A legtöbb ember számára a COVID-oltás nem okoz hosszú távú egészségügyi problémákat, de egy kis százalékuknál olyan tünetek alakulnak ki, amelyek hónapokig vagy akár évekig is elhúzódhatnak. A Yale Egyetem kutatói most egy új jelenséget azonosítottak, amit „poszt-vakcinációs szindrómának” (PVS) neveztek el.

Az első vizsgálati eredmények szerint

ami a kutatók szerint közelebb vihet a diagnózishoz és a lehetséges kezelésekhez.

„Még az elején járunk, és további vizsgálatokra van szükség” – mondta Akiko Iwasaki, a Yale Egyetem immunológusa. „De ez ad némi reményt arra, hogy a jövőben megtalálhatjuk a megfelelő diagnosztikai módszereket és terápiákat.”

Fáradtság, szédülés, álmatlanság

A kutatók szerint azok, akiknél kialakul a szindróma, jellemzően krónikus fáradtsággal, csökkent terhelhetőséggel, agyköddel, álmatlansággal és szédüléssel küzdenek. A tünetek már egy-két nappal az oltás után jelentkezhetnek, és idővel súlyosbodhatnak.

– mondta Harlan Krumholz, a Yale kardiológus professzora. „Nekünk, tudósoknak és orvosoknak az a feladatunk, hogy meghallgassuk őket, megértsük, mi zajlik a háttérben, és megpróbáljunk segíteni nekik.”

A Fox News egyik vezető egészségügyi elemzője, Marc Siegel szerint a PVS nem új jelenség, és más vakcinák után is előfordulhatott.

„A poszt-vakcinációs szindróma valós jelenség, és nemcsak a COVID-oltásokkal, hanem más vakcinákkal kapcsolatban is megfigyelték” – mondta Siegel.

Mit találtak a kutatók?

A Yale csapata 42 olyan ember vérmintáját elemezte, akik PVS tüneteket tapasztaltak, valamint 22 olyan személyét, akiknél nem jelentkeztek panaszok.

A Yale kutatói szerint a PVS-ben szenvedők immunrendszere valamiért máshogy reagált, mint az átlag. Az egyik furcsa eltérés, hogy kétféle fehérvérsejtjükből is kevesebb termelődött, ami arra utalhat, hogy az immunrendszerük legyengült vagy valamilyen okból nem működik megfelelően.

A másik felfedezés, hogy azok az oltottak, akik soha nem kapták el a COVID-ot, alacsonyabb ellenanyagszintet mutattak a vírus tüskefehérjéje ellen. Ez azért érdekes, mert

A kutatók úgy vélik, hogy ennek egyik oka az lehet, hogy ezek a páciensek jellemzően kevesebb vakcinadózist kaptak, vagyis az immunrendszerük kevesebb alkalommal találkozott a vírus egyes részeivel, így kevésbé volt felkészülve a védekezésre.

Azt is megfigyelték, hogy

amely a vírus sejtekbe jutását segíti. Ez azért problémás, mert hasonló jelenséget figyeltek meg azoknál, akik hosszú COVID-tól szenvednek. A kutatók egyelőre nem tudják, hogy a tüskefehérje maradványai közvetlenül okozzák-e a tartós tüneteket, de az is lehet, hogy ez csak egyike azoknak a folyamatoknak, amelyek hozzájárulnak a szindróma kialakulásához.

– mondta Iwasaki. „Más PVS-ben szenvedő betegeknél ugyanis nem találtunk mérhető tüskefehérjét. De az is lehet, hogy ez az egyik mechanizmus, amely a szindróma kialakulásához vezet.”

Autoimmun reakciók, szövetkárosodás, vírusreaktiváció

A kutatók szerint a PVS nem csupán a tüskefehérjével függhet össze. Olyan tényezők is szerepet játszhatnak benne, mint:

- autoimmun betegségek kialakulása,

- a szövetek károsodása,

- az Epstein-Barr vírus (EBV) újraaktiválódása.

Siegel szerint a kutatás még gyerekcipőben jár, de a Yale immunológusa, Akiko Iwasaki hiteles forrás, aki korábban is komoly munkát végzett a COVID és a vakcinák terén.

– magyarázta Siegel.

A kutatók szerint az érintettek immunrendszerében gyulladásos immunsejtek (CD8 és TN-alfa) szintje emelkedett, míg a gyulladáscsökkentő és fertőzésekkel szembeni védekezésért felelős CD4 segítő T-sejtek száma csökkent.

Mi jön most?

„Még csak most kezdjük megérteni ezt a jelenséget” – mondta Krumholz. „

A kutatók szerint az első lépés az, hogy szigorú tudományos módszerekkel vizsgálják meg az érintettek állapotát, és olyan kezeléseket fejlesszenek ki, amelyek segíthetnek.

Siegel szerint az is kiemelten fontos, hogy kiderüljön, milyen gyakran fordul elő a PVS, és hogy előre lehessen jelezni, kinél alakulhat ki.

„A legfontosabb most az, hogy nyitottan és együttérzéssel kezeljük ezt a helyzetet” – mondta Krumholz.

Via NYP