fontos, hogy ezek inkább meleg fényűek legyenek,

az intenzív és erőteljes LED-fénynek való kitettség ugyanis „fototoxikus”, visszafordíthatatlan károsodást okozhat a retina sejtjeiben és csökkenti a látásélességet.

Svédországban az egész adventi időszakot beragyogják a meleg fények, ablakba tett világító csillagok, sok-sok elektromos gyertya, ettől pedig igazi „mysig”, azaz kuckózós hangulata lesz az embernek. Mivel a svédek tipikusan nem egy függönyöző-nemzet, így az utcákon járva is olyan érzése van az embernek, mintha csak egy élő, karácsonyi kiadású IKEA katalógust lapozgatna. Ez a fényeskedés december 13-án, Lucia-napon tetőzik, ami nagyobb ünnep az oviban/iskolában, mint az anyák napja (amit intézményi szinten egyébként nem is tartanak), ilyenkor a gyerekek előadását a családok közösen nézik meg, otthon pedig reggel a legidősebb lánygyermek (ma már főleg elektromos) gyertyákkal díszített koszorúval a fején szolgálja fel a családnak a sáfrányos-mazsolás lussekatter nevű süteményt és a kávét.

A fények tudatos használatát mi is egyszerűen beépíthetjük a téli időszakba, nyugodtan tobzódjunk a meleg színű fényfüzérekben, óriási csillagokban vagy sok-sok apró elektromos mécses látványában. Ha pedig hagyományos gyertyákat gyújtanánk, jó tudni, hogy a paraffin-alapúak használata közben sok káros anyag kerül a szoba légterébe, ezért is hódít annyira a szója, repce, vagy más, növényi alapú gyertyák divatja.

Együtt (és gumicukorral) könnyebb

Bár a svédekről a legtöbb külföldinek nem a bensőséges vendégeskedés jut eszébe, Nonóéknak a kisgyerekes léthez tartozó életritmus szinte minden napra kínál valamilyen lehetőséget a közösségi együttlétre - persze általában ez is szabadtéri esemény szokott lenni. A svédek kínosan ügyelnek nemzeti jó hírükre, befogadó nyitottságukra, ennek is köszönhető, hogy sokan választják a skandináv országot állandó vagy átmeneti új hazájuknak. Egy-egy intézményi közösségben a sokféle kulturális hátterű család pedig lehetőséget ad ennek a fajta nyitottságnak a mindennapos gyakorlására. Az „egy csónakban evezés” érzése és a helyi szokásokkal való közös ismerkedés nagyon megerősítő tud lenni.

Az egyik ilyen szokás - mely a gyerekek kedvence - a Lördagsgodis, vagyis az, hogy a heti édességadagot egyben, szombaton fogyasztják el.

A közkedvelt hagyomány eredete mondjuk nem olyan vidám és felhőtlen, mint a cukorkában való tobzódás. A múlt század elején a fogászat – a világ többi helyéhez hasonlóan - Svédországban is siralmas állapotban volt: a gyerekek 83%-ának három éves korában már volt lyukas foga, ehhez képest persze a felnőtt lakosság fogai még ramatyabb állapotban voltak. Mivel a fogorvos legtöbbször egyet jelentett a foghúzással, nem nagyon akaródzott senkinek rendszeresen eljárnia a rendelőkbe. Már akkor is feltételezték, hogy a túl sok édesség árt a fogaknak, de ennek kimondásához még hiányzott a tudományos bizonyosság. Ezért a kormány úgy döntött, a drága kezelések helyett a prevencióra költi inkább a lakosság pénzét, és egy nem túl etikus dietetikai tanulmányt rendelt meg, melyet ráadásul a svéd édességipar finanszírozott.

A kísérlet alanyai a Vipeholm Elmegyógyintézet lakói voltak, akik súlyos szellemi fogyatékosságuk miatt könnyen bevonhatónak bizonyultak, hiszen amúgy is teljes kontroll alatt tartották az étkezéseiket, és nem kellett tőlük semmiféle beleegyezést kérni.  Ezt a ma már mindenki szerint súlyosan etikátlan eljárást akkoriban azzal indokolták, hogy az intézet lakói „ezzel fizetnek” az államnak az eltartásuk költségeiért.

A lakókat több csoportra osztották, volt, amelyik egyáltalán nem kapott cukrot, volt, akik folyadék, volt, akik kenyér formájában kapták meg a maguk adagját, és természetesen voltak, akiknek csokit vagy direkt erre a kísérletre készült, extra ragadós karamellát kellett minden nap elfogyasztaniuk.

A kísérlet termesztésen igazolta a feltevéseket, miszerint lyukas fogak esetén legfőképpen a cukor a ludas, erre alapozva pedig a kormány megkezdte a lakosság tájékoztatását. (Az a változat ugyanis, hogy az édességipari vállalatokat adóztassa rommá, természetesen nem játszott.) És bumm: így született a Lördagsgodis!

A szokás töretlen népszerűségnek örvend, és állítólag nem csak a fogaknak, hanem a bankszámláknak is jót tesz ez az irányított cukorsokk, hiszen sokan ezen keresztül vezetik rá a gyerekeket a pénzügyi tudatosságra.

Csak akkor tudsz adni, ha neked is van miből

Klasszikus példa, hogy a repülőgépen először mindenki a maga oxigénmaszkját kell, hogy feltegye, csak utána segíthet másokat. Az édesanyák is csak akkor tudnak megfelelően és önrombolás nélkül gondoskodni a kicsikről, ha időről időre fel tudnak töltődni. Svédországban nagyon komolyan veszik a self-care-t és a prevenciót, a téli hónapokban minden felnőtt D-vitamint szed, és nagy divatja lett az immunerősítő gyömbér shot-oknak is, amikből nem csak boltokban, de sokszor a munkahelyen is fel tudnak hajtani egy-egy kupicával a csípőset bíró felnőttek.

A gyerekek Nonó szerint inkább a melegítő fűszerekben gazdag, tipikusan téli sütikből (pepparkakor, lussekatte), meg a már említett szokásos heti gumicukor-adagjukból nyerik az erőt és mindent lebíró akaratot.

Az anyukáknak pedig számonkérés és rosszallás nélkül engedik, hogy úgy töltődjenek, ahogy nekik a legjobb.

Az apaGYES és a szülői egyenlőség magától értetődő dolgok, így senkinek sem forog a szeme attól, ha ők maradnak otthon hónapokig a gyerekekkel, vagy ha az anyuka saját hobbiját sem hanyagolja el a gyerekvállalás után, legyen az horgolás, meseírás vagy csak annyi, hogy időnként a gyerekzenék helyett Blink 182-t hallgat, mint egy, a saját lelki raktáraira is odafigyelő mesemami.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


GYEREK
A Rovatból
Ezek most a legnépszerűbb keresztnevek itthon – Eltűntek az Évák és a Gergelyek, viszlát!
Vége a Hanna és a Bence uralmának is: új utónevek taszították le őket az első helyről. Mutatjuk a listát!

Megosztom
Link másolása

Valami végérvényesen megváltozott. A KSH legfrissebb adatai szerint a szülők ma már egészen más neveket választanak gyermekeiknek, mint akár tíz vagy húsz évvel ezelőtt.

Az olyan klasszikus keresztnevek, mint az Éva, a Judit, a Gergely vagy a Lajos – kikoptak az anyakönyvi bejegyzések közül, és helyüket trendi, modern, sokszor újdonsült nevek vették át.

Ha most babát vársz, és névötletek után kutatsz, jobb, ha elfelejted a családi hagyományokat – mert már a Dominikok, Benettek, Lucák és Olíviák korát éltük.

A fiúnevek élbolyát 2024-ben a Dominik vezette, őt követi az Olivér és a Levente. Ezeket szorosan követik olyan modern, de már jól bejáratott keresztnevek, mint a Marcell, Milán vagy a Noel. Ami igazán érdekes, hogy a 10 legnépszerűbb név között egyetlen klasszikus név sincs – hiába keresnénk itt a Gézát, a Károlyt vagy épp Ernőt. De ezek a nevek például az első 100-ban sem szerepelnek. Ami viszont meglepetés volt, hogy az Imre, a Tamás, a Péter, a János és a László igen. (És a Gergő is, így, ezzel a névváltozattal.)

A top 10 fiú utónév 2024-ben:

Dominik

Olivér

Levente

Marcell

Milán

Máté

Bence

Noel

Dániel

Benett

A Benett név megjelenése a listán különösen izgalmas: ez az angolszász eredetű keresztnév az elmúlt években szinte robbanásszerűen lett népszerű, és most már a leggyakoribbak között is megtaláljuk.

A lányoknál a vezető helyet Luca foglalja el, őt követi a Hanna, Zoé és Anna. A lista alapján egyértelmű, hogy a szülők imádják a rövid, dallamos neveket. Az olyan klasszikus választások, mint az Éva, Judit, Andrea vagy Zsuzsanna teljesen eltűntek a TOP100-ból.

A top 10 lány utónév 2024-ben:

Luca

Hanna

Zoé

Anna

Emma

Léna

Olívia

Laura

Alíz

Kamilla

És már jönnek feljebb a listákon az új kedvencek: egyre többször lehet hallani olyan újszülött neveket, mint a Lilien, Maja, Zselyke vagy Emili – ezek talán jövőre már a listán is szerepelnek.

Neked melyik a kedvenc keresztneved? És milyen nevet adnál a gyerekednek?


Megosztom
Link másolása

GYEREK
Rúzsa Magdi fotókon és videókon mutatta meg, hogyan telt a húsvét a hármasikrekkel a Vajdaságban
Őrület, milyen gyorsan telik az idő, milyen gyorsan nőnek a gyerekek.

Megosztom
Link másolása

Rúzsa Magdi ikrei - Lujza, Keve és Zalán - 2022 február 1-jén, a terhesség 34. hetében jöttek világra. Ezt követően három hetet töltöttek az újszülöttosztályon, csak ezután vihették őket haza a szüleik.

Első születésnapjukat 2023-ban ünnepelték - ekkor az énekesnő megosztotta, hogy már jól látszik, melyiküknek milyen a személyisége.

Rúzsa Magdi korábban többször is nyilatkozott arról, milyen az élet a hármasikrekkel, és milyen elvek mentén nevelik a férjével a kicsiket. Fontos, hogy gyermekei önállóak legyenek, képesek legyenek okosan döntéseket hozni.

A hármas ikrek nevelésében a tágabb család is aktívan részt vesz, az unokahúg és a nagymamák is segítenek a mindennapokban. Mert azért egyszerre három, ugyanolyan korú gyermekkel az első év nem volt könnyű.

"Három gyerek mellett nincs idő magammal foglalkozni. Ha éppen nem velük vagyok, akkor koncertre kell mennem, ilyenkor átáll az agyam az anyukaszerepről az előadóművészre"

- árulta el Rúzsa Magdi, amikor még csak 9 hónaposak voltak a babák.

Tavaly egy interjúban az őket vezérlő értékekről is beszélt, azt mondta:

"Amire rettentően büszke vagyok, az a közösen elmondott asztali áldás. Kétévesen már mondják, hogy »Édes Jézus, légy vendégünk…«, és imádom, amikor Lujzi bekiabál a végén, hogy ámen!"

Az elmúlt napokban arról posztolt az énekesnő Instagramon, hogyan telt a gyerekekkel a húsvét a szülőföldjén, a Vajdaságban.

Várd meg, amíg betölt a videó:


Megosztom
Link másolása


GYEREK
Így alszik az 5 hónapos csöppség - Tornóczky Anita ennivalóan édes fotót tett közzé Instagramon
Amióta megszületett a kis Noel, azóta csupa boldogság az életük a férjével, hiszen több éves kemény küzdelem után válhattak szülővé.
Sassy - sassy.hu
2025. április 29.


Megosztom
Link másolása

Tornóczky Anita hosszú és küzdelmes utat járt be, mire valóra válhatott élete álma, hogy édesanya lehessen.

Öt éven át próbálkozott a párjával, Miklóssal. Több orvosnál is jártak, hogy keresett fel, hogy a termékenységi problémákra megoldást találjanak, és végül egy szlovákiai lombikprogram hozta meg számukra az "eredményt": a második beültetés sikeres lett.

A műsorvezető korábban őszintén beszélt a lombikprogrammal kapcsolatos tapasztalatairól, mert számára fontos az ezzel kapcsolatos tabuk ledöntése. Bátorításként osztotta meg történetét, hogy más nők is segítséget merjenek kérni, és ne érezzék magukat egyedül a hasonló helyzetben.​

Kisfiuk, Noel 2024 decemberében született.

Azóta is boldogságot hoz az életükbe. Tornóczky Anita szívszorító elárulta, hogy "a szíve minden pillanatban csordultig van szeretettel".

A fotót erre a linkre kattintva láthatod.


Megosztom
Link másolása


GYEREK
Ez a milliók által szedett gyógyszer elhízást okozhat, 20%-kal növeli a kóros súlytöbblet kockázatát
Egy friss finn kutatás szerint azok a gyerekek, akik kisgyerekkorukban ezt a gyógyszert kapták, nagyobb eséllyel híznak el később.

Megosztom
Link másolása

Újabb figyelmeztetést kapott az antibiotikumok világa: egy friss finn kutatás szerint azok a gyerekek, akik kisgyerekkorukban ezeket a kanalas orvosságokat kapták, nagyobb eséllyel híznak el később.

A finnországi Oulu Egyetem kutatói arra jutottak, hogy

azok a gyerekek, akik kétéves koruk előtt antibiotikumot szedtek, 20 százalékkal nagyobb eséllyel tartoztak a 12 éves korban már elhízottnak számító kategóriába, mint azok, akik nem szedtek ilyen gyógyszert.

A tanulmány szerzői arra figyelmeztették a háziorvosokat, hogy legyenek különösen óvatosak, amikor kisgyerekeknek írnak fel antibiotikumot – főleg akkor, ha feleslegesen, például egyszerű felső légúti fertőzésekre tennék ezt.

Évente gyerekek millióinak írnak fel antibiotikumot 14 éves kor alatt.

Az antibiotikumokat jellemzően bakteriális fertőzések – például torokgyulladás, tüdőgyulladás, gyomor-bélhurut, bőr- és fülgyulladás – kezelésére adják.

De korábban már szakértők figyelmeztettek: az antibiotikumok túlzott használata miatt egyre több baktérium válik ellenállóvá, így a jövőben a legegyszerűbb fertőzések is sokkal nehezebben lesznek kezelhetők.

És most itt van egy újabb intő jel: a finn tudósok szerint az antibiotikumok nemcsak a fertőzések elleni harcban, hanem az anyagcserében és a testsúlyban is komoly változásokat idézhetnek elő.

„Az élet első 24 hónapjában történt antibiotikum-expozíció magasabb testtömegindexszel járt együtt két éves korban az antibiotikumot nem szedett gyerekekhez képest, és ugyanezt láttuk hosszú távon is, egészen 12 éves korig”

– áll a kutatók közleményében.

És ez nem csak a gyerekkorra jelent veszélyt. Egy friss elemzés szerint az elhízott gyerekek 55 százaléka kamaszként is az marad, és a túlsúlyos tinik 80 százaléka felnőttkorban is küzd a pluszkilókkal.

A kutatásban összesen 33 095 finn gyereket követtek nyomon a születésüktől 12 éves korukig, különös figyelmet fordítva arra, hogy milyen antibiotikumos kezeléseket kaptak az életük első két évében.

A kutatók azt vizsgálták, hogy az antibiotikum-expozíció – a terhesség előtt, alatt, a születés körül, vagy kisgyermekkorban – hogyan befolyásolta később a túlsúly és az elhízás kialakulását.

Az adatok szerint a gyerekek 39 százalékának anyukája is kapott antibiotikumot a terhesség előtti egy évben, 27 százalékuk a terhesség alatt, és 68 százalékuk maga is szedett antibiotikumot az első két évben.

A gyerekek súlyát kétszer mérték meg: egyszer két éves korban, majd 12 évesen.

Kiderült, hogy az anya antibiotikum-használata a terhesség előtt vagy alatt nem befolyásolta a gyerekek testsúlyát. Viszont azoknál a gyerekeknél, akik maguk kaptak antibiotikumot életük első két évében, szignifikánsan magasabb volt az elhízás és a súlygyarapodás kockázata.

A tudósok egyébként régóta tudják, hogy az antibiotikumok nem csak a rossz baktériumokat pusztítják el: a bélrendszerünk hasznos, súlyszabályozásban szerepet játszó mikrobáit is kiirthatják.

A magyarázat szerint ezek a bélbaktériumok normálisan "megeszik" az elfogyasztott táplálék egy részét, de ha kiirtják őket, a test több energiához jut – vagyis több marad raktározásra.

Egyes kutatások azt is kimutatták, hogy bizonyos bélbaktériumok eltűnése az étvágy növekedéséhez is vezethet.

A gyermekkori elhízás amúgy is növekvő probléma világszerte: 2022-ben több mint 159 millió iskolás korú gyereket diagnosztizáltak túlsúllyal vagy elhízással.

A 2023-as adatok szerint minden negyedik négy-öt éves gyerek, és minden harmadik tíz-tizenegy éves gyerek túlsúlyos vagy elhízott volt.


Megosztom
Link másolása