A mesterséges intelligencia kreatív alkalmazásai egyre látványosabban alakítják át a vizuális kultúrát – gyakran anélkül, hogy tiszteletben tartanák az eredeti alkotók szellemi jogait vagy művészi elveit.

ezzel nemcsak esztétikai, de etikai kérdéseket is felvetve, közben tömegtermékké téve az illusztrációkat és stílusokat.

Miközben a felhasználók örömmel ghiblisítik profilképüket vagy akciófigurává formálják önmagukat, egyre kevésbé világos,

Ebben a kontextusban különösen fontos megvizsgálni, mit jelent ma az, hogy egy stílusnak lelke van – és mit veszítünk el, ha ezt a lelket algoritmusokkal próbáljuk reprodukálni.

Eredettörténet - a Studio Ghibli credoja

A Studio Ghibli egy híres japán animációs filmstúdió, amelyet 1985-ben alapítottak Tokióban. Alapítói: Hayao Miyazaki, Isao Takahata és a producer Toshio Suzuki. A stúdiót világszerte

amelyek gyakran foglalkoznak természet, pacifizmus, női főhősök, család, technológia és emberi kapcsolatok témáival.

Néhány legismertebb filmjük:

Chihiro szellemországban (Spirited Away, 2001) – Oscar-díjat nyert a legjobb animációs film kategóriában

A vándorló palota (Howl’s Moving Castle, 2004)

Totoro – A varázserdő titka (My Neighbor Totoro, 1988) – a stúdió kabalafigurájává vált az erdő szelleme

A vadon hercegnője (Princess Mononoke, 1997)

A fiú és a szürke gém (The boy and the heron, 2023) - Oscar-díjat nyert legjobb animációs film kategóriában

A Studio Ghibli stílusára jellemző a részletgazdag képi világ, a kézzel rajzolt animációk, a fantázia és a valóság egyedi keveréke, valamint a környezettudatos és humanista szemlélet.

Ez gyakorlatilag minden, amit az AI által generált képek nem közvetítenek, az mégis a stúdió védjegyévé vált elemeket alkalmazza - engedély nélkül.

Ráengedték a ChatGPT-t

Az OpenAI új funkciójának köszönhetően a felhasználók híres művészeti stílusokat utánozva generálhatnak képeket – többek között a Studio Ghibli ikonikus vizuális világában is. Az így készült alkotások rendkívül látványosak lettek, és pillanatok alatt elárasztották az internetet.

A Studio Ghibli soha nem adott engedélyt hasonló célú felhasználásra, és maga Miyazaki Hayao is korábban nyilvánosan elhatárolódott az efféle technológiáktól. Egy régi interjúban úgy fogalmazott:

A helyzetre Ishitani Megumi, a One Piece egyik epizódrendezője is reagált. Élesen bírálta a ChatGPT képalkotó képességét, ami szerinte aggasztóan pontosan másolja a Ghibli stílusát. Ishitani ezt

A szituáció egy igen súlyos problémát rejt magában: hivatalos megállapodás, kontroll és a stúdió számára biztosított jogi védelem nélkül nyúlt le szellemi terméket az Open AI által világra szabadított mesterséges intelligencia.

Vizuális környezetszennyezés vs. virtuális divat

Megoszlanak a vélemények arról, hogy a ghiblisítés szép-e, de a fő probléma nem is az, hogy ízlésficam-e rajzfilmfigurává tenni egy profilképet.

Morális kérdéseket hamarabb felvet, hiszen például a Ghibli elvi rendszerét veszi semmibe, illetve

Ez a felhasználónak azért jó, mert ingyen van, egyszerű használni, jó móka megszökni kicsit a valóság elől, és a trendet követni a Black Mirror óta tudjuk, hogy a népszerűség hovatovábbja. Az egyre inkább állandósult

pedig tökéletes katalizátora az Open AI fejlesztéseinek - bármit csinálnak, arra úgyis ugrani fognak.

A Ghibli egyébként alkotott akkorát, hogy a ghiblisített képekre öröm legyen ránézni, más kérdés, hogy a stúdiónak jottányi köze nincs a trendhez, szóval ez teljesen öncélú fake irány.

Síneken az illusztrátorok - van-e fék a trendvonaton?

Ha a giga-mega Studio Ghiblit ennyire semmibe veszi az Open AI, akkor jogosan merül fel, hogy a jóval kisebb alkotók munkáival, szellemi termékeivel mi lesz. Tekinthetünk múló csacskaságként egy ghiblisítésre, a játékon azonban jóval túlmutat ez a jelenség.

Ha ugyanis az AI megtervezi (ráadásul forintálisan ingyen) minden vágyunk néhány jól megadott prompttal, akkor nem fogunk a jövőben grafikussal terveztetni, és egy igen fontos, az emberi kreativitás határtalanságát hirdető szakma hal el - ami amúgy is döglődik mostanság. Csak azért, hogy trendi képekkel villoghasson a készítő. A usernek pénzébe nem kerül, ám valamivel fizetni kell mindezért.

Persze okkal sarkítunk terminátori mélységekben, mert ha nem határolódunk el időben és következetesen attól, hogy az AI-t nem az emberi munka kiegészítésére, hanem helyettesítésére használjuk - mi több, hagyjuk, hogy ő használjon minket -, csakugyan lehetnek hasonló problémáink, mint ‘84-ben Sarah Connornak a filmvásznon, csak kevésbé humanoid formában.

Egy prompt ökolábnyoma

A mesterséges intelligencia eszközök közül az Open AI lehet a büszke tulajdonosa a legkörnyezetszennyezőbb díjnak, de toplistás a Midjourney képgenerátor is a carbon.crane felmérése szerint.

Adataik alapján elmondható, hogy a ChatGPT-n egy évben 168 milliárd oldalletöltés történik - és ez a szám folyamatosan dagad.

Kiszámolták, hogy 68 ezer darab 4 tagú család teljes éves energiafogyasztásáró van szó. Ennyibe kerül promptolni a ChatGPT-t. Összehasonlításképp Az Environmental Working Group adatai szerint 1 kiló bárányhús előállításával 39,3 kg CO2-nek megfelelő üvegházhatású gáz keletkezik. A globális szén-dioxid-kibocsátás közel 10%-áért felelős ruhaipar csak az EU-ban (!) 121 millió tonna üvegházhatású gáz kibocsátásáért felelős évente.

Hogy ne csak fikázzuk…

Az AI generálta képek előnye akkor mérhető, ha mértékletességet társítunk hozzájuk. Generálhat például üzleti céllal egy szerény költségvetéssel operáló, de kitűnni vágyó mikrovállalkozás képet magának a szolgáltatásáról vagy a termékéről, és ezzel akár még versenyelőnyre is szert tehet. Az is pozitívum, hogy szinte pillanatok alatt kész a kép, így a vállalkozó az idejét a fő tevékenységére fordíthatja.

Miért jó akciófigurává válni?

Persze a trendek hamar alábbhagynak, a ghiblisítést követi az akciófigurás képek térnyerése. Aztán ezt követi majd egy másik és másik, teljesen elinflálva bármilyen értékét a képgenerálásnak.

A ChatGPT számlájára írható az AI Barbie Box Challange is, ebben

Szép narratívája ez annak, hogy bábokká avanzsáljuk magunkat a saját világunkban. Még csak kényszeríteni sem kell bennünket.

Előnye, hogy nettó 5 percig különlegesnek érezheti magát az ember. Hátrányának tartják, hogy “csak” limitált mennyiségben készíthetők ilyen képek per fő, és itt is előfordulhat plusz-mínusz egy ujj vagy más testrész és egyéb torz megoldások, de valljuk be, ezek a legkisebb veszélyek.

a személyes adatokat egyelőre nem használják másra, de ne legyenek illúzióink: ami az internetre felkerül, az ott is marad. Gondoltuk volna 15 éve, hogy a Facebookról lopott fotóinkat pornófilmek arcain láthatjuk? Na, ugye. Ésszel érdemes megosztogatni és generáltatni ilyen fotókat magunkról.

meg azért gázlángozó tulajdonság is. Abszolút el tudják hitetni az emberrel, amit akarnak, akár a bántalmazott teljes hiedelemrendszerét megváltoztatva. Hasonló torzításokra lehet képes egy ilyen “babásítás” azzal, hogy a valóságos elemeket kombinálja fiktív torzításokkal. Egyelőre nem (erősen) kutatott terület, ugyanakkor mi nem is várnánk meg ennek az emberkísérletnek a végét.

Az AI nem rossz, csak tudatosan kell használni

Az AI az emberi élet szerves részévé vált, és ebben nincs megállás - bőven fejlődni fog ez még. Most meg tudjuk fogni, hogy milyen irányba történjen ez, ha ugyanis például egyszerűen nemet mondunk a céltalan ghiblisítésre, azzal magunknak nem ártunk, ellenben

Ez pedig akkor sem elhanyagolható szempont, ha a digitális fejlődés fontos, jó és immár kikerülhetetlen dolog.