Ez a milliók által szedett gyógyszer elhízást okozhat, 20%-kal növeli a kóros súlytöbblet kockázatát
Egy friss finn kutatás szerint azok a gyerekek, akik kisgyerekkorukban ezt a gyógyszert kapták, nagyobb eséllyel híznak el később.
Újabb figyelmeztetést kapott az antibiotikumok világa: egy friss finn kutatás szerint azok a gyerekek, akik kisgyerekkorukban ezeket a kanalas orvosságokat kapták, nagyobb eséllyel híznak el később.
A finnországi Oulu Egyetem kutatói arra jutottak, hogy
azok a gyerekek, akik kétéves koruk előtt antibiotikumot szedtek, 20 százalékkal nagyobb eséllyel tartoztak a 12 éves korban már elhízottnak számító kategóriába, mint azok, akik nem szedtek ilyen gyógyszert.
A tanulmány szerzői arra figyelmeztették a háziorvosokat, hogy legyenek különösen óvatosak, amikor kisgyerekeknek írnak fel antibiotikumot – főleg akkor, ha feleslegesen, például egyszerű felső légúti fertőzésekre tennék ezt.
Évente gyerekek millióinak írnak fel antibiotikumot 14 éves kor alatt.
Az antibiotikumokat jellemzően bakteriális fertőzések – például torokgyulladás, tüdőgyulladás, gyomor-bélhurut, bőr- és fülgyulladás – kezelésére adják.
De korábban már szakértők figyelmeztettek: az antibiotikumok túlzott használata miatt egyre több baktérium válik ellenállóvá, így a jövőben a legegyszerűbb fertőzések is sokkal nehezebben lesznek kezelhetők.
És most itt van egy újabb intő jel: a finn tudósok szerint az antibiotikumok nemcsak a fertőzések elleni harcban, hanem az anyagcserében és a testsúlyban is komoly változásokat idézhetnek elő.
„Az élet első 24 hónapjában történt antibiotikum-expozíció magasabb testtömegindexszel járt együtt két éves korban az antibiotikumot nem szedett gyerekekhez képest, és ugyanezt láttuk hosszú távon is, egészen 12 éves korig”
– áll a kutatók közleményében.
És ez nem csak a gyerekkorra jelent veszélyt. Egy friss elemzés szerint az elhízott gyerekek 55 százaléka kamaszként is az marad, és a túlsúlyos tinik 80 százaléka felnőttkorban is küzd a pluszkilókkal.
A kutatásban összesen 33 095 finn gyereket követtek nyomon a születésüktől 12 éves korukig, különös figyelmet fordítva arra, hogy milyen antibiotikumos kezeléseket kaptak az életük első két évében.
A kutatók azt vizsgálták, hogy az antibiotikum-expozíció – a terhesség előtt, alatt, a születés körül, vagy kisgyermekkorban – hogyan befolyásolta később a túlsúly és az elhízás kialakulását.
Az adatok szerint a gyerekek 39 százalékának anyukája is kapott antibiotikumot a terhesség előtti egy évben, 27 százalékuk a terhesség alatt, és 68 százalékuk maga is szedett antibiotikumot az első két évben.
A gyerekek súlyát kétszer mérték meg: egyszer két éves korban, majd 12 évesen.
Kiderült, hogy az anya antibiotikum-használata a terhesség előtt vagy alatt nem befolyásolta a gyerekek testsúlyát. Viszont azoknál a gyerekeknél, akik maguk kaptak antibiotikumot életük első két évében, szignifikánsan magasabb volt az elhízás és a súlygyarapodás kockázata.
A tudósok egyébként régóta tudják, hogy az antibiotikumok nem csak a rossz baktériumokat pusztítják el: a bélrendszerünk hasznos, súlyszabályozásban szerepet játszó mikrobáit is kiirthatják.
A magyarázat szerint ezek a bélbaktériumok normálisan "megeszik" az elfogyasztott táplálék egy részét, de ha kiirtják őket, a test több energiához jut – vagyis több marad raktározásra.
Egyes kutatások azt is kimutatták, hogy bizonyos bélbaktériumok eltűnése az étvágy növekedéséhez is vezethet.
A gyermekkori elhízás amúgy is növekvő probléma világszerte: 2022-ben több mint 159 millió iskolás korú gyereket diagnosztizáltak túlsúllyal vagy elhízással.
A 2023-as adatok szerint minden negyedik négy-öt éves gyerek, és minden harmadik tíz-tizenegy éves gyerek túlsúlyos vagy elhízott volt.
