Hoppá! A WHO hivatalosan is az Ozempic mellé áll - ez az oka, hogy ajánlja az elhízás kezelésére
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) végre kimondhatja, amit a világ egy része már hónapok óta vár: hivatalosan is támogatni fogja az olyan súlycsökkentő injekciók alkalmazását, mint az Ozempic vagy a Wegovy – méghozzá kifejezetten az elhízás kezelésére.
Ez lenne az első eset, hogy a WHO egyértelmű ajánlást tesz a túlsúlyos felnőttek gyógyszeres fogyásának támogatására – egy olyan világban, ahol a szervezet adatai szerint több mint egymilliárd ember él elhízással. Magyarországon a felnőtt lakosság körülbelül 62%-a túlsúlyos vagy elhízott, és ez a szám tovább növekszik.
Az irányelvekben külön ajánlás várható a gyermekek és serdülők elhízásának kezelésére is, bár itt még óvatosabb a szervezet.
GLP-1: az új szupersztár
A súlycsökkentő szerek, mint az Ozempic, Wegovy és Rybelsus, úgynevezett GLP-1 receptor agonisták – vagyis
A klinikai vizsgálatok szerint a használatuk 15–20 százalékos testsúlycsökkenést is eredményezhet – ez a szám már a gyomorgyűrűs műtétek világát idézi. Ráadásul a GLP-1 gyógyszerek csökkenthetik a szívinfarktus és a stroke kockázatát is.
Februárban a The Sun közölte, hogy 82 brit állampolgár halt meg az Ozempichez és Mounjarohoz hasonló szerek használata után – a halálesetek részletei azonban nem kerültek nyilvánosságra.
Magyarország kivár
Magyarországon a GLP-1 receptor agonista típusú gyógyszerek, mint például az Ozempic és a Rybelsus, elsősorban a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére engedélyezettek. Az Ozempic injekciós formában, míg a Rybelsus tablettaként érhető el. Ezek a készítmények segítik a vércukorszint szabályozását, és bizonyos esetekben testsúlycsökkentő hatással is bírnak.
Ezeket a készítményeket szakorvosi javaslat alapján, speciális elhízáskezelési program keretében lehet igénybe venni.
Esély a világ szegényebb felének?
Jövő héten a WHO szakértői arról is döntenek, hogy a GLP-1 szereket felvegyék-e az ún. „alapvető gyógyszerek listájára” – ez az a jegyzék, ami segít biztosítani, hogy a legfontosabb gyógyszerek minden egészségügyi rendszerben elérhetőek legyenek, különösen a szegényebb országokban. Ilyen döntés született például az AIDS-gyógyszereknél 2002-ben is.
2023-ban még elutasították a GLP-1-ek felvételét a listára, mondván: túl kevés a hosszú távú hatásvizsgálat. Azóta azonban újabb ajánlások születtek, és
A szervezet szerint az olyan megoldások, mint az árkategóriás árazás vagy a közös, tömeges beszerzés, segíthetnének abban, hogy ezek a gyógyszerek ne csak a gazdag országok kiváltságai maradjanak. Szóval a kérdés már csak az: ki fizeti majd meg az árát – szó szerint is, és hosszú távon egészségügyileg is.