GYEREK
A Rovatból

Akiknek az életük kezdete is nehezített pálya, és minden szívdobbanásuk egy győzelem

A koraszülöttek ellátása nemcsak orvosi kérdés, hanem társadalmi ügy is. Minden megmentett kis élet egy új reményt jelent – nemcsak a családok, hanem mindannyiunk számára.

Megosztom
Link másolása

Koraszülött babák mindig is voltak, viszont nem minden korban lehetett megmenteni őket, ám az orvostudomány a korán érkező újszülötteket ma már képes életben tartani. Az már más kérdés, hogy milyen kilátásai vannak ezeknek a babáknak, és milyen koraszülött utóbetegségek merülnek fel a későbbiekben. Merthogy

nem elég megmenteni egy túl korán érkező csecsemőt, a fejlesztő munka nagy része ezután kezdődik.

Magyarországon évente körülbelül minden tizedik újszülött koraszülöttként érkezik a világra, vagyis a várandósság 37. hete előtt születik meg. Ezeknek a babáknak nemcsak az életük kezdete nehezített pálya, hanem gyakran egész életük során érezhetőek lehetnek a korai születés következményei. Az elmúlt években azonban a magyar koraszülött-ellátás jelentős fejlődésen ment keresztül, köszönhetően a modern technológiának, az orvosi szakértelemnek és a családbarát szemlélet térnyerésének.

De milyen kockázati tényezők veszélyeztetik a koraszülötteket? Mi áll a koraszülés hátterében? Egyáltalán, megelőzhető a koraszülés? Dr. Valent Sándor, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese válaszol.

Mikortól beszélünk koraszülésről?

„Koraszülésről akkor beszélünk, ha az élve születés a 37. terhességi hét előtt történik” – kezdi a beszélgetést Dr. Valent Sándor, majd hozzáteszi, hogy az orvostudomány fejlődésének köszönhetően olyan esetekben is sikerült már életben tartani újszülötteket, amikor csupán 350-500 gramm súllyal születtek, habár fontos megjegyezni, hogy a túlélés esélye alacsony az 500 gramm alatti újszülöttek esetében. Tehát hiába jó tudni, hogy a korán induló szüléseknél is megmenthető a csecsemő, a koraszülött csecsemők szülei ettől még nem nyugodhatnak meg teljesen. Ugyanis az idő előtti világrajövetel komoly fejlődési kockázatokkal járhat, amelyek a gyermekek életét is befolyásolhatják. A súlyosabb következmények közé tartoznak a koraszülöttséggel járó utóbetegségek, amelyek hosszú távú kezelést és gondozást igényelnek.

„A tüdőbetegségek, mozgáskoordinációs problémák, látási vagy hallási zavarok, agyvérzés és annak nyomán kialakuló kognitív képességcsökkenés egyaránt kockázati tényező a koraszülöttek esetében.

Továbbá érdemes megemlíteni a bélrendszert érintő nekrotizáló enterokolitiszt, amely a bélfal gyulladását és elhalását okozza, és egyes esetekben műtéti beavatkozást is igényel.”

Többek között ez magyarázza, hogy a koraszülöttek ellátása mindennapos intenzív ápolást, állandó odafigyelést és szakértelmet kíván. A koraszülés szakszerű ellátása csak a megfelelően felszerelt központokban valósítható meg, ilyen a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája, ahol a legfejlettebb inkubátorok, lélegeztetőgépek és speciális ápolási rendszerek állnak rendelkezésre. „Rendkívül fontos, hogy az idő előtt született babákat a szülés helyszínén azonnal intenzív osztályon lássuk el, hogy minimalizáljuk a szállítási trauma kockázatát. Amennyiben felmerül a koraszülés, úgy a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája ellátják a kismamákat” – mondja a szakember.

Mi állhat a koraszülés hátterében?

A válasz nehezebb, mint gondolnánk. „A koraszülés okai nem szűkíthetők le egyetlen tényezőre, rendkívül sokfélék lehetnek. Például a fertőzések a gyakori kiváltó okok közé tartoznak, hiszen ezek a fertőzések meggyengítik a méh és a magzatburok szöveteit.

Emellett a méh fejlődési rendellenességei és a méhnyak elégtelensége szintén növelhetik a koraszülés kockázatát.

Egyes esetekben genetikai okok is hozzájárulhatnak a koraszüléshez, ahogyan különböző életmódbeli tényezők, mint a tartós fizikai megterhelés vagy a lelki terhek” – mondja az orvos, aki megjegyzi, hogy a társadalmi-gazdasági tényezők, így az életkörülmények és a táplálkozási szokások is hozzájárulhatnak a koraszüléshez. Egyik édesanya sem tudhatja előre, hogy érintett lesz-e, ugyanakkor jó hír, hogy a koraszülés kockázata csökkenthető.

Hogyan előzhető meg a koraszülés?

A koraszülés megelőzése összetett feladat. „A várandósság alatti egészséges életmód, megfelelő vitaminbevitel, és a túlzott fizikai megterhelés elkerülése kulcsfontosságú annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a koraszülés.

Fontos az állandó, magas stressz elkerülése is. Bár ezt könnyű mondani, a gyakorlatban már nem olyan egyszerű betartani.

Gondoljunk csak egy kétgyermekes édesanyára, aki háztartást vezet, gyermekeket nevel, dolgozik, és közben szíve alatt hordja a harmadik gyermekét. Számára például a stresszkezelés sokkal fontosabb és sokkal nehezebb a mindennapi tényezők miatt.”

Ezért is fontos, hogy a terhesség elején megtörténjen a kockázatfelmérés, és a magas rizikófaktorba sorolt várandós anyák több figyelmet kapjanak. Dr. Valent Sándor elmondása alapján ebben nagy szerepe van a magyar védőnői hálózat munkájának, amellyel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy egy világszerte egyedülálló hálózat.

Minden szívdobbanás egy győzelem

Amikor bekövetkezik az, amire senki sem számított, és amit minden kismama szeretne elkerülni, elengedhetetlen a szülői együttműködés az orvosokkal, ápolókkal és az intenzív osztály szakembereivel, akik felfoghatatlan kitartással küzdenek minden egyes lélegzetvételért.

Magyarországon a koraszülött-ellátásban egyre nagyobb hangsúlyt kap a családbarát szemlélet, amely a szülőket és a babákat egyaránt a középpontba helyezi. Az orvosi ellátás ma már nem csupán a babák életfunkcióinak fenntartásáról és fejlődésük biztosításáról szól, hanem arról is, hogy a szülők aktív részesei lehessenek gyermekük gondozásának, és érzelmileg támogassák a legkisebbeket a nehéz első időszakban.

A modern kutatások egyértelműen kimutatták, hogy a szülők jelenléte és aktív bevonása nemcsak a babák gyógyulását gyorsítja, hanem hosszú távon is pozitív hatással van a fejlődésükre.

A családközpontú ellátás egyik alapköve, hogy a szülők folyamatosan jelen lehetnek a perinatális intenzív centrumokban (PIC). Sok esetben akár napi 24 órában is a baba mellett lehetnek, ami nemcsak az érzelmi kötődést erősíti, hanem csökkenti a stresszt mind a baba, mind a szülők számára.

Az úgynevezett kenguru-módszer, amely a bőr-bőr kontaktust alkalmazza, különösen hatékony: a baba közvetlenül az anya vagy ritkán az apa mellkasán pihen, eközben stabilabbá válik a légzése, a szívritmusa és a hőháztartása. Ez a módszer nemcsak a babák élettani állapotát javítja, hanem segíti a szülőket abban, hogy magabiztosabban lássák el gyermeküket.

Az anyatej szerepe is kiemelt fontosságot kap a koraszülött-ellátásban, hiszen a könnyen emészthető tápanyagok és az immunerősítő hatóanyagok rendkívül fontosak ezeknek a babáknak.

A családközpontú ellátás nemcsak a babák, hanem a szülők számára is segítséget nyújt. Az orvosok és ápolók aktívan oktatják a szülőket, hogy hogyan láthatják el gyermeküket otthon, a speciális igényekhez igazodva. Ez növeli a szülők önbizalmát, és csökkenti azt a tehetetlenségérzést, amelyet sokan megtapasztalnak a koraszülés után. Ezen túlmenően számos intézmény biztosít pszichológiai támogatást is, amely segíti a családokat a koraszüléssel járó érzelmi kihívások feldolgozásában.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


GYEREK
A Rovatból
Ezek most a legnépszerűbb keresztnevek itthon – Eltűntek az Évák és a Gergelyek, viszlát!
Vége a Hanna és a Bence uralmának is: új utónevek taszították le őket az első helyről. Mutatjuk a listát!

Megosztom
Link másolása

Valami végérvényesen megváltozott. A KSH legfrissebb adatai szerint a szülők ma már egészen más neveket választanak gyermekeiknek, mint akár tíz vagy húsz évvel ezelőtt.

Az olyan klasszikus keresztnevek, mint az Éva, a Judit, a Gergely vagy a Lajos – kikoptak az anyakönyvi bejegyzések közül, és helyüket trendi, modern, sokszor újdonsült nevek vették át.

Ha most babát vársz, és névötletek után kutatsz, jobb, ha elfelejted a családi hagyományokat – mert már a Dominikok, Benettek, Lucák és Olíviák korát éltük.

A fiúnevek élbolyát 2024-ben a Dominik vezette, őt követi az Olivér és a Levente. Ezeket szorosan követik olyan modern, de már jól bejáratott keresztnevek, mint a Marcell, Milán vagy a Noel. Ami igazán érdekes, hogy a 10 legnépszerűbb név között egyetlen klasszikus név sincs – hiába keresnénk itt a Gézát, a Károlyt vagy épp Ernőt. De ezek a nevek például az első 100-ban sem szerepelnek. Ami viszont meglepetés volt, hogy az Imre, a Tamás, a Péter, a János és a László igen. (És a Gergő is, így, ezzel a névváltozattal.)

A top 10 fiú utónév 2024-ben:

Dominik

Olivér

Levente

Marcell

Milán

Máté

Bence

Noel

Dániel

Benett

A Benett név megjelenése a listán különösen izgalmas: ez az angolszász eredetű keresztnév az elmúlt években szinte robbanásszerűen lett népszerű, és most már a leggyakoribbak között is megtaláljuk.

A lányoknál a vezető helyet Luca foglalja el, őt követi a Hanna, Zoé és Anna. A lista alapján egyértelmű, hogy a szülők imádják a rövid, dallamos neveket. Az olyan klasszikus választások, mint az Éva, Judit, Andrea vagy Zsuzsanna teljesen eltűntek a TOP100-ból.

A top 10 lány utónév 2024-ben:

Luca

Hanna

Zoé

Anna

Emma

Léna

Olívia

Laura

Alíz

Kamilla

És már jönnek feljebb a listákon az új kedvencek: egyre többször lehet hallani olyan újszülött neveket, mint a Lilien, Maja, Zselyke vagy Emili – ezek talán jövőre már a listán is szerepelnek.

Neked melyik a kedvenc keresztneved? És milyen nevet adnál a gyerekednek?


Megosztom
Link másolása

GYEREK
Rúzsa Magdi fotókon és videókon mutatta meg, hogyan telt a húsvét a hármasikrekkel a Vajdaságban
Őrület, milyen gyorsan telik az idő, milyen gyorsan nőnek a gyerekek.

Megosztom
Link másolása

Rúzsa Magdi ikrei - Lujza, Keve és Zalán - 2022 február 1-jén, a terhesség 34. hetében jöttek világra. Ezt követően három hetet töltöttek az újszülöttosztályon, csak ezután vihették őket haza a szüleik.

Első születésnapjukat 2023-ban ünnepelték - ekkor az énekesnő megosztotta, hogy már jól látszik, melyiküknek milyen a személyisége.

Rúzsa Magdi korábban többször is nyilatkozott arról, milyen az élet a hármasikrekkel, és milyen elvek mentén nevelik a férjével a kicsiket. Fontos, hogy gyermekei önállóak legyenek, képesek legyenek okosan döntéseket hozni.

A hármas ikrek nevelésében a tágabb család is aktívan részt vesz, az unokahúg és a nagymamák is segítenek a mindennapokban. Mert azért egyszerre három, ugyanolyan korú gyermekkel az első év nem volt könnyű.

"Három gyerek mellett nincs idő magammal foglalkozni. Ha éppen nem velük vagyok, akkor koncertre kell mennem, ilyenkor átáll az agyam az anyukaszerepről az előadóművészre"

- árulta el Rúzsa Magdi, amikor még csak 9 hónaposak voltak a babák.

Tavaly egy interjúban az őket vezérlő értékekről is beszélt, azt mondta:

"Amire rettentően büszke vagyok, az a közösen elmondott asztali áldás. Kétévesen már mondják, hogy »Édes Jézus, légy vendégünk…«, és imádom, amikor Lujzi bekiabál a végén, hogy ámen!"

Az elmúlt napokban arról posztolt az énekesnő Instagramon, hogyan telt a gyerekekkel a húsvét a szülőföldjén, a Vajdaságban.

Várd meg, amíg betölt a videó:


Megosztom
Link másolása


GYEREK
Így alszik az 5 hónapos csöppség - Tornóczky Anita ennivalóan édes fotót tett közzé Instagramon
Amióta megszületett a kis Noel, azóta csupa boldogság az életük a férjével, hiszen több éves kemény küzdelem után válhattak szülővé.
Sassy - sassy.hu
2025. április 29.


Megosztom
Link másolása

Tornóczky Anita hosszú és küzdelmes utat járt be, mire valóra válhatott élete álma, hogy édesanya lehessen.

Öt éven át próbálkozott a párjával, Miklóssal. Több orvosnál is jártak, hogy keresett fel, hogy a termékenységi problémákra megoldást találjanak, és végül egy szlovákiai lombikprogram hozta meg számukra az "eredményt": a második beültetés sikeres lett.

A műsorvezető korábban őszintén beszélt a lombikprogrammal kapcsolatos tapasztalatairól, mert számára fontos az ezzel kapcsolatos tabuk ledöntése. Bátorításként osztotta meg történetét, hogy más nők is segítséget merjenek kérni, és ne érezzék magukat egyedül a hasonló helyzetben.​

Kisfiuk, Noel 2024 decemberében született.

Azóta is boldogságot hoz az életükbe. Tornóczky Anita szívszorító elárulta, hogy "a szíve minden pillanatban csordultig van szeretettel".

A fotót erre a linkre kattintva láthatod.


Megosztom
Link másolása


GYEREK
Ez a milliók által szedett gyógyszer elhízást okozhat, 20%-kal növeli a kóros súlytöbblet kockázatát
Egy friss finn kutatás szerint azok a gyerekek, akik kisgyerekkorukban ezt a gyógyszert kapták, nagyobb eséllyel híznak el később.

Megosztom
Link másolása

Újabb figyelmeztetést kapott az antibiotikumok világa: egy friss finn kutatás szerint azok a gyerekek, akik kisgyerekkorukban ezeket a kanalas orvosságokat kapták, nagyobb eséllyel híznak el később.

A finnországi Oulu Egyetem kutatói arra jutottak, hogy

azok a gyerekek, akik kétéves koruk előtt antibiotikumot szedtek, 20 százalékkal nagyobb eséllyel tartoztak a 12 éves korban már elhízottnak számító kategóriába, mint azok, akik nem szedtek ilyen gyógyszert.

A tanulmány szerzői arra figyelmeztették a háziorvosokat, hogy legyenek különösen óvatosak, amikor kisgyerekeknek írnak fel antibiotikumot – főleg akkor, ha feleslegesen, például egyszerű felső légúti fertőzésekre tennék ezt.

Évente gyerekek millióinak írnak fel antibiotikumot 14 éves kor alatt.

Az antibiotikumokat jellemzően bakteriális fertőzések – például torokgyulladás, tüdőgyulladás, gyomor-bélhurut, bőr- és fülgyulladás – kezelésére adják.

De korábban már szakértők figyelmeztettek: az antibiotikumok túlzott használata miatt egyre több baktérium válik ellenállóvá, így a jövőben a legegyszerűbb fertőzések is sokkal nehezebben lesznek kezelhetők.

És most itt van egy újabb intő jel: a finn tudósok szerint az antibiotikumok nemcsak a fertőzések elleni harcban, hanem az anyagcserében és a testsúlyban is komoly változásokat idézhetnek elő.

„Az élet első 24 hónapjában történt antibiotikum-expozíció magasabb testtömegindexszel járt együtt két éves korban az antibiotikumot nem szedett gyerekekhez képest, és ugyanezt láttuk hosszú távon is, egészen 12 éves korig”

– áll a kutatók közleményében.

És ez nem csak a gyerekkorra jelent veszélyt. Egy friss elemzés szerint az elhízott gyerekek 55 százaléka kamaszként is az marad, és a túlsúlyos tinik 80 százaléka felnőttkorban is küzd a pluszkilókkal.

A kutatásban összesen 33 095 finn gyereket követtek nyomon a születésüktől 12 éves korukig, különös figyelmet fordítva arra, hogy milyen antibiotikumos kezeléseket kaptak az életük első két évében.

A kutatók azt vizsgálták, hogy az antibiotikum-expozíció – a terhesség előtt, alatt, a születés körül, vagy kisgyermekkorban – hogyan befolyásolta később a túlsúly és az elhízás kialakulását.

Az adatok szerint a gyerekek 39 százalékának anyukája is kapott antibiotikumot a terhesség előtti egy évben, 27 százalékuk a terhesség alatt, és 68 százalékuk maga is szedett antibiotikumot az első két évben.

A gyerekek súlyát kétszer mérték meg: egyszer két éves korban, majd 12 évesen.

Kiderült, hogy az anya antibiotikum-használata a terhesség előtt vagy alatt nem befolyásolta a gyerekek testsúlyát. Viszont azoknál a gyerekeknél, akik maguk kaptak antibiotikumot életük első két évében, szignifikánsan magasabb volt az elhízás és a súlygyarapodás kockázata.

A tudósok egyébként régóta tudják, hogy az antibiotikumok nem csak a rossz baktériumokat pusztítják el: a bélrendszerünk hasznos, súlyszabályozásban szerepet játszó mikrobáit is kiirthatják.

A magyarázat szerint ezek a bélbaktériumok normálisan "megeszik" az elfogyasztott táplálék egy részét, de ha kiirtják őket, a test több energiához jut – vagyis több marad raktározásra.

Egyes kutatások azt is kimutatták, hogy bizonyos bélbaktériumok eltűnése az étvágy növekedéséhez is vezethet.

A gyermekkori elhízás amúgy is növekvő probléma világszerte: 2022-ben több mint 159 millió iskolás korú gyereket diagnosztizáltak túlsúllyal vagy elhízással.

A 2023-as adatok szerint minden negyedik négy-öt éves gyerek, és minden harmadik tíz-tizenegy éves gyerek túlsúlyos vagy elhízott volt.


Megosztom
Link másolása