FONTOS
A Rovatból

Kolerától az X-betegségig: ez a 11 veszélyes kór lesz velünk 2025-től

Az Egészségügyi Világszervezet aggodalmának adott hangot egyes betegségekkel kapcsolatban, amelyek 2025-ben felerősödhetnek, terjedhetnek. Nem egy-egy mezei nátháról van szó.

Megosztom
Link másolása

Az X-betegség, a Covid és a kanyaró továbbra is aggasztja a tudósokat és az orvosokat, és a 11 legveszélyesebb 2025-ös betegség közé sorolták őket. Ezek közt vannak olyanok is, amelyek továbbra is nagy gondot okoznak, mondjuk a kolera, vagy a szúnyogok által Európában is terjesztett Dengue-láz.

A titokzatos elnevezésű X-betegség egy potenciális járványforrás a szakértők szerint,

ami akár a következő nagy pandémiáért is felelős lehet - figyelmeztetett a Mirror szerint egy orvos, Dr. Michael Head, aki szerint a világ nincs felkészülve az esetszámok hirtelen megugrására.

Az X betegség – amely lényegében egy egyelőre ismeretlen fertőzés elnevezése – a következő 11 másik veszélyes betegség között van, amelyek miatt az orvosok leginkább aggódnak. A kanyaró, a kolera, a rüh, a madárinfluenza és még egy Covid-járvány 2.0 is felkerült a tudósok 2025-ös legfélelmetesebb fertőzéseinek listájára. Nézzük ezeket végig.

X-betegség

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábban X-betegségnek nevezte az egyelőre ismeretlen kórokozócsoportot, és felvették a saját, sürgős kutatást igénylő betegségek prioritási listájára.

Legutóbb legalább 31 embert – főleg gyerekeket – ölt meg a betegség a Kongói Demokratikus Köztársaság Panzi régiójában.

A WHO szerint a Kongói Demokratikus Köztársaságban október 24. és december 5. között több mint 400 diagnosztizált megbetegedésről számoltak be. A leggyakoribb tünetek a láz, a fejfájás, a különböző testfájdalmak és az erős köhögés voltak. A legsúlyosabb esetek azonban gyakran extrém alultápláltsághoz kapcsolódnak.

A tudósoknak nem a riogatás a céljuk,

sokkal inkább az, hogy a Covid-járvánnyal ellentétben erősen felkészültek legyenek a kormányok, ha jön egy újabb világjárvány.

Dengue-láz

A dengue-láz egy leginkább szúnyogok által terjesztett vírus. Évente több tízmillió esetet jelentenek, és évente nagyjából 25 000 ember bele is hal világszerte.

Leggyakrabban Dél-Amerikában és Délkelet-Ázsiában fordul elő, de egyre több esetet jelentenek Dél-Európából is – főként az éghajlatváltozás miatt.

Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban a legvalószínűbb a dengue-láz kitörése – amelyet általában csonttörő betegségnek neveznek.

A vírus jellemzően influenzaszerű tüneteket okoz, beleértve a lázat, fejfájást, ízületi fájdalmat és jellegzetes, enyhén emelkedett foltokból álló kiütések is tarkítani kezdik a testet. A legsúlyosabb esetekben fogínyvérzéshez, ismételt hányáshoz és súlyos gyomorfájdalomhoz vezethet a fertőzés.

Chikungunya

2024-ben Európában csak egy megerősített chikungunya-eset volt, de a következő évben ez növekedni fog – figyelmeztetett Hunter professzor. Ez egy másik szúnyog által terjesztett vírusfertőzés, ami hasonló a mayaro vírushoz és a Ross River vírushoz.

A vírus szinte minden esete Dél-Amerikában regisztrált, különösen Brazíliában, ahol 2024 augusztusa és októbere között több mint 400 000 megbetegedés volt.

Az európai éghajlat azonban egyre kedvezőbb a szúnyogok számára, és a tudósok attól tartanak, hogy a chikungunya terjedése növekedhet.

A legtöbb chikungunya-ban szenvedő embernél az első fertőzés után öt nappal ízületi fájdalom és láz jelentkezik. A betegek általában egy hét után jobban érzik magukat, de súlyos és legyengítő ízületi fájdalmat okoz a megbetegedés, amely hónapokig tart.

Nyugat-nílusi láz

A nyugat-nílusi vírus az emberi betegek körülbelül 80%-ánál teljesen észrevétlen marad, de a fennmaradó 20% számára ez halálos nyugat-nílusi lázhoz vezethet. A vírus szintén szúnyogcsípés útján terjed, bár vérátömlesztéssel és szervátültetéssel is elkaphatja valaki.

Emberi fertőzéseket 2024. november eleje óta jelentettek Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Görögországban és Németországban.

A legrosszabb esetben a nyugat-nílusi láz nyugat-nílusi neuroinvazív betegséggé (WNND) fejlődhet. A WNND közvetlenül az idegrendszert érinti, és magában foglalhatja a fejlődő agyhártyagyulladást, agyvelőgyulladást és akut petyhüdt myelitist.

Tünetei közt van a fejfájás, láz, fáradtság és duzzadt mirigyek. Egyes betegeknél viszkető bőrkiütés is kialakulhat, amely a háton, a karokon vagy a test törzsén jelenik meg.

Kanyaró

A kanyaró egy nagyon súlyos légúti fertőzés, amely főként kisgyermekeket érint. 2023-ban világszerte több mint 107 000 ember halt meg kanyaróban, többségük öt éven aluli volt.

Egyszerűen köhögéssel vagy tüsszentéssel, cseppfertőzéssel terjed, és akár két órán át is élhet a levegőben vagy a felületeken.

Ez rendkívül fertőzővé teszi, és a közeli érintkezésben lévő, be nem oltott emberek körülbelül 90%-át megfertőzi. Az elmúlt néhány évben a kanyaró terjedése nőtt a nyugati világban, nagyrészt a vakcinázási arány csökkenése miatt. 2019-ben 86% volt azoknak a gyerekeknek az aránya, akik megkapták az első adag kanyaró elleni oltást. De ez 2023-ban 83%-ra esett vissza.

Dr Head elmondta:

"A kanyaró vakcinával megelőzhető. Magas felszívódás esetén a szó szoros értelmében kiirthatjuk a bolygóról, mint a himlőt."

A fertőzés általában influenzaszerű tünetekkel indul, mielőtt a betegnél kialakulna a jellegzetes kanyarókiütés. Egymáshoz tapadó nagy bőrfoltokat képeznek ezek, és az arcról a test többi részére terjednek.

Covid

A koronavírus soha nem múlt el, és még mindig tombol a háttérben. Magyarországon is van már több kórház, ahol látogatási tilalom van érvényben az esetszámok megnövekedése miatt.

Még mindig mutálódik és változik, az új törzsek pedig magában hordozzák annak lehetőségét, hogy fertőzőbbekké váljanak, vagy akár vakcina-rezisztenssé.

Dr Head elmondta, hogy az oltások, valamint a gyógyszerek és a diagnosztika használata nagymértékben tompították a COVID-19 közegészségügyi hatását. De még mindig vele élünk, érdemes óvatosnak lenni.

Kolera

A kolera globális közegészségügyi fenyegetés – figyelmeztetett a WHO. Ez egy súlyos hasmenéses betegség, amelyet a Vibrio cholerae baktériumokkal szennyezett élelmiszer vagy víz fogyasztása okoz. A legszélsőségesebb esetekben a fertőzés nagyon-nagyon gyorsan kialakulhat, és néhány órán belül halálhoz vezethet, ha nem kezelik.

Évente még mindig 143 000 ember hal meg kolerában világszerte.

A 19. század óta hét kolerajárvány volt, a legutóbbi 1961-ben pedig nagyrészt Dél-Ázsiát érintette. A klímaváltozás által kiváltott kényszermigráció azonban azt jelentheti, hogy 2025-ben újabb nagy megugrás várható a koleraesetek számában – figyelmeztetett Hunter professzor. Ennek ellenére a kolerás esetek hihetetlenül ritkák Európában, és a legtöbb megerősített eset Afrikában és Ázsiában van. 2022-ben például 29 esetet jelentettek kilenc uniós országból. Mondjuk ez azért pont 29-cel magasabb szám, mint ami megnyugtató.

Madárinfluenza

A madárinfluenza egyfajta influenzavírus, amely általában madarak között terjed, de ismert, hogy átterjed emberre is. Ugyan nem könnyen, de ha mutálódik, akkor tömeges járványfertőzés is kialakulhat 2025-ben. A jelenlegi állás szerint a H5N1 – a madárinfluenza leggyakoribb emberben is előforduló törzse – szinte minden esetét az állatokkal dolgozók körében jelentették.

Még nem tapasztaltak széles körű emberről emberre történő fertőzést, de az orvosok szerint nincs kizárva, hogy ez a közeljövőben megváltozzon.

A nagyon magas láz a madárinfluenza fertőzés legelső jele, amely fáradtsággal és óriási fejfájással párosul. Néhány beteg korábban súlyos kötőhártya-gyulladásról vagy orr- és ínyvérzésről is beszámolt.

Antimikrobiális rezisztens baktériumok

Az UKHSA arra figyelmeztetett, hogy az antibiotikum-rezisztens fertőzések száma tovább növekszik az Egyesült Királyságban, míg

a WHO szerint az antimikrobiális rezisztencia a legnagyobb globális egészségügyi fenyegetés.

Az antimikrobiális szerek olyan gyógyszerek, amelyeket általában fertőző betegségek kezelésére használnak, beleértve az antibiotikumokat, vírus- és gombaellenes szereket. A tudósok azonban arra figyelmeztettek, hogy ezeknek a fertőzéseknek egyre hosszabb ideig tart, hogy reagáljanak a gyógyszerekre, mivel fejlődnek és ellenállóbbakká válnak.

Az UKHSA szerint bárki, aki antibiotikum-rezisztens bakteriális fertőzést kap, nagyobb valószínűséggel hal meg 30 napon belül. Hunter professzor hozzátette, az E. coli messze az antibiotikum-rezisztens baktériumok leggyakoribb típusa az Egyesült Királyságban, amely általában hasmenést, hányást és húgyúti fertőzéseket okoz. 2024 közepére az Egyesült Királyságban több mint 600 bakteriális fertőzéses esetet jelentettek, ami jóval több, mint a korábbi években.

Az UKHSA vezérigazgatója, Dame Jenny Harries professzor szerint

egyre kevésbé hatékonyak már az antibiotikumok a fertőzések leküzdésében.

Ez azt jelenti, hogy nagyobb a kockázata van a súlyos fertőzés és a szepszis kialakulásának bármilyen betegség esetén.

Ahhoz, hogy a baktériumok ellenállóbbak lettek, vastagon közrejátszik a lakosság nemtörődömsége. Az antibiotikumat szigorú szabályok mellett lehet szedni, aki például túl sokszor alkalmaz antibiotikumot, kondicionálja a bacikat arra, hogy ellenállóbbak legyenek. Aki csere-bere Facebook csoportok tagja, pontosan tudja, hogy miféle (egyébként teljesen illegális) gyógyszerkereskedelmet folytatnak a felelőtlen posztolók mondván, "korábban nekem ez jó volt, használd te is."

"Csak akkor vegyünk be antibiotikumot, ha egy egészségügyi szakember erre utasítást adott. Ne tegyünk el néhányat későbbre, és ne osszuk meg senkivel. Ez nem csak a saját egészségünket szolgálja, hanem a közösségünkben és a jövőnkben élő mindenki más, generációk védelméről szól"

- emeli ki a szakember.

Szamárköhögés

A pertussis vagy szamárköhögés egy bakteriális fertőzés, amely a tüdőt támadja, és kezelés nélkül halálos lehet. Elsősorban kisgyermekeket és csecsemőket érint, de bármelyiküknél jelentkezhetnek tünetek, ha megfertőződnek.

A fertőzés a fertőzött kisbabák által mély lélegzetvételek között kiadott jellegzetes "hopp" hangról kapta a nevét. De nem minden baba ad hangot, ami azt jelenti, hogy egy ideig kezeletlenül maradhat a betegség.

Az Egyesült Királyságban a szamárköhögés súlyos kitörése zajlik, és augusztusban az éves megerősített esetek száma meghaladta a 10 000-et. Az év második negyedévében több igazolt esetet regisztráltak, mint 2012-ben, amely az utolsó jelentősebb járványkitörés éve volt.

Hunter professzor azt mondta, továbbra sem világos, hogy 2025-ben több lesz-e szamárköhögés, mint 2024-ben, de aggodalomra ad okot a betegség térnyerése.

Legalább 10 csecsemő halt meg az Egyesült Királyságban a jelenlegi járvány kezdete óta, amely 2023 novemberéig nyúlik vissza.

Az UKHSA immunizálási igazgatója, Dr. Mary Ramsay az év elején így nyilatkozott: "A védőoltás a legjobb védekezés a szamárköhögés ellen, és létfontosságú, hogy a terhes nők és a csecsemők a megfelelő időben kapják meg a vakcinát."

A szamárköhögés legelső tünetei hasonlóak a normál megfázáshoz, beleértve az orrfolyást és a torokfájást. Körülbelül egy hét elteltével köhögési rohamokká, légzési nehézségekké és sűrű nyálkaképződéssé válhatnak a tünetek.

Rüh

Megugrott a rühös megbetegedések száma is, különösen a briteknél. Ilyenkor az apró atkák a bőrbe fúródnak, hogy lerakják a tojásaikat, és nagyon kellemetlen, viszkető kiütést váltanak ki.

Dr. Head szerint a rüh nem öl meg sok embert, de valóban befolyásolhatja az életminőségét, és borzasztó kellemetlen. Főleg intézményi környezetben, például iskolákban, gondozóotthonokban és börtönökben fordul elő.

A megerősített rühös esetek száma Angliában 2024 első felében 58%-kal nőtt 2023-hoz képest. A háziorvosi diagnózisok is jóval meghaladták az ötéves átlagot, Észak-Angliában a legnagyobb a megbetegedések aránya.

Az erős viszketés a rüh legnyilvánvalóbb jele – különösen éjszaka erősödnek a tünetek. Kiütések is kialakulhatnak, sorakozó vörös foltokkal, amelyek azt mutatják, hogy az atka hol hagyta el tojásait. A kiütések gyakoriak az ujjak között, és végül sötét foltokká válhatnak. A rüh atka nem szereti az arc vékony bőrét, ezért kiütések ott jellemzően nem jelennek meg.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
A Rovatból
Christina Applegate elárulta, melyik tünetre nem figyelt, ami a szklerózis multiplexre utalt évekkel előtte
A központi idegrendszert érintő, egész életen át tartó betegség tünetei folyamatosan súlyosbodnak, már mozogni is nehezen tud.

Megosztom
Link másolása

Már írtunk arról, hogy Christina Applegate nyíltan beszélt a betegségéről, és arról, hogy az állapota súlyossága miatt kénytelen volt visszavonulni a színészettől.

A közelmúltban egy interjúban azt is elárulta,

háttérszín kiemelés

melyik apró jelet hagyta figyelmen kívül évekkel azelőtt, hogy hivatalosan is szklerózis multiplexet (MS) diagnosztizáltak volna nála.

Az 53 éves színésznő – akit annak idején az Egy rém rendes család című sorozatban ismertünk meg – 2021-ben állt nyilvánosság elé a betegséggel, a diagnózis után néhány hónappal.

A központi idegrendszert érintő, egész életen át tartó betegség tünetei miatt rendkívül nehéz volt számára a Halott vagy (Dead to Me) harmadik, egyben utolsó évadának forgatása.

Később azonban elárulta, hogy a betegséget már évekkel korábban is tünetek jelezték, csakhogy ő ezekre nem figyelt...

Egy korábbi interjúban, amely a Good Morning America című műsorban hangzott el, a színésznő az egyik barátjával, a szintén szklerózissal küzdő Jamie-Lynn Siglerrel beszélt az első jelekről. De más interjúkban is őszintén vallott a betegségéről.

"Szerintem valószínűleg már hat-hét éve megvolt [az MS]. Az első évad alatt [a Dead to Me-ben] észrevettem a forgatáson, hogy a lábam gyakran megbicsaklik. Azt gondoltam, biztosan csak fáradt vagyok, vagy kiszáradtam, vagy az időjárás az oka"

- mondta.

"Aztán hónapokig nem történt semmi, így nem foglalkoztam vele. De amikor durván lecsapott, muszáj volt odafigyelnem"

- tette hozzá a színésznő, majd könnyek között árulta el, hogy a forgatás végére már kerekesszékkel vitték a stúdióba.

"A tipikus tüneteim 2021 elején kezdődtek, akkor még csak bizsergést éreztem a lábujjamban"

– mesélte Christina Applegate.

"Mire nyáron elindult a forgatás, már annyira rossz állapotban voltam, hogy nem tudtam messzire sétálni – kerekesszékkel vittek a díszletbe."

Azt is elmondta, hogy bár elviselhetetlen fájdalmai vannak, mára hozzászokott.

2022-ben a Kelly Clarkson Show-ban is beszélt arról, hogy gyakran a színészi munkába menekült, hogy elterelje figyelmét a valós élet problémáiról.

"Valószínűleg egész életemben gyászoltam és traumákat éltem át, és a színészet volt az a hely, ahol nem kellett ezt éreznem" – mondta akkor, hozzátéve, hogy a múltbéli szakításokat, haláleseteket és a mellrákot is így próbálta feldolgozni.

Majd így folytatta: "A Dead to Me szépsége az volt, hogy lehetőséget adott erre – nem kellett állandóan viccesnek lennem, nem kellett tartanom magam. Összeomolhattam egy jelenetben. És az tényleg én voltam. A lelkem omlott össze – sajnos – az egész világ előtt, de egyfajta gyönyörű megtisztulás volt."


Megosztom
Link másolása

FONTOS
A Rovatból
SOKKOLÓ! Az is számít, mikor szültél – háromszorosára nőhet a rák esélye, ha rosszkor jön a baba!
A számok nem szépítenek. Az új kutatás alapján egyre világosabb, hogy a megelőzés nemcsak egyéni döntések kérdése, hanem hosszú távú társadalmi felelősség is.

Megosztom
Link másolása

Egy friss kutatás szerint drasztikusan megnőhet a mellrák kockázata azoknál a nőknél, akik életük során jelentős súlygyarapodást tapasztaltak, és első gyermeküket 30 éves koruk után szülték – vagy soha nem vállaltak gyermeket.

A számok nem szépítenek: ezek a nők közel háromszor nagyobb eséllyel betegedtek meg mellrákban, mint azok, akik fiatalabban szültek és közben megőrizték testsúlyukat.

A kutatást a Manchesteri Egyetem kutatói mutatták be a Spanyolországban, a Malagában megrendezett Európai Elhízástudományi Kongresszuson. Az elemzésükben 48 417 nő adatait vizsgálták, akiknek az átlagéletkora 57 év volt - írta a The Sun.

A résztvevők testtömegindexe (BMI) átlagosan 26 körül mozgott – ami már az elhízás előszobájának számít.

A tudósok három csoportra osztották a nőket:

* akik 30 éves koruk előtt szültek,

* akik 30 után,

* és akik soha nem vállaltak gyereket.

Azt is figyelték, mennyit híztak 20 éves koruk óta. Ezt önbevallás alapján mérték: a résztvevők visszaemlékeztek, mennyit nyomtak 20 évesen, majd összehasonlították az aktuális testsúlyukkal. A nőket ezután átlagosan 6,4 éven keresztül követték nyomon, ez idő alatt 1702-en lettek mellrákosok.

A számítások szerint azoknál a nőknél, akik felnőtt életük során több mint 30 százalékkal növelték a testsúlyukat, és közben csak 30 felett szültek vagy gyermektelenek maradtak, 2,73-szor nagyobb eséllyel diagnosztizáltak mellrákot.

Ezzel szemben azok, akik 30 éves koruk előtt szültek és testsúlyuk csak 5 százalék alatt változott, sokkal kisebb kockázatnak voltak kitéve.

A kutatás vezetője, Lee Malcomson szerint a két tényező – az elhízás és a késői gyermekvállalás – egymást erősítve növeli a veszélyt:

„Több információra lenne szükség arról, hogyan befolyásolja az anyaság időzítése és a testsúlyváltozás a mellrák kockázatát, mert így sokkal pontosabban lehetne azonosítani, kik tartoznak a veszélyeztetett csoportba, és célzott tanácsokat lehetne adni számukra az életmódbeli változtatásokhoz” – magyarázta.

A korábbi tanulmányok már korábban is jelezték, hogy a fiatalkorban történő szülés csökkentheti a menopauza utáni mellrák esélyét. A súlygyarapodás viszont régóta ismert kockázati tényező.

Az újdonság ebben a kutatásban az, hogy elsőként mutat rá arra, miként hat egymásra ez a két faktor, és hogy a korai szülés védőhatása nem tudja ellensúlyozni a későbbi elhízás káros következményeit.

Malcomson hozzátette:

„Elengedhetetlen, hogy a háziorvosok is tisztában legyenek azzal, hogy a jelentős súlygyarapodás és a késői gyermekvállalás – vagy a gyermektelenség – kombinációja jelentősen növeli a nők mellrákkockázatát.”

Az új kutatás alapján egyre világosabb, hogy a megelőzés nemcsak egyéni döntések kérdése, hanem hosszú távú társadalmi felelősség is.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
Az oklahomai tinédzsert áramütés érte a nyakláncán lógó fémkereszt miatt – sikoltására ébredt az anyja
Horrorisztikus történetről számolt be egy 38 éves nő. 16 éves fiát érte baleset. „Az egész házban égett haj, égett bőr és elektromos égés szaga terjengett.”

Megosztom
Link másolása

Borzalmas esetről számolt be egy 38 éves oklahomai nő, Danielle Davis.

Április 30-án éjszaka sikoltásra ébredt - a hang a 16 éves fia, Rayce Ogdahl szobájából jött.

A hatgyermekes nő azonnal fia segítségére sietett. "Azt hittük, talán csak videojátékkal játszik, és dühös lett" – mesélte egy külföldi bulvárlapnak. "Aztán hallottam, ahogy kiabál: ‘Anya!’, és ott állt a folyosón. Azt mondta: ‘Áramütést kaptam. A nyakláncom miatt történt."

A fiú nyakán súlyos égésnyomok voltak. "És a szag... borzalmas volt. Az egész házban égett haj, égett bőr és elektromos égés szaga terjengett, Azonnal hívtuk a 911-et és mentőt kértünk."div>

Danielle Davis szerint fia az ágyban feküdt, amikor a szokatlan baleset történt.

"Azt mondta, kihajolt az ágyból, és ekkor a nyakláncán lógó kereszt hozzáért a hosszabbító csatlakozójának kilátszó fémrészéhez. Végig eszméleténél volt, tudta, hogy áramütés érte. Mivel minden fémből volt, egy zárt áramkör alakult ki a nyaka körül. Amikor megpróbálta letépni magáról a láncot, égési sérülések keletkeztek, égési sérüléseket szenvedett a kezén is."

Az egész másodpercek alatt történt, és a fiú azt hitte, itt a vég, most meghal.

A tinédzsert azonnal a helyi kórház égési osztályára szállították, és a Másod-, harmad- és negyedfokú égési sérülések miatt az intenzív osztályon kezelték.

Az orvosok szerint a fiú olyan erősségű áramütést szenvedett el, amibe bele is halhatott volna.

A baleset nyomai látszanak a nyakán, a People fotóit erre a linkre kattintva láthatod.

A család elmondása szerint okult a történtekből. Most mindenkit arra figyelmeztetnek, mennyire veszélyes lehet, ha hosszabbító vagy töltőkábel van az ágy közelében. És úgy vélik, semmi, egy telefonos üzenet vagy értesítés sem lehet olyan fontos, hogy amiatt az ágyon legyen a telefon.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Rózsaszín füsttel tiltakoztak nők a Vatikánnál, amiért csak férfiak döntenek a katolikus egyházról és a pápáról
A hívek fele nő, ennek ellenére a nőket kizárják a döntéshozatalból, és semmilyen tisztséget nem tölthetnek be a Vatikánban, még pappá sem szentelhetik őket.

Megosztom
Link másolása

2025. május 7-én, a 267. pápa megválasztására összehívott konklávé első napján, női aktivisták csoportja rózsaszín füsttel tiltakozott a Vatikánban a nők kizárása ellen a katolikus egyház vezetéséből.

A demonstrációt a Women's Ordination Worldwide (WOW) és a Women's Ordination Conference (WOC) szervezte,

hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a pápaválasztás során kizárólag férfi bíborosok döntenek a katolikus egyház jövőjéről, holott a hívek fele nő.

A tiltakozók a Sixtusi kápolna, vagy ahogyan újabban írják a nevét, a Sixtus-kápolna fekete és fehér füstjeit idézve

rózsaszín füstöt eregettek, ezzel szimbolizálva a nők egyházon belüli egyenlőség iránti igényét. A demonstrációkon énekekeltek, imádkoztak vagy jelszavakat kiabáltak. Arra figyelmeztettek, hogy a nőknek is joguk lenne részt venni az egyházi döntéshozatalban és az egyházi rendekben.

A szervezők közleményükben "segélykiáltásnak" nevezték az akciót, amelyet a bíborosok nem hagyhatnak figyelmen kívül.

A Women's Ordination Conference (WOC) 1975-ben alakult az Egyesült Államokban, célja a nők pappá szentelésének előmozdítása a katolikus egyházban. A szervezet azóta számos demonstrációt szervezett, többek között 2013-ban is rózsaszín füsttel tiltakozott a pápaválasztás idején. A mozgalom tagjai szerint a nők kizárása az egyházi rendekből nemcsak igazságtalan, hanem ellentétes az evangéliumi értékekkel is.

A csoport egyébként 2013-ban, Ferenc pápa megválasztása előtt is rózsaszínű füsttel tiltakozott.

A tiltakozásról itt láthatsz beszámolót:


Megosztom
Link másolása