Ez az újfajta csoki a rajongók szerint sokkal finomabb, mint a híres dubaji, te megkóstolnád?

Van, aki mindent a hűtőbe pakol, más meg még a megkezdett tejfölt is visszateszi a pultra. A vita arról, hogy bizonyos élelmiszereknek a hűtőben vagy a konyhapulton van-e a helyük, évek óta tart. De van kilenc étel, amit a háztartások nagy része rossz helyen tárol – és a hűtő lenne az igazi otthonuk.

Íme a lista a hűtő mélyéről:

1. Ketchup, mustár, majonéz – a hűtő alulértékelt hármasa

A nagy kérdés: ezeket hova tesszük? A magyar háztartásokban még mindig sokan tartják a mustárt és a ketchupot a konyhaszekrényben. Pedig ha egy üveget több mint egy hónap alatt fogyasztunk el, élelmiszer-biztonsági szempontból mindenképpen hűtőbe való, főleg a majonéz, ami nyers tojást is tartalmazhat.

2. Citrom, narancs, lime – nem csak a pult díszei

A citrusfélék akár négyszer tovább elállnak a hűtőben, mint a konyhapulton. Hidegben lassabban párolog a víztartalmuk, így nem száradnak ki olyan gyorsan.

3. Felbontott vörösbor – nem csak az ínyencek hűtik

Igen, a vörösbort szobahőmérsékleten szokás inni, de ha már felbontottad, akkor bizony a hűtőben a helye. Ez lelassítja az oxidációs folyamatot, vagyis később ecetesedik meg. Hűtve 4-5 napig még teljesen finom marad.

4. Tojás – nem véletlenül van külön helye a hűtőben

Bár az Európai Unióban a tojásokat mosatlanul forgalmazzák, és ezért a boltokban nem kell hűteni őket, otthon érdemes betenni a hűtőbe, mert így tovább frissek maradnak, és csökken a szalmonella kockázata is.

5. Vaj – kenhető marad, ha csak annyit hagysz kint, amennyi kell

Sokan tartják a vajat a pulton, hogy ne legyen kőkemény reggelire. Ez nem baj, de egyszerre csak kis mennyiséget érdemes kint tartani, a többit vissza kell tenni a hűtőbe, különben megavasodhat.

6. Alma – lehet, hogy hideg lesz, de jót teszel vele

Az almák hűtés nélkül is elállnak, mégis érdemes mégis betenni őket a hűtőbe. Ugyanis etilén gázt termelnek, ami meggyorsítja a környezetükben lévő más gyümölcsök érését – és romlását. A hűtőben ez a folyamat sokkal lassabb.

7. Lekvár, dzsem – a címke nem hazudik

Sokan elfelejtik, hogy a felbontott lekvár címkéjén ott van: hűtve tárolandó. Melegben könnyebben penészedik, különösen, ha már kanalaztunk belőle párszor. Szóval, ha nem akarod a vajas kenyeret szürke, bolyhos dzsemmel enni, irány a hűtő.

8. Krémlikőr – nemcsak az ünnepekkor kell figyelni

A tejtartalmú italok, mint a Baileys vagy az ír krémlikőrök, felbontás után érzékenyek lesznek a hőre, így hűtőben kell őket tartani. Igaz, a Baileys gyártója szerint ez az ital két évig eláll hűtés nélkül is – de más krémlikőrökkel ez nem feltétlenül igaz.

9. Juharszirup – nem olyan, mint a méz

Kevesen tudják, de a juharszirup meg tud penészedni, ha szobahőmérsékleten tároljuk. Felbontás után érdemes hűteni, különben kis fehér penésztalpak lephetik el a tetejét, és onnantól csak a kukának öröm.

+1 tanács: olvasd el a címkét

Bármilyen élelmiszerről is van szó, mindig nézd meg a csomagoláson az ajánlott tárolási módot. És ha valaminek furcsa a szaga, állaga, íze – ne kockáztass, inkább dobd ki. Egy falat romlott étel több kárt csinál, mint amennyit egy doboz dzsem megér.

Via Express

Dr. G. Kiss Orsolya orvos, farmakológus, táplálkozástudományi szakember szerint a reflux népbetegség lett - írja az RTL. A csatorna szakértője elmondta, hogy a "népszerűsége" ellenére ez

Szerencsére van visszaút, és elmondja azt is, mit kell tenni ahhoz, hogy ismét jól működjön az ember gyomra. Szerinte gyógyszer nélkül is visszafordítható a reflux, amelynek nem csak az étkezés állhat a hátterében,

a túlsúly, a mértéktelen alkoholfogyasztás, a nem megfelelő stressztűrő képesség kialakítása és még a kialvatlanság is.

Az egyszerű gyomorégésen túl számos kockázata van a refluxnak.

- mondja az orvos, aki szerint ilyen esetben sürgető az életmódváltás.

Aki nemcsak a refluxot szeretné megszüntetni, hanem gyógyszer nélkül szeretné megállni a helyét a nagyvilágban, annak

Az inkább többször keveset evés alapjait kellene lefektetni, hogy a gyomor ne terhelődjön túl, illetve a túl sok plusz kilóból is le kéne faragni. Bár az orvos a stressz minimalizálását javasolja, inkább érdemes ezt úgy felfogni, hogy optimalizáljuk azt. A stresszorok sosem szűnnek meg, illetve a szervezet egészséges működéshez fontos tényezők, ám

Ezekkel a nem is olyan apró, de 100 százalékban kontrollálható lépésekkel az ember ismét ura lehet a testének, és

hanem javulhat az alvás minősége, jókedvűbb és energikusabb lehet az ember anélkül, hogy tízezreket hagyna a gyógyszertárban.

amellyel maga a probléma nem szüntethető meg. A fogyasztást követően a tünetek csökkennek, ugyanakkor a probléma tovább mélyül, hiszen az illető a kiváltó okokra nem helyezett hangsúlyt.

Van az a köret, amit mindenki ismer – vagy legalábbis azt hiszi. Ez a krumplipüré. Tízből kilenc embernek egy halvány sós massza ugrik be róla, amit a menzán kanalaztak a stefánia mellé.

Tejszínnel, vajjal és krémsajttal készül, és pontosan olyan, mint amit egy luxusétterem a tányérra tesz, és mindenki azt kanalazza le onnan először. Ez a püré szexi, és ezért nem kér bocsánatot: krémes, gazdag, komolyan veszi magát.

Ha még dobsz rá egy marék friss metélőhagymát, kakukkfüvet vagy rozmaringot, garantáltan az asztal sztárja lesz. Hogy mienk a körete legyn teljesen mindegy – mert ez a püré nem mellékszereplő, hanem a főhős.

A legkrémesebb krumplipüré, amit otthon valaha készítesz

Hozzávalók (4–6 adaghoz):

6 nagyobb krumpli (pl. sárga héjú, lisztes fajta, mint a Desiree vagy Agria)

80 ml habtejszín (30–35%-os, nem főzőtejszín)

3-4 evőkanál vaj

100–120 g natúr krémsajt

só, frissen őrölt bors

opcionálisan: friss metélőhagyma, kakukkfű, rozmaring

Elkészítés:

Hámozd meg a krumplit, vágd egyforma darabokra, és főzd sós vízben, amíg villával könnyen szét nem esik (15–20 perc).

Közben egy kisebb lábosban melegítsd össze a tejszínt, vajat és krémsajtot alacsony lángon. Ne forrald, csak kevergesd langyosan, míg sima és selymes lesz.

Szűrd le alaposan a krumplit, majd törd át krumplinyomóval vagy passzírozd, hogy ne maradjanak darabok.

Öntsd hozzá a meleg krémsajtos keveréket, keverd ki vele rendesen. Sózd, borsozd ízlés szerint.

Ha túl sűrű, egy kevés extra meleg tejszínnel vagy vajjal lazíthatod.

Végül, ha feldobnád, szórd meg friss zöldfűszerekkel:

metélőhagyma - az enyhén hagymás, friss ízért, rozmaring vagy kakukkfű - az izgalmas melegség miatt.

Jó étvágyat!

Ha csak megszagolod a kaját, mielőtt megfőznéd, lehet, hogy épp megágyazol egy jó kis ételmérgezésnek.

Bevallod vagy sem, te is csináltad már:

Pedig ezzel a lendülettel akár egy adag szalmonellát vagy E. colit is felszolgálhatsz magadnak vagy a családnak.

Egy felmérés pontosan ezt a veszélyes konyhai szokást járta körbe. A statisztikák nem túl szívderítőek:

A romlott sajt, saláta, joghurt és főtt hús elfogyasztása a lejárati időn túl szintén teljesen általános – sokan még mindig azt gondolják, hogy a „majd én tudom, hogy rossz-e”. A kutatásból azonban egyértelműen kiderült:

Miért nem? Mert attól még, hogy valami nem penészes és nem is büdös, simán lehet benne olyan baktérium, amit nem lehet érzékszervvel kiszúrni. És jöhet a jó öreg trió: hasmenés, hányás, gyomorgörcs – jobb esetben pár napig tart, rosszabb esetben kórház.

Ételmérgezéshez vezethet például:

- ha nem főzöd vagy melegíted át rendesen az ételt,

- ha nem tárolod megfelelően hűtve vagy fagyasztva,

- ha túl sokáig hagyod kint a pulton,

- ha valaki fertőzött kézzel vagy mosatlanul nyúl hozzá,

- ha a lejárati idő után mégis megeszed.

És itt fontos különbséget tenni: a „fogyasztható” dátum élelmiszerbiztonsági, és nem hangulati kérdés. Ez nem arról szól, hogy „még nem olyan rossz”, hanem arról, hogy utána már veszélyes. Ezzel szemben a „minőségét megőrzi” címke valóban csak azt jelenti, hogy utána nem lesz olyan finom vagy ropogós, mint előtte, de még nem feltétlenül mérgező.

Rengeteg ételfertőzés történik hazánkban is, de ha az emberek betartanák a hivatalos ajánlásokat a főzés, a tisztaság, a hűtés és a keresztszennyezés elkerülése kapcsán, ezek nagy része megelőzhető lenne.

És ha már szennyezés:

nem azért, mert elég tiszta a hús, hanem mert a víz fröccsenésével a baktériumok mindenhová eljutnak: a kezedre, a pultra, az evőeszközökre, a frissen szeletelt almára is.

Via The Sun