GYEREK
A Rovatból

Nem kell hozzá szaltó, hogy baj legyen a trambulinból – hogyan lett az inuitok vadászeszközéből csonttörő gyerekjáték?

Honnan ered a trambulin, mire kell figyelni az otthoni használat során és baj esetén hogyan támogat minket az állam?
Solomayer Anna - sassy.hu
2023. augusztus 10.


Megosztom
Link másolása

"Nicht ugri-bugri, hanem langsam spazieren!" A Moldova György kamionsofőrös riport-könyvéből (is) ismert idézet szólhatna a gyerekorvosok szájából is, amikor arról kérdezik őket, hogyan előzhetőek meg a szünidei balesetek.

Dr. Szakolczai Annamária, Szentendre gyermek háziorvosának tapasztalata alapján ugyanis a klasszikus napszúrás, kullancs csípés vagy szalmonella okozta megbetegedések mellett a legtöbb ellátást igénylő nyári balesetet a trambulinok okozzák. De honnan indult ez a népszerű sporteszköz, mire kell figyelni az otthoni használatnál és ha mégis baj történik, mekkora összeggel segíti az állam a felépülést?

Három másodperces magasles vagy rituális eszköz?

Kutatások szerint a minden második kertes házban ott kéklő vagy feketéllő trambulinhoz hasonló eszköz születésénél az inuitok bábáskodtak.

A levegőbe emelkedés lehetősége ugyanis egyet jelentett számukra az élelemforrás energiagazdaságos helymeghatározásával. A sikeres rozmár-és bálnavadászat az inuitok lakta magaslatokat nélkülöző sík terepen távcső nélkül sokszor csak a szerencsén múlott. Ezért minden lehetőséget megragadtak az elejtendő vad minél kevesebb keresgéléssel való becserkészéséhez.

Az állatok megfigyeléséhez és a vadászat irányának meghatározásához ezért a férfiak kifeszített rozmárbőrből készült ponyvából dobálták fel éles szemű társaikat a levegőbe.

A távcső megjelenésével aztán ez a messzelátást elősegítő funkció okafogyottá vált, és a levegőbe dobálás a sikeres vadászat utáni „bálnator” közösségi játékává alakult. A hagyományőrzésnek ezen formája ráadásul a szimpla ügyességi megmérettetésen túl nagyon erős identitás -és közösségépítő erővel is bír. Az Eszkimó olimpián a mai napig emberek helyettesítik a trambulin rugóit, 40-50 fős csapatokban dobálják a versenyzőket a levegőbe, az eredmény- a magasság és a pontos landolás- pedig nagyban függ a lent állók összehangolt munkájától.

A hagyományos tavaszi bálnavadászatot követő fesztivál , a Nalukataq központi elemeként szolgáló levegőbe hajigálást az eszkimókat kutatók a drog-és alkoholproblémákkal való küzdelemmel állítják párhuzamba:

az egyén saját félelme és bizonytalansága idején is számíthat a közösség iránymutató és megtartó erejére.

Az inuit trambulin mellett persze a régészek a világ más pontjain is találtak olyan ábrázolásokat, piktogrammokat- többek között a mai Kína, Irán és Egyiptom területén - amelyek hasonló eszközöket ábrázolnak. A tűzoltóktól ismert életmentő funkció mellett rituális célokra is használhatták őket, az ugrálás okozta idegrendszeri változások és a különböző boldogsághormonok felszabadulása ugyanis a kerengő dervisekéhez hasonló állapotot idéz elő az agyban.

Mit trambulinnak hívunk, bárhogy nevezzük, éppúgy veszélyes

Maga a kifejezés származhat a ,,Du Trampoline” néven ismert 19. századi francia artistától. Ő volt az, aki felfedezte, hogy a védőeszközként használt háló kellő feszítés mellett nem csak elkapja, de vissza is dobja a bele eső mutatványost.

A ma is használt sporteszköz viszont biztos, hogy két amerikai tornász, Larry Griswold és George Nissen találmánya, a nevet pedig a spanyol trampolín (ugródeszka) szó után kapta. A gimnasztikai eszközt 1936-ban látványos marketingfogással a Central Parkban közepén mutatták be, egy élő kenguru közreműködésével. A bemutató valószínűleg jól sikerült, hiszen pár évtizeddel később olimpiai sportág lett a (kenguru nélküli) ugrálásból.

És el is érkeztünk a cikk egyik legfontosabb részéhez: a trambulinozás egy sport. A sport pedig kellő tudás és fizikai felkészültség nélkül veszélyes.

Azért, mert a gyerek már nem süllyed el a mély vízben, még nem indítjuk a Balaton-átúszáson. Azért, mert tud ugrálni, még nem hagyjuk felügyelet és védelem nélkül trambulinozni, pláne nem többedmagával.

A felhőtlen ugrabugrálásnak ugyanis nagyon sokszor ficam vagy zúzódás a vége, de nem ritka a csonttörés sem. A koronavírus-járvány alatt gombamód kezdtek szaporodni a kertes házakban a trambulinok, amik a karanténban rekedt ifjúság felhalmozódott energiáit voltak hivatottak levezetni. Ebben az időszakban Nagy Britanniában 30%-kal kevesebb gyermekbaleset történt, viszont a trambulinozással összefüggő sérülések száma 168%-ot ugrott. Ezek a balesetek legtöbbször akkor következnek be, amikor egyszerre több gyerek használja a sportszert, a megfelelő védőháló hiánya vagy nyitva hagyott rés miatt leesnek róla, vagy az eszköz alá kerülnek. Sajnos Magyarországon is egyre több csukló-, alkar-, könyök- vagy lábszártöréssel végződő sérülést kell az orvosoknak ellátni, gyakran altatásos műtéttel. Amerikában és Kanadában már legalább 20 éve hangoztatják az orvosok, hogy a trambulinok veszélyesek, 6 év alatti gyerekeknek pedig egyenesen tiltják a használatát.

A 6 év alatti gyermekek váz-izomrendszere nincsen felkészülve arra a rengeteg, ismételt becsapódásra, amit a trambulinozás közben szenved el.

Megdöbbentő, de a statisztikák alapján nagyságrendileg ugyanannyi gyermek szorul műtéti ellátásra trambulinos baleset, mint kerékpáros baleset miatt. Ezért nagyon fontos rendeltetésszerűen és körültekintően használni ezeket a spoteszközöket. A teljeség igénye nélül csak néhány jótanács Dr. Kőnig Róbert gyermeksebésztől:

– Egyszerre csak egy gyerek legyen bent. (Ha ugyanis többen vannak, akkor összekoccanhat a fejük, fellökhetik egymást vagy egymásra eshetnek.)

– Tegyünk a rugókra szivacsokat. (A rugók sok bőrsérülést okozhatnak, ha ráesnek.)

– Szereljük fel a hálókat. (Előfordul ugyanis, hogy kiesnek belőle a gyerekek és az okoz balesetet)

– A trambulint ne tegyük fa alá. (A gyerekek beütik a fejüket a faágakba.)

– Ne a legmagasabb pontra állítsuk fel. (Nagyobbat eshetnek, ha kirepülnek.)

– Semmiképp ne másszon be a trambulin alá a gyerek. (Törvényszerű, hogy rá fognak ugrani.)

– Csak folyamatos szülői felügyelet mellett használják a gyerekek a trambulint. (Nem jó babysitter, ez az akrobatikus eszköz.)

Ha viszont minden igyekezetünk ellenére megtörténik a baj, jó tudni, milyen anyagi támogatásra számíthatunk egy kéz-vagy lábtörés esetén.

Törött kézért családi fagyizás

Szerintem sok szülő nem tud róla, hogy a 3 és 18 év közötti gyermeke a magyar állam által finanszírozott általános gyermek- és ifjúsági balesetbiztosítással rendelkezik. Mondjuk ezzel a tudással se lenne sokkal előrébb, hiszen az erről szóló kormányrendelethez 2003 óta nem nyúltak hozzá.

Ezért aztán az akkor megállapított összegek, például egy csonttörés esetén járó 3000 forint egy fillérrel sem lett több, így ma már ebből az összegből egy doboz fájdalomcsillapítót se tudunk venni a gyereknek. Viszont kijön belőle  3 kétgombócos fagyi. A hőséget mondjuk az is csillapítja.

A biztosítás maga egyébként automatikusan, a szülő mindenféle közreműködése nélkül jön létre az állam és a biztosító között. Kétévente közbeszerzési eljárásban dől el, melyik biztosító vagy biztosítók szerződhetnek rá. 2022. január 1-től 2023. december 31-ig a Groupama és a CIG Pannónia nyújtja a szolgáltatást. A csonttörés vagy 1-9% fokú rokkantságot okozó baleset esetén járó 3000 forint viszont legalább egyformán jár otthon vagy intézményben, Magyarországon vagy külföldön történt sérülés esetén is.

Ahhoz, hogy ez az összeg kifizetésre kerüljön, szükséges a biztosítók honlapjáról letölteni a megfelelő nyomtatványt és az orvosi dokumentumokat hozzácsatolva eljuttatni az adott céghez.

Aki viszont szeretné, hogy gyermeke széleskörűen (és komolyan vehető összegekkel) legyen biztosítva, annak érdemes körülnéznie a biztosítási piacon. Az elmúlt évek eseményei mind a tudatosságot, mind a kockázatokra való érzékenységet erősítették az emberekben, így sokan kötnek biztosítást nem csak maguk, de a család legfiatalabb tagjai számára is.

And now my watch begins

A gyerekorvosok és a statisztika is azt mondja, hogy a gyerekbalesetek nagyon nagy százaléka megelőzhető odafigyeléssel. Ez az állandó készenlétiség, a veszélyforrások folyamatos monitorozása azonban nagyon kimerítő tud lenni, és minden elővigyázat és odafigyelés ellenére is meg tud történni a baj. Ilyenkor a legfontosabb, hogy nyugodtak maradjunk, és mondjuk egy esővíz gyűjtő dézsába esett gyerek mellől ne fussunk el a másik irányba segítségért kiáltozva.

Aki gyereket vállal, az egy nem hivatalos, sírig tartó őrségre esküszik fel.

A gyermek őre lesz. A tűz lesz, amely elűzi a hideget, a fény, amely elhozza a hajnalt, a kürt, amely felébreszti az alvókat, a pajzs, amely a gyermek birodalmát védelmezi. A Gyermek Őrségnek ajánlja az életét és becsületét az első éjszakára és mindegyikre, amely azután következik.

Védelmezi őt nem csak (a) Másoktól, de önmagától is. Nem engedi felügyelet nélkül ugrálni, konnektorba nyúlkálni, és később is igyekszik a nagyobb bukásoktól megóvni őt. Jó esetben végül nem kell érte adnia az életét, és egy idő után az eskü tárgya egyszercsak átveszi az őrséget. De addig is a jó őrző mindig legalább két és fél szemmel figyel.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


GYEREK
A Rovatból
Ezek most a legnépszerűbb keresztnevek itthon – Eltűntek az Évák és a Gergelyek, viszlát!
Vége a Hanna és a Bence uralmának is: új utónevek taszították le őket az első helyről. Mutatjuk a listát!

Megosztom
Link másolása

Valami végérvényesen megváltozott. A KSH legfrissebb adatai szerint a szülők ma már egészen más neveket választanak gyermekeiknek, mint akár tíz vagy húsz évvel ezelőtt.

Az olyan klasszikus keresztnevek, mint az Éva, a Judit, a Gergely vagy a Lajos – kikoptak az anyakönyvi bejegyzések közül, és helyüket trendi, modern, sokszor újdonsült nevek vették át.

Ha most babát vársz, és névötletek után kutatsz, jobb, ha elfelejted a családi hagyományokat – mert már a Dominikok, Benettek, Lucák és Olíviák korát éltük.

A fiúnevek élbolyát 2024-ben a Dominik vezette, őt követi az Olivér és a Levente. Ezeket szorosan követik olyan modern, de már jól bejáratott keresztnevek, mint a Marcell, Milán vagy a Noel. Ami igazán érdekes, hogy a 10 legnépszerűbb név között egyetlen klasszikus név sincs – hiába keresnénk itt a Gézát, a Károlyt vagy épp Ernőt. De ezek a nevek például az első 100-ban sem szerepelnek. Ami viszont meglepetés volt, hogy az Imre, a Tamás, a Péter, a János és a László igen. (És a Gergő is, így, ezzel a névváltozattal.)

A top 10 fiú utónév 2024-ben:

Dominik

Olivér

Levente

Marcell

Milán

Máté

Bence

Noel

Dániel

Benett

A Benett név megjelenése a listán különösen izgalmas: ez az angolszász eredetű keresztnév az elmúlt években szinte robbanásszerűen lett népszerű, és most már a leggyakoribbak között is megtaláljuk.

A lányoknál a vezető helyet Luca foglalja el, őt követi a Hanna, Zoé és Anna. A lista alapján egyértelmű, hogy a szülők imádják a rövid, dallamos neveket. Az olyan klasszikus választások, mint az Éva, Judit, Andrea vagy Zsuzsanna teljesen eltűntek a TOP100-ból.

A top 10 lány utónév 2024-ben:

Luca

Hanna

Zoé

Anna

Emma

Léna

Olívia

Laura

Alíz

Kamilla

És már jönnek feljebb a listákon az új kedvencek: egyre többször lehet hallani olyan újszülött neveket, mint a Lilien, Maja, Zselyke vagy Emili – ezek talán jövőre már a listán is szerepelnek.

Neked melyik a kedvenc keresztneved? És milyen nevet adnál a gyerekednek?


Megosztom
Link másolása

GYEREK
Rúzsa Magdi fotókon és videókon mutatta meg, hogyan telt a húsvét a hármasikrekkel a Vajdaságban
Őrület, milyen gyorsan telik az idő, milyen gyorsan nőnek a gyerekek.

Megosztom
Link másolása

Rúzsa Magdi ikrei - Lujza, Keve és Zalán - 2022 február 1-jén, a terhesség 34. hetében jöttek világra. Ezt követően három hetet töltöttek az újszülöttosztályon, csak ezután vihették őket haza a szüleik.

Első születésnapjukat 2023-ban ünnepelték - ekkor az énekesnő megosztotta, hogy már jól látszik, melyiküknek milyen a személyisége.

Rúzsa Magdi korábban többször is nyilatkozott arról, milyen az élet a hármasikrekkel, és milyen elvek mentén nevelik a férjével a kicsiket. Fontos, hogy gyermekei önállóak legyenek, képesek legyenek okosan döntéseket hozni.

A hármas ikrek nevelésében a tágabb család is aktívan részt vesz, az unokahúg és a nagymamák is segítenek a mindennapokban. Mert azért egyszerre három, ugyanolyan korú gyermekkel az első év nem volt könnyű.

"Három gyerek mellett nincs idő magammal foglalkozni. Ha éppen nem velük vagyok, akkor koncertre kell mennem, ilyenkor átáll az agyam az anyukaszerepről az előadóművészre"

- árulta el Rúzsa Magdi, amikor még csak 9 hónaposak voltak a babák.

Tavaly egy interjúban az őket vezérlő értékekről is beszélt, azt mondta:

"Amire rettentően büszke vagyok, az a közösen elmondott asztali áldás. Kétévesen már mondják, hogy »Édes Jézus, légy vendégünk…«, és imádom, amikor Lujzi bekiabál a végén, hogy ámen!"

Az elmúlt napokban arról posztolt az énekesnő Instagramon, hogyan telt a gyerekekkel a húsvét a szülőföldjén, a Vajdaságban.

Várd meg, amíg betölt a videó:


Megosztom
Link másolása


GYEREK
Így alszik az 5 hónapos csöppség - Tornóczky Anita ennivalóan édes fotót tett közzé Instagramon
Amióta megszületett a kis Noel, azóta csupa boldogság az életük a férjével, hiszen több éves kemény küzdelem után válhattak szülővé.
Sassy - sassy.hu
2025. április 29.


Megosztom
Link másolása

Tornóczky Anita hosszú és küzdelmes utat járt be, mire valóra válhatott élete álma, hogy édesanya lehessen.

Öt éven át próbálkozott a párjával, Miklóssal. Több orvosnál is jártak, hogy keresett fel, hogy a termékenységi problémákra megoldást találjanak, és végül egy szlovákiai lombikprogram hozta meg számukra az "eredményt": a második beültetés sikeres lett.

A műsorvezető korábban őszintén beszélt a lombikprogrammal kapcsolatos tapasztalatairól, mert számára fontos az ezzel kapcsolatos tabuk ledöntése. Bátorításként osztotta meg történetét, hogy más nők is segítséget merjenek kérni, és ne érezzék magukat egyedül a hasonló helyzetben.​

Kisfiuk, Noel 2024 decemberében született.

Azóta is boldogságot hoz az életükbe. Tornóczky Anita szívszorító elárulta, hogy "a szíve minden pillanatban csordultig van szeretettel".

A fotót erre a linkre kattintva láthatod.


Megosztom
Link másolása


GYEREK
Ez a milliók által szedett gyógyszer elhízást okozhat, 20%-kal növeli a kóros súlytöbblet kockázatát
Egy friss finn kutatás szerint azok a gyerekek, akik kisgyerekkorukban ezt a gyógyszert kapták, nagyobb eséllyel híznak el később.

Megosztom
Link másolása

Újabb figyelmeztetést kapott az antibiotikumok világa: egy friss finn kutatás szerint azok a gyerekek, akik kisgyerekkorukban ezeket a kanalas orvosságokat kapták, nagyobb eséllyel híznak el később.

A finnországi Oulu Egyetem kutatói arra jutottak, hogy

azok a gyerekek, akik kétéves koruk előtt antibiotikumot szedtek, 20 százalékkal nagyobb eséllyel tartoztak a 12 éves korban már elhízottnak számító kategóriába, mint azok, akik nem szedtek ilyen gyógyszert.

A tanulmány szerzői arra figyelmeztették a háziorvosokat, hogy legyenek különösen óvatosak, amikor kisgyerekeknek írnak fel antibiotikumot – főleg akkor, ha feleslegesen, például egyszerű felső légúti fertőzésekre tennék ezt.

Évente gyerekek millióinak írnak fel antibiotikumot 14 éves kor alatt.

Az antibiotikumokat jellemzően bakteriális fertőzések – például torokgyulladás, tüdőgyulladás, gyomor-bélhurut, bőr- és fülgyulladás – kezelésére adják.

De korábban már szakértők figyelmeztettek: az antibiotikumok túlzott használata miatt egyre több baktérium válik ellenállóvá, így a jövőben a legegyszerűbb fertőzések is sokkal nehezebben lesznek kezelhetők.

És most itt van egy újabb intő jel: a finn tudósok szerint az antibiotikumok nemcsak a fertőzések elleni harcban, hanem az anyagcserében és a testsúlyban is komoly változásokat idézhetnek elő.

„Az élet első 24 hónapjában történt antibiotikum-expozíció magasabb testtömegindexszel járt együtt két éves korban az antibiotikumot nem szedett gyerekekhez képest, és ugyanezt láttuk hosszú távon is, egészen 12 éves korig”

– áll a kutatók közleményében.

És ez nem csak a gyerekkorra jelent veszélyt. Egy friss elemzés szerint az elhízott gyerekek 55 százaléka kamaszként is az marad, és a túlsúlyos tinik 80 százaléka felnőttkorban is küzd a pluszkilókkal.

A kutatásban összesen 33 095 finn gyereket követtek nyomon a születésüktől 12 éves korukig, különös figyelmet fordítva arra, hogy milyen antibiotikumos kezeléseket kaptak az életük első két évében.

A kutatók azt vizsgálták, hogy az antibiotikum-expozíció – a terhesség előtt, alatt, a születés körül, vagy kisgyermekkorban – hogyan befolyásolta később a túlsúly és az elhízás kialakulását.

Az adatok szerint a gyerekek 39 százalékának anyukája is kapott antibiotikumot a terhesség előtti egy évben, 27 százalékuk a terhesség alatt, és 68 százalékuk maga is szedett antibiotikumot az első két évben.

A gyerekek súlyát kétszer mérték meg: egyszer két éves korban, majd 12 évesen.

Kiderült, hogy az anya antibiotikum-használata a terhesség előtt vagy alatt nem befolyásolta a gyerekek testsúlyát. Viszont azoknál a gyerekeknél, akik maguk kaptak antibiotikumot életük első két évében, szignifikánsan magasabb volt az elhízás és a súlygyarapodás kockázata.

A tudósok egyébként régóta tudják, hogy az antibiotikumok nem csak a rossz baktériumokat pusztítják el: a bélrendszerünk hasznos, súlyszabályozásban szerepet játszó mikrobáit is kiirthatják.

A magyarázat szerint ezek a bélbaktériumok normálisan "megeszik" az elfogyasztott táplálék egy részét, de ha kiirtják őket, a test több energiához jut – vagyis több marad raktározásra.

Egyes kutatások azt is kimutatták, hogy bizonyos bélbaktériumok eltűnése az étvágy növekedéséhez is vezethet.

A gyermekkori elhízás amúgy is növekvő probléma világszerte: 2022-ben több mint 159 millió iskolás korú gyereket diagnosztizáltak túlsúllyal vagy elhízással.

A 2023-as adatok szerint minden negyedik négy-öt éves gyerek, és minden harmadik tíz-tizenegy éves gyerek túlsúlyos vagy elhízott volt.


Megosztom
Link másolása