GYEREK
A Rovatból

5 lépésben elérhető az ordításmentes gyereknevelés: lehetséges egyáltalán, és ha igen, hogyan?

Mennyiszer megfogadjuk, hogy nem emeljük fel a hangunkat, aztán tessék, elég egy kis csínytevés, és máris ordítunk. Pedig létezik egy módszer, amellyel megúszhatjuk a kiabálást.

Megosztom
Link másolása

Az ordításmentes gyereknevelés egy szülő számára kishíján elérhetetlen célnak tűnik. Holott a megfelelő technikákkal és önmagunk tudatos irányításával igenis lehetséges, hogy a családi életünk harmonikus és békés legyen. Hal Edward Runkel család- és házasságterapeuta, az Ordításmentes gyereknevelés módszer egyik kiemelkedő személye szerint

mindenekelőtt arra van szükség, hogy a szülők megtanuljanak uralkodni saját érzelmeiken.

Amikor ez sikerül, vagy legalábbis elindul valamerre, a második lépés a reaktív viselkedés elkerülése. De nézzük, mit jelent ez pontosan, és hogyan valósítható meg öt lépésben az ordításmentes gyereknevelés.

1. Szülői felelősség

A szülők gyakran hajlamosak azt gondolni, hogy minden, a gyerekük viselkedésével kapcsolatos felelősség őket terheli. De Hal Edward Runkel szerint a szülőnek elsősorban saját magát kell irányítania:

„A legtöbb, amit gyerekeinkért tehetünk, hogy megtanulunk magunkra figyelni. Ugyanis a szülőség a szülőről szól, nem a gyerekről.”

Ez azt jelenti, hogy a saját viselkedésünk és reakcióink kézben tartása a legfontosabb szülői feladatunk. Mert amikor mi nyugodtak maradunk, akkor a gyerekeink is könnyebben megtanulják ezt a viselkedést. Ne feledjük el, hogy számukra a szülői minta az elsődleges példa. „A szülő adja meg az alaphangot a hangnem megadásával" – hangsúlyozza Runkel, vagyis a szülőknek kell példát mutatniuk abban, hogyan kezelik a stresszt és a kihívásokat, és amikor a gyerekek látják, hogy az anyjuk vagy apjuk nem esik kétségbe a legapróbb fennakadás láttán, akkor ők maguk is higgadtabban fognak reagálni a apróbb-nagyobb dolgokra. Vagyis, ha a szülő általában nyugodt, akkor a gyerek ritkábban fogja a földhöz verni magát, ha valami nem úgy alakul, ahogy elképzelte.

2. Az érzelmi reaktivitás csökkentése

Runkel szerint ha kiabálunk, az a stressz és a tehetetlenség jele. „Az érzelmi reaktivitás a legnagyobb ellenségünk a fontos kapcsolatainkban.

Amikor elveszítjük az irányítást az érzelmeink felett, könnyen reaktívvá válunk, és azonnal, meggondolatlanul reagálunk a gyerek viselkedésére.”

A családterapeuta arra buzdítja a szülőket, hogy először ismerjék fel és próbálják csökkenteni a saját érzelmi reakcióikat. Amennyiben hatékonyak szeretnénk lenni, először önmagunkat kell uralnunk. Csak ezután lehet megválasztani a reakcióinkat, a viselkedésünket – a gyerekeink által választott viselkedéstől függetlenül.

3. Tér kell a nyugalomhoz

Kevesen tudják, pedig az ilyen nevelés egyik kulcsa, ha békén hagyjuk a gyereket, más szóval, ha teret adunk annak, hogy hibázzon anélkül, hogy állandóan bírálatot kapna. „A gyereknek hely kell, és most ez a hely nem csak fizikai tér, hanem érzelmi tér is, amely lehetővé teszi számára, hogy felfedezze a világot és megtanulja kezelni a saját hibáit.

Ez a módszer tudattalanul is arra ösztönzi a szülőket, hogy a gyerek ellenállását ne erővel próbálják legyőzni, helyette inkább kíváncsian figyeljék, hogyan tanul a saját hibáiból a gyerek.”

Mindezt a megfelelő keretek között, tehát ha azt látjuk, hogy veszélybe sodorja magát a gyerek, akkor nyilvánvalóan oda kell lépni hozzá és megtiltani neki. Vagyis adjunk teret, de mindig a biztonságos keretek között.

Hal Edward Runkel, az Ordításmentes gyereknevelés című könyv szerzője (Fotó: Hal Edward Runkel)

4. Megfelelő kommunikáció

A siker érdekében elengedhetetlen a hatékony kommunikáció. De mit jelent ez pontosan? „A szülőknek világosan kell kifejezniük érzéseiket és elvárásaikat, miközben megőrzik a nyugalmukat, ugyanis egy szülő hangneme a kapcsolat alapját képezi.

Amennyiben a szülő nyugodtan mondja el a gyerek számára a kéréseit, úgy a gyerek is együttműködőbb lesz, és kisebb eséllyel alakul ki konfliktushelyzet egy egyszerű kérésből.”

Ez a trükk növeli a gyerek érzelmi biztonságát és a szülővel szembeni bizalmat. Már csak hab a tortán, hogy azok a gyerekek, akik rendszeresen megtapasztalják otthon, hogy többre mennek ésszel, mint erővel, kevésbé látványosan fogják feszegetni a határaikat.

5. A tetteknek súlya van

Örök dilemma, hogy lehet-e büntetni a gyereket? Runkel szerint nemhogy lehet, hanem kell is, csakhogy nem mindegy, hogyan. „A kiabálás helyett a természetes következmények sokkal többet segítenek abban, hogy a gyerek megtanulja, a viselkedésének következményei vannak. Fontos, hogy

ha a gyerek valamilyen helytelen dolgot tesz, akkor annak legyenek következményei, viszont azok ne legyenek túlzóak.”

A családterapeuta elmondása alapján a következetes szülői hozzáállás egyenlő a világos határok felállításával, amelyekre szükség van ahhoz, hogy a gyerek megtanulja, mi helyes és mi nem.

A tökéletes szülő nem létezik

 

Runkel leszögezi, hogy minden szülő hibázik. Éppen ezért nem az a kérdés, hogy elég jó szülők vagyunk-e, hanem az, hogy szülőként képesek vagyunk-e megbocsátani önmagunknak, amikor hibázunk? „A szülő legnagyobb ellensége nem a gyerek rossz viselkedése, hanem a saját irracionális elvárásai önmagával szemben.

Amikor viszont egy szülő képes megbocsátani magának, azzal nemcsak a saját lelki egészségét őrzi meg, hanem azt is megmutatja a gyerekének, hogy a hibák természetesek, és azokat meg lehet beszélni, majd pedig tanulni belőlük.”

Ez is része a nyugodt családi légkör megteremtésének, ahol kiabálás helyett higgadtan is képesek beszélni a problémákról a családtagok. Az Ordításmentes gyereknevelés című könyv (2024. Jaffa Kiadó) szerzője szerint ehhez nem kell más, mint jó önismeret, kellő béketűrés, elegendő bátorság ahhoz, hogy teret adjunk a gyereknek, és ami nagyon fontos: példamutatás. „A nyugodt szülővé váláshoz, a kiabálás nélküli gyerekneveléshez rögös út vezet. Akadályokat kell leküzdeni, de megéri, mert cserébe egy biztonságosabb otthoni légkört teremthetünk a gyerekünk számára.”


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


GYEREK
A Rovatból
Ezek most a legnépszerűbb keresztnevek itthon – Eltűntek az Évák és a Gergelyek, viszlát!
Vége a Hanna és a Bence uralmának is: új utónevek taszították le őket az első helyről. Mutatjuk a listát!

Megosztom
Link másolása

Valami végérvényesen megváltozott. A KSH legfrissebb adatai szerint a szülők ma már egészen más neveket választanak gyermekeiknek, mint akár tíz vagy húsz évvel ezelőtt.

Az olyan klasszikus keresztnevek, mint az Éva, a Judit, a Gergely vagy a Lajos – kikoptak az anyakönyvi bejegyzések közül, és helyüket trendi, modern, sokszor újdonsült nevek vették át.

Ha most babát vársz, és névötletek után kutatsz, jobb, ha elfelejted a családi hagyományokat – mert már a Dominikok, Benettek, Lucák és Olíviák korát éltük.

A fiúnevek élbolyát 2024-ben a Dominik vezette, őt követi az Olivér és a Levente. Ezeket szorosan követik olyan modern, de már jól bejáratott keresztnevek, mint a Marcell, Milán vagy a Noel. Ami igazán érdekes, hogy a 10 legnépszerűbb név között egyetlen klasszikus név sincs – hiába keresnénk itt a Gézát, a Károlyt vagy épp Ernőt. De ezek a nevek például az első 100-ban sem szerepelnek. Ami viszont meglepetés volt, hogy az Imre, a Tamás, a Péter, a János és a László igen. (És a Gergő is, így, ezzel a névváltozattal.)

A top 10 fiú utónév 2024-ben:

Dominik

Olivér

Levente

Marcell

Milán

Máté

Bence

Noel

Dániel

Benett

A Benett név megjelenése a listán különösen izgalmas: ez az angolszász eredetű keresztnév az elmúlt években szinte robbanásszerűen lett népszerű, és most már a leggyakoribbak között is megtaláljuk.

A lányoknál a vezető helyet Luca foglalja el, őt követi a Hanna, Zoé és Anna. A lista alapján egyértelmű, hogy a szülők imádják a rövid, dallamos neveket. Az olyan klasszikus választások, mint az Éva, Judit, Andrea vagy Zsuzsanna teljesen eltűntek a TOP100-ból.

A top 10 lány utónév 2024-ben:

Luca

Hanna

Zoé

Anna

Emma

Léna

Olívia

Laura

Alíz

Kamilla

És már jönnek feljebb a listákon az új kedvencek: egyre többször lehet hallani olyan újszülött neveket, mint a Lilien, Maja, Zselyke vagy Emili – ezek talán jövőre már a listán is szerepelnek.

Neked melyik a kedvenc keresztneved? És milyen nevet adnál a gyerekednek?


Megosztom
Link másolása

GYEREK
Rúzsa Magdi fotókon és videókon mutatta meg, hogyan telt a húsvét a hármasikrekkel a Vajdaságban
Őrület, milyen gyorsan telik az idő, milyen gyorsan nőnek a gyerekek.

Megosztom
Link másolása

Rúzsa Magdi ikrei - Lujza, Keve és Zalán - 2022 február 1-jén, a terhesség 34. hetében jöttek világra. Ezt követően három hetet töltöttek az újszülöttosztályon, csak ezután vihették őket haza a szüleik.

Első születésnapjukat 2023-ban ünnepelték - ekkor az énekesnő megosztotta, hogy már jól látszik, melyiküknek milyen a személyisége.

Rúzsa Magdi korábban többször is nyilatkozott arról, milyen az élet a hármasikrekkel, és milyen elvek mentén nevelik a férjével a kicsiket. Fontos, hogy gyermekei önállóak legyenek, képesek legyenek okosan döntéseket hozni.

A hármas ikrek nevelésében a tágabb család is aktívan részt vesz, az unokahúg és a nagymamák is segítenek a mindennapokban. Mert azért egyszerre három, ugyanolyan korú gyermekkel az első év nem volt könnyű.

"Három gyerek mellett nincs idő magammal foglalkozni. Ha éppen nem velük vagyok, akkor koncertre kell mennem, ilyenkor átáll az agyam az anyukaszerepről az előadóművészre"

- árulta el Rúzsa Magdi, amikor még csak 9 hónaposak voltak a babák.

Tavaly egy interjúban az őket vezérlő értékekről is beszélt, azt mondta:

"Amire rettentően büszke vagyok, az a közösen elmondott asztali áldás. Kétévesen már mondják, hogy »Édes Jézus, légy vendégünk…«, és imádom, amikor Lujzi bekiabál a végén, hogy ámen!"

Az elmúlt napokban arról posztolt az énekesnő Instagramon, hogyan telt a gyerekekkel a húsvét a szülőföldjén, a Vajdaságban.

Várd meg, amíg betölt a videó:


Megosztom
Link másolása


GYEREK
Így alszik az 5 hónapos csöppség - Tornóczky Anita ennivalóan édes fotót tett közzé Instagramon
Amióta megszületett a kis Noel, azóta csupa boldogság az életük a férjével, hiszen több éves kemény küzdelem után válhattak szülővé.
Sassy - sassy.hu
2025. április 29.


Megosztom
Link másolása

Tornóczky Anita hosszú és küzdelmes utat járt be, mire valóra válhatott élete álma, hogy édesanya lehessen.

Öt éven át próbálkozott a párjával, Miklóssal. Több orvosnál is jártak, hogy keresett fel, hogy a termékenységi problémákra megoldást találjanak, és végül egy szlovákiai lombikprogram hozta meg számukra az "eredményt": a második beültetés sikeres lett.

A műsorvezető korábban őszintén beszélt a lombikprogrammal kapcsolatos tapasztalatairól, mert számára fontos az ezzel kapcsolatos tabuk ledöntése. Bátorításként osztotta meg történetét, hogy más nők is segítséget merjenek kérni, és ne érezzék magukat egyedül a hasonló helyzetben.​

Kisfiuk, Noel 2024 decemberében született.

Azóta is boldogságot hoz az életükbe. Tornóczky Anita szívszorító elárulta, hogy "a szíve minden pillanatban csordultig van szeretettel".

A fotót erre a linkre kattintva láthatod.


Megosztom
Link másolása


GYEREK
Ez a milliók által szedett gyógyszer elhízást okozhat, 20%-kal növeli a kóros súlytöbblet kockázatát
Egy friss finn kutatás szerint azok a gyerekek, akik kisgyerekkorukban ezt a gyógyszert kapták, nagyobb eséllyel híznak el később.

Megosztom
Link másolása

Újabb figyelmeztetést kapott az antibiotikumok világa: egy friss finn kutatás szerint azok a gyerekek, akik kisgyerekkorukban ezeket a kanalas orvosságokat kapták, nagyobb eséllyel híznak el később.

A finnországi Oulu Egyetem kutatói arra jutottak, hogy

azok a gyerekek, akik kétéves koruk előtt antibiotikumot szedtek, 20 százalékkal nagyobb eséllyel tartoztak a 12 éves korban már elhízottnak számító kategóriába, mint azok, akik nem szedtek ilyen gyógyszert.

A tanulmány szerzői arra figyelmeztették a háziorvosokat, hogy legyenek különösen óvatosak, amikor kisgyerekeknek írnak fel antibiotikumot – főleg akkor, ha feleslegesen, például egyszerű felső légúti fertőzésekre tennék ezt.

Évente gyerekek millióinak írnak fel antibiotikumot 14 éves kor alatt.

Az antibiotikumokat jellemzően bakteriális fertőzések – például torokgyulladás, tüdőgyulladás, gyomor-bélhurut, bőr- és fülgyulladás – kezelésére adják.

De korábban már szakértők figyelmeztettek: az antibiotikumok túlzott használata miatt egyre több baktérium válik ellenállóvá, így a jövőben a legegyszerűbb fertőzések is sokkal nehezebben lesznek kezelhetők.

És most itt van egy újabb intő jel: a finn tudósok szerint az antibiotikumok nemcsak a fertőzések elleni harcban, hanem az anyagcserében és a testsúlyban is komoly változásokat idézhetnek elő.

„Az élet első 24 hónapjában történt antibiotikum-expozíció magasabb testtömegindexszel járt együtt két éves korban az antibiotikumot nem szedett gyerekekhez képest, és ugyanezt láttuk hosszú távon is, egészen 12 éves korig”

– áll a kutatók közleményében.

És ez nem csak a gyerekkorra jelent veszélyt. Egy friss elemzés szerint az elhízott gyerekek 55 százaléka kamaszként is az marad, és a túlsúlyos tinik 80 százaléka felnőttkorban is küzd a pluszkilókkal.

A kutatásban összesen 33 095 finn gyereket követtek nyomon a születésüktől 12 éves korukig, különös figyelmet fordítva arra, hogy milyen antibiotikumos kezeléseket kaptak az életük első két évében.

A kutatók azt vizsgálták, hogy az antibiotikum-expozíció – a terhesség előtt, alatt, a születés körül, vagy kisgyermekkorban – hogyan befolyásolta később a túlsúly és az elhízás kialakulását.

Az adatok szerint a gyerekek 39 százalékának anyukája is kapott antibiotikumot a terhesség előtti egy évben, 27 százalékuk a terhesség alatt, és 68 százalékuk maga is szedett antibiotikumot az első két évben.

A gyerekek súlyát kétszer mérték meg: egyszer két éves korban, majd 12 évesen.

Kiderült, hogy az anya antibiotikum-használata a terhesség előtt vagy alatt nem befolyásolta a gyerekek testsúlyát. Viszont azoknál a gyerekeknél, akik maguk kaptak antibiotikumot életük első két évében, szignifikánsan magasabb volt az elhízás és a súlygyarapodás kockázata.

A tudósok egyébként régóta tudják, hogy az antibiotikumok nem csak a rossz baktériumokat pusztítják el: a bélrendszerünk hasznos, súlyszabályozásban szerepet játszó mikrobáit is kiirthatják.

A magyarázat szerint ezek a bélbaktériumok normálisan "megeszik" az elfogyasztott táplálék egy részét, de ha kiirtják őket, a test több energiához jut – vagyis több marad raktározásra.

Egyes kutatások azt is kimutatták, hogy bizonyos bélbaktériumok eltűnése az étvágy növekedéséhez is vezethet.

A gyermekkori elhízás amúgy is növekvő probléma világszerte: 2022-ben több mint 159 millió iskolás korú gyereket diagnosztizáltak túlsúllyal vagy elhízással.

A 2023-as adatok szerint minden negyedik négy-öt éves gyerek, és minden harmadik tíz-tizenegy éves gyerek túlsúlyos vagy elhízott volt.


Megosztom
Link másolása