FONTOS
A Rovatból

Mindent a házassági szerződésről: 9+1 ok, amiről jobb ha tudunk!

A házassági szerződés megvéd a bizonytalanságtól, kiszámítható, védelmet biztosít a házasfelek különvagyonának, valamint számtalan közös kockázat is kizárható.

Megosztom
Link másolása

A házassági szerződés mindenki számára előnyös lehet, de hogy mik is ezek, ezekről kérdeztük meg szakértőnket Dr. Bagi Évát, az RSM családjogi és válóperes ügyvédet.

1. Miért kell a házassági szerződés?

„Bár a házasulandók tisztában vannak azzal, hogy a házasságban minden közös lesz, a tapasztalat az, hogy a házasság fennállása alatt nem foglalkoznak a vagyoni viszonyokkal. Kizárólag az életközösség megszűnését követően fognak feléledni az „enyém-tied-miénk” igények.”

Ha nincs házassági szerződés, akkor a törvényes vagyonjogi szabályok lépnek életbe. Ez azt jelenti, hogy a házasság felbontásakor a közös vagyon fele-fele arányban oszlik meg a felek között.

Természetesen létezik különvagyon, például a házasság előtt szerzett tulajdon vagy a házasság alatt kapott ajándék, örökség, de ezt bizonyítani kell a vagyonmegosztás során. Emiatt gyakran hosszú bírósági eljárásra lehet számítani.

A házassági szerződéssel a felek saját igényeik szerint rendezhetik vagyonjogi viszonyaikat.

A házassági szerződés célja, hogy válás esetén egyértelmű legyen a vagyon megosztása, és elkerülhetők legyenek a bonyodalmak. Általában azok kötnek házassági szerződést, akik már többször házasodtak vagy jelentős vagyonnal rendelkeznek.

A házassági szerződésben meg lehet határozni, hogy mi legyen a házasság előtt szerzett vagyonnal, és el lehet különíteni az egyik fél adósságait, így a másik fél mentesül az üzleti kockázatoktól és felelősségektől. Ez azt is jelenti, hogy ha tartozások keletkeznek, azokat nem lehet behajtani a másik féltől.

A házassági vagyonjogi szerződés lehetőséget ad arra is, hogy gondoskodjanak a korábbi házasságból származó gyermekek anyagi biztonságáról, valamint a hagyatékba kerülő vagyont és öröklési szabályokat is tartalmazhatja.

Gyakran a gazdag szülők gyermekei kötnek ilyen szerződést, hogy megvédjék a családi vagyont.

2. Mi a helyzet, ha külföldivel köt valaki házasságot?

„Kiemelkedő problémaként jelentkezik, ha eltérő állampolgársággal rendelkező felek házasodnak össze és a házasságkötésük időpontjában még azt sem tudják megjelölni, hogy mely országban (ez lehet akár a saját hazájukon kívül eső 3. ország is) fognak letelepedni, életvitelszerűen tartózkodni.

Az uniós szabályokon belül a házasfelek megállapodásban szabályozhatják, hogy vagyonjogi rendszerükre melyik ország joga legyen irányadó.”

Ha a házassági szerződésben nincs megadva, hogy melyik ország jogszabályai érvényesek, akkor általában a házaspár lakóhelye szerinti jogszabályokat alkalmazzák. Válás esetén ugyanaz a bíróság osztja el a vagyont, amely a válási ügyet is intézi.

Az Európai Unió különböző országaiban eltérőek a házassági szerződések formai követelményei, ezért fontos, hogy a szerződés megfeleljen az adott ország szabályainak.

Mindig annak az országnak a formai követelményeit kell betartani, ahol a szerződést megkötik, függetlenül attól, hogy a házaspár hol él vagy hol válik el.

Például Németországban közjegyzői igazolás szükséges, míg Magyarországon ügyvédi ellenjegyzés kell a házassági szerződés érvényességéhez.

3. Ha külföldön él valaki, de a vagyona máshol van akkor hol kössön házassági szerződést?

A vagyonjogi igények elbírálásánál nem az számít, hogy hol található az adott vagyontárgy. Ez azt jelenti, hogy bárhol is legyen az a dolog, amiről a szerződés rendelkezik, a benne foglaltak szerint kell eljárni jogilag.

Amikor a házaspár házassági szerződést köt, a szerződés minden, a házasság előtt és alatt szerzett vagyonra vonatkozik, legyen az ingó (például autó, pénz, ékszerek) vagy ingatlan (például ház, földterület). A szerződésben rögzítik, hogy mi legyen ezeknek a vagyontárgyaknak a sorsa válás vagy más esemény esetén. Így egyértelművé válik, ki mit kap, függetlenül attól, hogy a vagyon fizikailag hol található.

4. Mitől véd meg a házassági szerződés és kiknek ajánljuk?

A megelőzés nagyon fontos, akár az egészségünkről, akár a vagyonunkról van szó.

„Teljesen elfogadható, hogy a család félti a családi vagyont és senki sem szeretné, hogy egy szerelmi fellángolás elvigye a vagyon felét.”

Ha időben meg lehet előzni a nagy vagyoni problémákat, érdemes tenni érte.

„Családjogi és válóperes ügyvédként

minden házasság előtt álló párnak, különösen azoknak, akik már másodszor házasodnak, azt tanácsolom, hogy készítsenek házassági szerződést. Ez segít megvédeni a vagyonukat és biztosítja a későbbi vagyonmegosztás átláthatóságát.

Tapasztalataim szerint egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést.”

Sok esetben a házassági szerződés célja az egyik házastárs anyagi felelősségének kizárása is. Különösen hasznos a házassági szerződés azoknak, akik jelentős vagyonnal vagy jövedelemmel rendelkeznek, élettársi kapcsolatból házasodnak, vagy akik újra házasodnak és már vannak gyermekeik. Az élettársi kapcsolatok egyre gyakoribbak, és ezeket kiemelten kell kezelni, mert a törvényes vagyonjogi szabályok az együttélés kezdetétől érvényesek, még akkor is, ha a párok csak később házasodnak össze.

Tehát az élettársi kapcsolat beépül a házasságba a házasságkötéssel. A házassági szerződés abban is segíthet, hogy az élettársi kapcsolat alatt szerzett vagyon sorsát rendezzék, mielőtt hivatalosan házasságot kötnek.

5. Milyen helyzetekben érdemes mindenképpen vagyonjogi szerződést kötni?

„Egy házassági szerződés az általánosan elterjedt nézettel szemben nem csak akkor segíti a feleket, ha véget ér a kapcsolatuk.

Kifejezetten hasznos lehet, ha egy aktív házasságban az egyik fél fokozott pénzügyi kockázatnak teszi ki magát, például cégvezetőként a magánvagyonával is felelnie kell szakmai döntésekért vagy egy nagyobb hitelt vesz fel.

A házassági vagyonjogi szerződéssel mentesíteni lehet a házasfelet számos kockázattól, így egy vállalkozás gazdasági csődjének, felhalmozott hiteltartozás következményeinek terhétől is megkímélhető a másik házasfél. Házassági szerződés hiányában a házasfelek bármelyike nevére felvett hitel közös adósságnak számít, és a felvett hitel visszafizetéséért mindkét fél felel.”

6. A szerződést csak házasságkötés előtt lehet megkötni?

Házassági szerződést azok is köthetnek, akik házasodni készülnek, és azok is, akik már házasok. Ez a szerződés azonban csak a jövőre vonatkozik, egy meghatározott időponttól kezdve, és a házasság ideje alatt rendezi a vagyoni viszonyaikat.

A szerződést meg lehet kötni az esküvő előtt, de akár a házasság ideje alatt is.

7. Mikor nem lehet házassági szerződést kötni?

Házassági szerződést csak akkor lehet kötni, ha a házaspár együtt él. A szerződés tartalmát a felek szabadon határozhatják meg,

de nem sértheti a családi érdekeket, nem teheti tönkre a másik házastársat vagy a családot, és nem lehet a hitelezők megkárosítására használni.

A házassági szerződés csak a házaspár vagyoni viszonyait szabályozhatja, nem érinthet harmadik felet. Például nem használható arra, hogy egyik felet utólag mentesítsék a közös adósságok kifizetése alól.

8. Mikor, hogyan lehet érvényesíteni a házassági szerződést?

„Nagyon egyszerű lenne azt mondani, hogy a házasfelek a vagyon megosztásánál csak előveszik a vagyonjogi szerződést és az alapján minden vita nélkül megosztják a vagyont.”

Természetesen hivatkozni kell a házastársak között korábban létrejött házassági szerződésre, és a keresetet benyújtó fél ennek alapján készíti el a vagyonmérleget és kéri a vagyon megosztását.

Fontos szabály, hogy a házassági szerződés csak a házassági együttélés időszakára érvényes.

Az életközösség átmeneti megszakadása nem befolyásolja a szerződésben rögzített vagyonjogi rendszer folytonosságát. Az együttélés megszűnésének időpontja gyakran vitás kérdés. Ezért érdemes a házassági szerződésben pontosan meghatározni azokat a feltételeket, amelyek alapján a felek maguk is megszűntnek tekintik a házassági együttélést.

9. Mi történik akkor, ha az egyik fél meghal?

„Ebben az esetben már nem beszélhetünk szokványosan a házasfelek vagyonmegosztásáról, a túlélő házastárs házastársi vagyonjogi igényeinek érvényesítésére a hagyatéki eljárás keretein belül fog sor kerülni.”

A hagyatéki eljárás során a házassági szerződés segítségével lehet igazolni, hogy hogyan tervezték az elhunyt házastársával rendezni a vagyonukat.

A közjegyző ilyenkor különválasztja a túlélő házastárs tulajdonát az örökségből, így a hagyatéki eljárás csak az elhunyt házastárs vagyonára fog vonatkozni.

+1. Milyen egy jó házassági szerződés?

Egy jól megírt házassági szerződés biztonságot és kiszámíthatóságot nyújt a házaspár számára. A házassági szerződés lehetőséget ad a feleknek arra, hogy szabadon rendelkezzenek vagyonukról, akár teljes egészében, akár csak bizonyos részeiről, mindaddig, amíg a törvény nem tiltja ezeket a rendelkezéseket. A törvény csak a formai követelményeket szabja meg, de nem ír elő kötelező tartalmi elemeket a szerződéshez.

Érdemes a szerződésben feltüntetni a felek együttélésének kezdő időpontját, valamint azt, hogy a házasságkötés előtt élettársi kapcsolatban éltek-e. Ez segít a későbbi viták elkerülésében.

A szerződésben szokás felsorolni a meglévő vagyontárgyakat, meghatározni, hogy azok közös vagy különvagyonba tartoznak, és rendelkezni a különvagyonból származó hasznokról is. Fontos rendezni a cégvagyon tulajdonát is, ha van ilyen.

Különösen lényeges, hogy

a szerződés ne csak az aktív vagyonról szóljon, hanem tartalmazza az adósságokat, kötelezettségvállalásokat és felelősségi szabályokat is.

Ez segít elkerülni a későbbi vitákat és félreértéseket.

Mivel a házassági szerződés nem csak a meglévő vagyon felsorolásáról szól, fontos meghatározni benne, hogyan kívánnak a felek a jövőben a vagyonukkal gazdálkodni, beleértve a később megszerzett vagyonelemeket is. Ez biztosítja, hogy mindkét fél tisztában legyen a jövőbeni pénzügyi tervekkel és kötelezettségekkel.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
A Rovatból
Christina Applegate elárulta, melyik tünetre nem figyelt, ami a szklerózis multiplexre utalt évekkel előtte
A központi idegrendszert érintő, egész életen át tartó betegség tünetei folyamatosan súlyosbodnak, már mozogni is nehezen tud.

Megosztom
Link másolása

Már írtunk arról, hogy Christina Applegate nyíltan beszélt a betegségéről, és arról, hogy az állapota súlyossága miatt kénytelen volt visszavonulni a színészettől.

A közelmúltban egy interjúban azt is elárulta,

háttérszín kiemelés

melyik apró jelet hagyta figyelmen kívül évekkel azelőtt, hogy hivatalosan is szklerózis multiplexet (MS) diagnosztizáltak volna nála.

Az 53 éves színésznő – akit annak idején az Egy rém rendes család című sorozatban ismertünk meg – 2021-ben állt nyilvánosság elé a betegséggel, a diagnózis után néhány hónappal.

A központi idegrendszert érintő, egész életen át tartó betegség tünetei miatt rendkívül nehéz volt számára a Halott vagy (Dead to Me) harmadik, egyben utolsó évadának forgatása.

Később azonban elárulta, hogy a betegséget már évekkel korábban is tünetek jelezték, csakhogy ő ezekre nem figyelt...

Egy korábbi interjúban, amely a Good Morning America című műsorban hangzott el, a színésznő az egyik barátjával, a szintén szklerózissal küzdő Jamie-Lynn Siglerrel beszélt az első jelekről. De más interjúkban is őszintén vallott a betegségéről.

"Szerintem valószínűleg már hat-hét éve megvolt [az MS]. Az első évad alatt [a Dead to Me-ben] észrevettem a forgatáson, hogy a lábam gyakran megbicsaklik. Azt gondoltam, biztosan csak fáradt vagyok, vagy kiszáradtam, vagy az időjárás az oka"

- mondta.

"Aztán hónapokig nem történt semmi, így nem foglalkoztam vele. De amikor durván lecsapott, muszáj volt odafigyelnem"

- tette hozzá a színésznő, majd könnyek között árulta el, hogy a forgatás végére már kerekesszékkel vitték a stúdióba.

"A tipikus tüneteim 2021 elején kezdődtek, akkor még csak bizsergést éreztem a lábujjamban"

– mesélte Christina Applegate.

"Mire nyáron elindult a forgatás, már annyira rossz állapotban voltam, hogy nem tudtam messzire sétálni – kerekesszékkel vittek a díszletbe."

Azt is elmondta, hogy bár elviselhetetlen fájdalmai vannak, mára hozzászokott.

2022-ben a Kelly Clarkson Show-ban is beszélt arról, hogy gyakran a színészi munkába menekült, hogy elterelje figyelmét a valós élet problémáiról.

"Valószínűleg egész életemben gyászoltam és traumákat éltem át, és a színészet volt az a hely, ahol nem kellett ezt éreznem" – mondta akkor, hozzátéve, hogy a múltbéli szakításokat, haláleseteket és a mellrákot is így próbálta feldolgozni.

Majd így folytatta: "A Dead to Me szépsége az volt, hogy lehetőséget adott erre – nem kellett állandóan viccesnek lennem, nem kellett tartanom magam. Összeomolhattam egy jelenetben. És az tényleg én voltam. A lelkem omlott össze – sajnos – az egész világ előtt, de egyfajta gyönyörű megtisztulás volt."


Megosztom
Link másolása

FONTOS
A Rovatból
SOKKOLÓ! Az is számít, mikor szültél – háromszorosára nőhet a rák esélye, ha rosszkor jön a baba!
A számok nem szépítenek. Az új kutatás alapján egyre világosabb, hogy a megelőzés nemcsak egyéni döntések kérdése, hanem hosszú távú társadalmi felelősség is.

Megosztom
Link másolása

Egy friss kutatás szerint drasztikusan megnőhet a mellrák kockázata azoknál a nőknél, akik életük során jelentős súlygyarapodást tapasztaltak, és első gyermeküket 30 éves koruk után szülték – vagy soha nem vállaltak gyermeket.

A számok nem szépítenek: ezek a nők közel háromszor nagyobb eséllyel betegedtek meg mellrákban, mint azok, akik fiatalabban szültek és közben megőrizték testsúlyukat.

A kutatást a Manchesteri Egyetem kutatói mutatták be a Spanyolországban, a Malagában megrendezett Európai Elhízástudományi Kongresszuson. Az elemzésükben 48 417 nő adatait vizsgálták, akiknek az átlagéletkora 57 év volt - írta a The Sun.

A résztvevők testtömegindexe (BMI) átlagosan 26 körül mozgott – ami már az elhízás előszobájának számít.

A tudósok három csoportra osztották a nőket:

* akik 30 éves koruk előtt szültek,

* akik 30 után,

* és akik soha nem vállaltak gyereket.

Azt is figyelték, mennyit híztak 20 éves koruk óta. Ezt önbevallás alapján mérték: a résztvevők visszaemlékeztek, mennyit nyomtak 20 évesen, majd összehasonlították az aktuális testsúlyukkal. A nőket ezután átlagosan 6,4 éven keresztül követték nyomon, ez idő alatt 1702-en lettek mellrákosok.

A számítások szerint azoknál a nőknél, akik felnőtt életük során több mint 30 százalékkal növelték a testsúlyukat, és közben csak 30 felett szültek vagy gyermektelenek maradtak, 2,73-szor nagyobb eséllyel diagnosztizáltak mellrákot.

Ezzel szemben azok, akik 30 éves koruk előtt szültek és testsúlyuk csak 5 százalék alatt változott, sokkal kisebb kockázatnak voltak kitéve.

A kutatás vezetője, Lee Malcomson szerint a két tényező – az elhízás és a késői gyermekvállalás – egymást erősítve növeli a veszélyt:

„Több információra lenne szükség arról, hogyan befolyásolja az anyaság időzítése és a testsúlyváltozás a mellrák kockázatát, mert így sokkal pontosabban lehetne azonosítani, kik tartoznak a veszélyeztetett csoportba, és célzott tanácsokat lehetne adni számukra az életmódbeli változtatásokhoz” – magyarázta.

A korábbi tanulmányok már korábban is jelezték, hogy a fiatalkorban történő szülés csökkentheti a menopauza utáni mellrák esélyét. A súlygyarapodás viszont régóta ismert kockázati tényező.

Az újdonság ebben a kutatásban az, hogy elsőként mutat rá arra, miként hat egymásra ez a két faktor, és hogy a korai szülés védőhatása nem tudja ellensúlyozni a későbbi elhízás káros következményeit.

Malcomson hozzátette:

„Elengedhetetlen, hogy a háziorvosok is tisztában legyenek azzal, hogy a jelentős súlygyarapodás és a késői gyermekvállalás – vagy a gyermektelenség – kombinációja jelentősen növeli a nők mellrákkockázatát.”

Az új kutatás alapján egyre világosabb, hogy a megelőzés nemcsak egyéni döntések kérdése, hanem hosszú távú társadalmi felelősség is.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
Az oklahomai tinédzsert áramütés érte a nyakláncán lógó fémkereszt miatt – sikoltására ébredt az anyja
Horrorisztikus történetről számolt be egy 38 éves nő. 16 éves fiát érte baleset. „Az egész házban égett haj, égett bőr és elektromos égés szaga terjengett.”

Megosztom
Link másolása

Borzalmas esetről számolt be egy 38 éves oklahomai nő, Danielle Davis.

Április 30-án éjszaka sikoltásra ébredt - a hang a 16 éves fia, Rayce Ogdahl szobájából jött.

A hatgyermekes nő azonnal fia segítségére sietett. "Azt hittük, talán csak videojátékkal játszik, és dühös lett" – mesélte egy külföldi bulvárlapnak. "Aztán hallottam, ahogy kiabál: ‘Anya!’, és ott állt a folyosón. Azt mondta: ‘Áramütést kaptam. A nyakláncom miatt történt."

A fiú nyakán súlyos égésnyomok voltak. "És a szag... borzalmas volt. Az egész házban égett haj, égett bőr és elektromos égés szaga terjengett, Azonnal hívtuk a 911-et és mentőt kértünk."div>

Danielle Davis szerint fia az ágyban feküdt, amikor a szokatlan baleset történt.

"Azt mondta, kihajolt az ágyból, és ekkor a nyakláncán lógó kereszt hozzáért a hosszabbító csatlakozójának kilátszó fémrészéhez. Végig eszméleténél volt, tudta, hogy áramütés érte. Mivel minden fémből volt, egy zárt áramkör alakult ki a nyaka körül. Amikor megpróbálta letépni magáról a láncot, égési sérülések keletkeztek, égési sérüléseket szenvedett a kezén is."

Az egész másodpercek alatt történt, és a fiú azt hitte, itt a vég, most meghal.

A tinédzsert azonnal a helyi kórház égési osztályára szállították, és a Másod-, harmad- és negyedfokú égési sérülések miatt az intenzív osztályon kezelték.

Az orvosok szerint a fiú olyan erősségű áramütést szenvedett el, amibe bele is halhatott volna.

A baleset nyomai látszanak a nyakán, a People fotóit erre a linkre kattintva láthatod.

A család elmondása szerint okult a történtekből. Most mindenkit arra figyelmeztetnek, mennyire veszélyes lehet, ha hosszabbító vagy töltőkábel van az ágy közelében. És úgy vélik, semmi, egy telefonos üzenet vagy értesítés sem lehet olyan fontos, hogy amiatt az ágyon legyen a telefon.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Rózsaszín füsttel tiltakoztak nők a Vatikánnál, amiért csak férfiak döntenek a katolikus egyházról és a pápáról
A hívek fele nő, ennek ellenére a nőket kizárják a döntéshozatalból, és semmilyen tisztséget nem tölthetnek be a Vatikánban, még pappá sem szentelhetik őket.

Megosztom
Link másolása

2025. május 7-én, a 267. pápa megválasztására összehívott konklávé első napján, női aktivisták csoportja rózsaszín füsttel tiltakozott a Vatikánban a nők kizárása ellen a katolikus egyház vezetéséből.

A demonstrációt a Women's Ordination Worldwide (WOW) és a Women's Ordination Conference (WOC) szervezte,

hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a pápaválasztás során kizárólag férfi bíborosok döntenek a katolikus egyház jövőjéről, holott a hívek fele nő.

A tiltakozók a Sixtusi kápolna, vagy ahogyan újabban írják a nevét, a Sixtus-kápolna fekete és fehér füstjeit idézve

rózsaszín füstöt eregettek, ezzel szimbolizálva a nők egyházon belüli egyenlőség iránti igényét. A demonstrációkon énekekeltek, imádkoztak vagy jelszavakat kiabáltak. Arra figyelmeztettek, hogy a nőknek is joguk lenne részt venni az egyházi döntéshozatalban és az egyházi rendekben.

A szervezők közleményükben "segélykiáltásnak" nevezték az akciót, amelyet a bíborosok nem hagyhatnak figyelmen kívül.

A Women's Ordination Conference (WOC) 1975-ben alakult az Egyesült Államokban, célja a nők pappá szentelésének előmozdítása a katolikus egyházban. A szervezet azóta számos demonstrációt szervezett, többek között 2013-ban is rózsaszín füsttel tiltakozott a pápaválasztás idején. A mozgalom tagjai szerint a nők kizárása az egyházi rendekből nemcsak igazságtalan, hanem ellentétes az evangéliumi értékekkel is.

A csoport egyébként 2013-ban, Ferenc pápa megválasztása előtt is rózsaszínű füsttel tiltakozott.

A tiltakozásról itt láthatsz beszámolót:


Megosztom
Link másolása