Autisták nélkül nem így nézne ki a világ – és ezt jó lenne végre megbecsülni
Április 2. az autizmus világnapja, amit az ENSZ 2007 óta tart nyilván. Sokan ilyenkor kék szívecskéket raknak ki Facebookra vagy megnéznek egy filmet (például az Esőembert) egy „különös” zseniről, de ennél sokkal többről van szó: az autizmus nem valami egzotikus érdekesség, hanem az emberiség egyik legősibb és legnagyobb neurodiverzitása. És nélküle valószínűleg még mindig barlangrajzokat kapargatnánk.
A genetika nem hazudik
Ezen kívül környezeti tényezők is szerepet játszhatnak a kialakulásban, de kisebb súllyal.
Az autizmus családon belül halmozódhat: ha egy testvér érintett, a másiknál is jóval nagyobb az esélye. Egypetéjű ikreknél az egyezés akár 90% is lehet, testvéreknél 10–20%.
– ezek gyakran spektrumhoz köthető viselkedések.
A fiúkat jobban „látják”, a lányokat gyakran félreértelmezik
Az autizmus négyszer gyakoribb fiúknál, vagy legalábbis gyakrabban diagnosztizálják náluk. Ennek egyik oka lehet a „női védelmi hatás”: a lányoknál biológiailag több a kompenzáló mechanizmus, vagy
Sok esetben csak akkor válik láthatóvá a családi háttér, amikor egy gyereket diagnosztizálnak – és vele együtt hirtelen értelmet nyer a szülő viselkedése is. „Apám sosem beszélt az érzéseiről.” „Anyám egész életében rutinnal próbálta túlélni a szociális helyzeteket.” Ilyenkor derül ki: ez nem új, csak most értjük meg először.
Ez nem betegség – hanem lehetőség
Az autizmus nem valami, amit ki kellene javítani. Nem kóros állapot, hanem egy másik működési mód. Olyan idegrendszeri eltérés, amely bizonyos dolgokban kihívást jelent (pl. kommunikáció, szociális interakció), de másokban óriási előnyt. Például:
- részletgazdag észlelés
- extrém fókusz
- ismétlés iránti érdeklődés
- mély logikai gondolkodás
Mi lenne a világgal autisták nélkül?
A történelem, a tudomány és a technológia tele van olyan emberekkel, akiket ma jó eséllyel az autizmus spektrumán diagnosztizálnának. Néhány név:
- Albert Einstein – A relativitáselmélet atyja, akiről feltételezik, hogy Asperger-szindrómával élt. Gyermekkorában nehezen illeszkedett be, és kilencéves koráig nem beszélt folyékonyan, ami szüleit aggasztotta. Felnőttként is kerülte a társasági életet, és inkább tudományos témákról folytatott eszmecseréket.
- Isaac Newton – A klasszikus mechanika megalapítója, aki ifjúkorában kimaradt az iskolából. Az autizmussal élők gyakran nehezen fogadják el a logikátlannak tűnő szabályokat, ami konfliktusokhoz vezethet az oktatási intézményekben. Newton rendkívüli fókusza és elmélyült gondolkodása hozzájárult a tudományos forradalomhoz.
- Charles Darwin – az evolúcióelmélet atyja, számos életrajzíró és kutató szerint mutatott olyan tulajdonságokat, amelyek alapján az autizmus spektrumára helyezhető. Rendszeres, szinte merev napi rutinja, társasági szorongása, túlérzékenysége, az emberi kontaktusok kerülése és az aprólékos megfigyelési képessége mind olyan jellemzők, amelyeket ma gyakran az autizmushoz társítanak.
- Paul Dirac – a kvantummechanika egyik úttörője és a Dirac-egyenlet megalkotója, visszahúzódó és szűkszavú természetéről volt ismert, ami az autizmus spektrumzavarra utalhat.
- Marie Curie – a kétszeres Nobel-díjas tudós, aki a radioaktivitás kutatásában ért el áttörő eredményeket, szintén mutatott olyan tulajdonságokat, mint a mély fókusz és a társasági visszahúzódás, amelyek az autizmus spektrumára jellemzőek lehetnek.
- Temple Grandin – ma is élő állatviselkedés-kutató, aki forradalmasította az állattartást és az autizmus megértését.
- Henry Cavendish, a hidrogén felfedezője és a Cavendish-kísérlet végrehajtója, rendkívül zárkózott életet élt, kerülte a társas érintkezést, ami szintén az autizmus jele lehet.
- Satoshi Tajiri – a Pokémon-univerzum alkotója, aki gyermekként szenvedélyesen gyűjtötte a rovarokat, ami az autizmus spektrumzavarra utaló viselkedés. Ebből a hobbijából merítve hozta létre a Pokémon világát, amely világszerte hatalmas népszerűségre tett szert.
1–2%, ami mindent megváltoztathat
A legfrissebb adatok szerint az emberiség 1–2%-a autista. Az Egyesült Államokban minden 36. gyerek érintett. A kék szín az autizmus tudatosításának nemzetközi jelképe. A világnapot 2007-ben jelölte ki az ENSZ, Magyarországon becslések szerint 160 ezer ember él spektrumzavarral – vagyis majdnem minden 15. család érintett - írja közleményben az Együtt az Autistákért Alapítvány.
A szervezet nemcsak kampányol, hanem működteti az ország első Autista Mintaházát is, ahol már több mint 1500 gyermek kapott terápiás segítséget – többek között olyan módszerekkel, mint a Snoezelen multiszenzoros terápia.
Kékbe borul a város, pizzaízű burgerrel támogatják az autistákat – de nem (csak) ez a lényeg
Április 2. az autizmus világnapja, és idén is mindenki, akinek egy kicsit is számít, kékbe öltözik. Szó szerint is: a Lánchíd, a MOL Campus, a Budapesti Állatkert és még egy sor ikonikus hely kap esti kék kivilágítást. De nem csak a LED-ek kapcsolnak: a #éniskékvagyok kampány arra buzdít, hogy viselj kék ruhadarabot, posztolj, beszélj róla – vagy akár egyél egy kékszínű hamburgert.
A kezdeményezést az Együtt az Autistákért Alapítvány viszi ötödik éve, és már nemcsak hírességek, hanem cégek, közlekedési szolgáltatók, sőt még burgeresek is beálltak a sorba.
Kék burger, kék táska, kék fagyi
- A Bamba Marha megint előállt a kék buciban tálalt pizzaízű burgerrel, amely után 500 Ft az alapítványhoz kerül.
- A Gelarto Rosa szív alakú pálcikás fagyija egész áprilisban elérhető, minden darabbal támogatást juttatva az alapítványnak.
- A NINI márka limitált kiadású kék táskával és vászontáskával szállt be, a bevételből az AUTTALENT tehetséggondozó programot segítik.
- A Light Art Museum április 2-án minden jegyeladás után 300 Ft-ot ad az ügyre.
- A MOL Bubi 100 autista embernek ad ingyenes havi bérletet, hogy ezzel is segítse a könnyebb, önállóbb közlekedést a városban.
Együtt kéne fejlődnünk, nem elvárni, hogy ők alkalmazkodjanak
Autistának lenni nem hiba, hanem egy másik oldalról történő belépés ebbe a világba. És a világ működéséhez nagyon is szükség van rájuk: a figyelmükre, a logikájukra, az érzékenységükre, az eredetiségükre. Arra, hogy megkérdőjelezzék azt, amit „mindenki így szokott csinálni”. Mert a világ soha nem a szabálykövetőktől lett jobb hely.
