FONTOS
A Rovatból

Sokezer forint rohangál az udvaron - így változtasd paradicsommá a kerted az ijesztő lények segítségével

Az állatvilág nem mindig babaarcú, de néhány ronda lény akár a segítségünkre is lehet a kertben vagy erkélyeken.

Megosztom
Link másolása

A darázs kell a szép rózsához és lédús paprikához, a csigák lebontók, a gyíkok meg pókok pedig megeszik a kártevőket. Velük maradhat egészséges a vetemény, ne irtsd őket - meg azért se, mert védett fajok. Elmondjuk, hogyan teremthetsz édenkertet a védelmükkel, és maradhat a pénztárcában az eszmei értékük. Persze ne csak védett mivoltuk legyen az érv amellett, hogy nem vágunk a véleményünk szerint csúf állatokhoz papucsot. Ne felejtsük el, hogy nem a természetből élünk, hanem vele együtt.

Mindegyik állat a természet fontos része, és hát sokuk védett. Ha pedig védettek, akkor a saját malmodra is hajthatod ezt a vizet: teremts nekik jó életet, így téged is békén hagynak, ráadásul a természet körforgásában vállalt szerepük, például a kártevőirtás szebbé teheti a környezeted.

Néhány védett faj természetvédelmi értéke akár több tízezer forint is lehet, és ehhez nem kell halászsasnak lenniük.

Ezek az apró segítők, mint a vakondok vagy a szarvasbogarak, nélkülözhetetlenek a kártevők elleni harcban és a növények egészségének megőrzésében.

Ha ezek az állatok jól érzik maguk nálad, akkor elvégzik helyetted a piszkos munkát - és csak addig maradnak, amíg az egyéb kártevők is. Rondák, de jó helyen vannak nálad.

Jómagam például a világból ki tudok futni a pókoktól, de tudom, hogy hasznosak, ezért ha a küszöböt nem lépik át, a kertben bátran alapíthatnak családot, eszegethetik a többi rovart, vagy épp szolgálhatnak táplálékul bizonyos fürkészdarazsaknak.

Undorral az arcomon, de elfogadom a létjogosultságukat,

pláne, hogy például a bikapók és a szongáriai cselőpók, a két legrettentőbb magyar pókfaj védett, természetvédelmi értékük 5000 forint per fő.

Akikről nem gondolnád, hogy a kertek védett fajai

A legtöbb félelmetes vagy undorítónak tartott állat egyébként rettentően hasznos az ember számára is. Bár sokszor feltűnhetnek a telkünkön, némelyik lény akár a városi erkélyek balkonládái közt, többségük ártalmatlan jószág, legalábbis nem annyira ostobák, hogy egy náluk jóval nagyobb, simabőrű lényre támadjanak nem számottevő csáprágókkal, fullánkkal vagy bármivel. Ha háborgatjuk őket, persze védekezhetnek, és azon sem kell csodálkozni, hogy ha kézbe vesszük a szarvasbogarat, az harcolni kezd az ujjunkkal.

Nézzünk meg párat azok közül, akiket oltalmaz a természetvédelmi törvény, pedig elsőre nem gondolnánk róluk.

A nyári gyümölcsérés idején például

a darazsak kártékony, már-már bunkó lényeknek tűnnek agresszivitásukkal,

de tavasszal a fiasítás idején, mikor fehérjére van szükségük, a levéltetvekbe petézve biztosítják az ivadékok jövőjét. Emellett a darazsak többsége ritkítja a már említett félelmetes pókok állományát is, az ellenségünk ellensége pedig a barátunk.

Az óriás tőrösdarázs, hazánk legnagyobb darazsa pedig védett, természetvédelmi értéke potom 50 000 forint.

Ha berepül hozzád, semmiképp ne bántsd, elpusztításáért börtönbüntetést is kiszabhatnak.

Egyébként jámbor óriás ő, nem agresszív, cserébe cserebogarakat falatozik.

A cserebogár-populáció karbantartója még a vakond is, aki lehet, feltúrja a virágágyást, ám egyszersmind meg is tisztítja azt a földet a pajoroktól és kártevőktől.

Közben a földet fellazítja, így ha valami, hát a vakondtúrás a legjobb minőségű föld lehet, amit kaspó csak kívánhat. A nagy kiterjedésű vakondháló miatt viszont sok esetben nem jut a felszínre, és egyszerűen megfulladhat a föld alatt.

Úgy tartják, ahol vakond van, ott bizony kártevő is sok van - amíg dolga akad, addig fogyasztja a termésedet megrágcsáló rovarokat, lótetűt például, ha ezek száma lecsökken, a vakond is táplálékdúsabb földek felé lapátol.

Az egy tévhit, hogy megrágcsálja a gyökérzöldséget, bár tény, hogy kitúrhatja.

Bántani akkor sem ér, mert hasznos és kedves állat, emellett 25 ezer forintos büntetés jár egy példány elpusztításáért.

Magyarország minden hüllőfaja védett, így a legutolsó, egyébként veszélytelen kis faligyík is.

A társasházak lépcsőitől kezdve mindenütt találkozhatunk velük.

Nem fenyegetett faj, hazánkban mégis védett, természetvédelmi értéke 25 ezer forint. Jámbor jószág, és nagyon jóízűen fogyasztja a férgeket és ízeltlábúakat.

Egyébként a vízaknák siklói, a lábatlan gyíkok és a teknősök is védettek.

Bár kertekben nem jellemző a mocsári teknős, mégis érdekesség, hogy ez a hüllő is vígan él hazánkban. Természetvédelmi értéke 50 ezer forint, és a legnagyobb fenyegetés rá csak közvetve az ember: a tavakba kihajított, megunt ékszerteknősök agresszív szaporodása miatt mérsékelten fenyegetett fajnak számít. Bábel László kertészmérnök szerint az ékszerteknős

sajnos képes szaporodni a mocsári teknőssel, hibridizál is, ami a faj eltűnését is eredményezheti.

Az éticsiga már annál inkább vendég hazánkban szinte bárhol. A kertészek nagy bánatára védett állat, ahogy az apró fillércsiga is az. Előbbi eszmei értéke 2000 forint, utóbbié 5000 forint.

Bár a csigákat is tarthatjuk haszontalan állatoknak, lebontó szervezetként rendkívül hasznosak a kerti ökoszisztémában.

Például, ha elpusztítjuk a nagy csigákat, az csak olaj a tűzre, később pedig még többen lehetnek.

A csigák ugyanis más csigák tojásait is megeszik, saját fajtársaik és a végtelenül invazív, még kártékonyabb spanyol csupaszcsigáét is.

Nehéz a kannibalizmusra gondolni, amikor az éppen érő epret megrágcsálja, de jusson eszünkbe, hogy távoltartásukra már rengeteg praktika van

– nekem a fahamuval nagyon vékonyan körbeszórás bejön. Vigyázat, a túl sok hamu eltolhatja a talaj pH-értékét, ezért csak gondolatnyi adagot mérjünk ki nagymamásan.

Korhadékok lebontója még a hazánkban védett, 10 ezer forint eszmei értékkel bíró nagy szarvasbogár,

ami sokaknak lehet félelmetes, főleg a hímek nagy rágóikkal. Ha nem vesszük a tenyerünkbe őket, ártalmatlanok, cserébe a korhadt fák fogyasztásával javítják a talajéletet.

Magyarország összes denevérfaja védett vagy fokozottan védett státuszt visel.

Egyikük sem vérszopó, mint néhány közép-amerikai társuk, nem ártanak és nem vágynak az ember hajába. Ellenben ritkítják a repülő rovarfajokat, nyugodtabb kerti üldögéléseket biztosítva. Bábel László viccesen megjegyezte, hogy a denevérnek nincs légiforgalmi irányítója, így nem ott repked majd, ahol mi akarjuk. A repülő rovarra megy, az pedig oda száll, ahol fény van. Annyit megtehetünk, hogy növénytársításokkal, ültetésekkel terelgetjük a rovarokat, például a muskátli körül biztosan nem lesznek legyek, amiket megfogna a denevér.

Ki hajtja be a természetvédelmi értéket természetkárosítás esetén?

Védett élő szervezetre a természetkárosítás bűncselekményi tényállásai vonatkoztathatók. Nincs csigarendőrség, és a védett állatoknak sincs testkamerájuk vagy fekete dobozuk, amelyek alapján utólag számonkérhető az ember, de Bábel László szerint tettenéréssel felelősségre vonhatóak vagyunk.

Egy házmester-országban, ha nem vagy jóban a szomszéddal,

egy csigákkal megtűzdelt telek kaszálása végzetes hiba is lehet számodra. Tettenérés esetén jöhet a bírság.

Mivel segíthetsz ezen drága állatoknak?

Hogy feddhetetlen légy, és hogy segítsék a kerted egészséges működősét, jó jóban lenni ezen állatokkal. Alakítsd ki úgy a kerted vagy akár a balkonkertész zugod, hogy nekik is maradjon élettér, és te is jól érezd magad otthon. Biztosíts ezen állatoknak otthont.

A gyíkoknak létrehozhatsz odúkat téglából, kőrakásból, a süniknek hagyhatsz a kert szélén gallyrakásokat, és tegyél ki kis tálkákban vizet számukra a hőségben. Emellett kicsit koordinálhatod is a tevékenységeket, például ha locsolsz, akkor a talajlakó rovarok a felszín felé veszik az irányt, a vakond pedig ott fog túrni, ha szerencséd van. Ezért ne csak a petrezselymet locsold, hanem a kert szélét is, hogy odavonzd a rovarokat - így máris nem lesz, ami elrágja a gyökereket.

Az is lehet Bábel László szerint, hogy kezdetben nem az áhított állatok jelennek meg, és ez így van rendjén.

Például telepítsünk növényeket az egyik eldugott sarokba, amit megehetnek a kártevők. Először ők érkeznek a lakomára, majd előbb-utóbb meg fognak jelenni az őket predáló állatok, és már be is indul a körforgás.

Bábel véleménye, hogy

a lusta kertész a jó kertész - gondoskodjunk a telkünkről, de legyenek benne csalitos részek,

és viselkedjünk úgy, mint a kertünk karmestere, aki nem permetszerrel rohangál, hanem ügyel a természet saját harmóniájára, miközben kerüli a vegyszereket. Így lesz maximálisan élvezhető a kert.

Ha a kerted tele van élettel, az nemcsak esztétikus, hanem hasznos is. A védett állatok, mint a kecskebéka vagy az erdei béka, természetes kártevőirtóként működnek, és segítik a növényeidet a növekedésben. Változtass a kertészkedési szokásaidon, hagyd a boltok polcain a kemotoxot, a szintetikus vegyszereket, és teremts biztonságos élőhelyet ezeknek az állatoknak. Meg fogják hálálni a gondoskodást.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
A Rovatból
Christina Applegate elárulta, melyik tünetre nem figyelt, ami a szklerózis multiplexre utalt évekkel előtte
A központi idegrendszert érintő, egész életen át tartó betegség tünetei folyamatosan súlyosbodnak, már mozogni is nehezen tud.

Megosztom
Link másolása

Már írtunk arról, hogy Christina Applegate nyíltan beszélt a betegségéről, és arról, hogy az állapota súlyossága miatt kénytelen volt visszavonulni a színészettől.

A közelmúltban egy interjúban azt is elárulta,

háttérszín kiemelés

melyik apró jelet hagyta figyelmen kívül évekkel azelőtt, hogy hivatalosan is szklerózis multiplexet (MS) diagnosztizáltak volna nála.

Az 53 éves színésznő – akit annak idején az Egy rém rendes család című sorozatban ismertünk meg – 2021-ben állt nyilvánosság elé a betegséggel, a diagnózis után néhány hónappal.

A központi idegrendszert érintő, egész életen át tartó betegség tünetei miatt rendkívül nehéz volt számára a Halott vagy (Dead to Me) harmadik, egyben utolsó évadának forgatása.

Később azonban elárulta, hogy a betegséget már évekkel korábban is tünetek jelezték, csakhogy ő ezekre nem figyelt...

Egy korábbi interjúban, amely a Good Morning America című műsorban hangzott el, a színésznő az egyik barátjával, a szintén szklerózissal küzdő Jamie-Lynn Siglerrel beszélt az első jelekről. De más interjúkban is őszintén vallott a betegségéről.

"Szerintem valószínűleg már hat-hét éve megvolt [az MS]. Az első évad alatt [a Dead to Me-ben] észrevettem a forgatáson, hogy a lábam gyakran megbicsaklik. Azt gondoltam, biztosan csak fáradt vagyok, vagy kiszáradtam, vagy az időjárás az oka"

- mondta.

"Aztán hónapokig nem történt semmi, így nem foglalkoztam vele. De amikor durván lecsapott, muszáj volt odafigyelnem"

- tette hozzá a színésznő, majd könnyek között árulta el, hogy a forgatás végére már kerekesszékkel vitték a stúdióba.

"A tipikus tüneteim 2021 elején kezdődtek, akkor még csak bizsergést éreztem a lábujjamban"

– mesélte Christina Applegate.

"Mire nyáron elindult a forgatás, már annyira rossz állapotban voltam, hogy nem tudtam messzire sétálni – kerekesszékkel vittek a díszletbe."

Azt is elmondta, hogy bár elviselhetetlen fájdalmai vannak, mára hozzászokott.

2022-ben a Kelly Clarkson Show-ban is beszélt arról, hogy gyakran a színészi munkába menekült, hogy elterelje figyelmét a valós élet problémáiról.

"Valószínűleg egész életemben gyászoltam és traumákat éltem át, és a színészet volt az a hely, ahol nem kellett ezt éreznem" – mondta akkor, hozzátéve, hogy a múltbéli szakításokat, haláleseteket és a mellrákot is így próbálta feldolgozni.

Majd így folytatta: "A Dead to Me szépsége az volt, hogy lehetőséget adott erre – nem kellett állandóan viccesnek lennem, nem kellett tartanom magam. Összeomolhattam egy jelenetben. És az tényleg én voltam. A lelkem omlott össze – sajnos – az egész világ előtt, de egyfajta gyönyörű megtisztulás volt."


Megosztom
Link másolása

FONTOS
A Rovatból
SOKKOLÓ! Az is számít, mikor szültél – háromszorosára nőhet a rák esélye, ha rosszkor jön a baba!
A számok nem szépítenek. Az új kutatás alapján egyre világosabb, hogy a megelőzés nemcsak egyéni döntések kérdése, hanem hosszú távú társadalmi felelősség is.

Megosztom
Link másolása

Egy friss kutatás szerint drasztikusan megnőhet a mellrák kockázata azoknál a nőknél, akik életük során jelentős súlygyarapodást tapasztaltak, és első gyermeküket 30 éves koruk után szülték – vagy soha nem vállaltak gyermeket.

A számok nem szépítenek: ezek a nők közel háromszor nagyobb eséllyel betegedtek meg mellrákban, mint azok, akik fiatalabban szültek és közben megőrizték testsúlyukat.

A kutatást a Manchesteri Egyetem kutatói mutatták be a Spanyolországban, a Malagában megrendezett Európai Elhízástudományi Kongresszuson. Az elemzésükben 48 417 nő adatait vizsgálták, akiknek az átlagéletkora 57 év volt - írta a The Sun.

A résztvevők testtömegindexe (BMI) átlagosan 26 körül mozgott – ami már az elhízás előszobájának számít.

A tudósok három csoportra osztották a nőket:

* akik 30 éves koruk előtt szültek,

* akik 30 után,

* és akik soha nem vállaltak gyereket.

Azt is figyelték, mennyit híztak 20 éves koruk óta. Ezt önbevallás alapján mérték: a résztvevők visszaemlékeztek, mennyit nyomtak 20 évesen, majd összehasonlították az aktuális testsúlyukkal. A nőket ezután átlagosan 6,4 éven keresztül követték nyomon, ez idő alatt 1702-en lettek mellrákosok.

A számítások szerint azoknál a nőknél, akik felnőtt életük során több mint 30 százalékkal növelték a testsúlyukat, és közben csak 30 felett szültek vagy gyermektelenek maradtak, 2,73-szor nagyobb eséllyel diagnosztizáltak mellrákot.

Ezzel szemben azok, akik 30 éves koruk előtt szültek és testsúlyuk csak 5 százalék alatt változott, sokkal kisebb kockázatnak voltak kitéve.

A kutatás vezetője, Lee Malcomson szerint a két tényező – az elhízás és a késői gyermekvállalás – egymást erősítve növeli a veszélyt:

„Több információra lenne szükség arról, hogyan befolyásolja az anyaság időzítése és a testsúlyváltozás a mellrák kockázatát, mert így sokkal pontosabban lehetne azonosítani, kik tartoznak a veszélyeztetett csoportba, és célzott tanácsokat lehetne adni számukra az életmódbeli változtatásokhoz” – magyarázta.

A korábbi tanulmányok már korábban is jelezték, hogy a fiatalkorban történő szülés csökkentheti a menopauza utáni mellrák esélyét. A súlygyarapodás viszont régóta ismert kockázati tényező.

Az újdonság ebben a kutatásban az, hogy elsőként mutat rá arra, miként hat egymásra ez a két faktor, és hogy a korai szülés védőhatása nem tudja ellensúlyozni a későbbi elhízás káros következményeit.

Malcomson hozzátette:

„Elengedhetetlen, hogy a háziorvosok is tisztában legyenek azzal, hogy a jelentős súlygyarapodás és a késői gyermekvállalás – vagy a gyermektelenség – kombinációja jelentősen növeli a nők mellrákkockázatát.”

Az új kutatás alapján egyre világosabb, hogy a megelőzés nemcsak egyéni döntések kérdése, hanem hosszú távú társadalmi felelősség is.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
Az oklahomai tinédzsert áramütés érte a nyakláncán lógó fémkereszt miatt – sikoltására ébredt az anyja
Horrorisztikus történetről számolt be egy 38 éves nő. 16 éves fiát érte baleset. „Az egész házban égett haj, égett bőr és elektromos égés szaga terjengett.”

Megosztom
Link másolása

Borzalmas esetről számolt be egy 38 éves oklahomai nő, Danielle Davis.

Április 30-án éjszaka sikoltásra ébredt - a hang a 16 éves fia, Rayce Ogdahl szobájából jött.

A hatgyermekes nő azonnal fia segítségére sietett. "Azt hittük, talán csak videojátékkal játszik, és dühös lett" – mesélte egy külföldi bulvárlapnak. "Aztán hallottam, ahogy kiabál: ‘Anya!’, és ott állt a folyosón. Azt mondta: ‘Áramütést kaptam. A nyakláncom miatt történt."

A fiú nyakán súlyos égésnyomok voltak. "És a szag... borzalmas volt. Az egész házban égett haj, égett bőr és elektromos égés szaga terjengett, Azonnal hívtuk a 911-et és mentőt kértünk."div>

Danielle Davis szerint fia az ágyban feküdt, amikor a szokatlan baleset történt.

"Azt mondta, kihajolt az ágyból, és ekkor a nyakláncán lógó kereszt hozzáért a hosszabbító csatlakozójának kilátszó fémrészéhez. Végig eszméleténél volt, tudta, hogy áramütés érte. Mivel minden fémből volt, egy zárt áramkör alakult ki a nyaka körül. Amikor megpróbálta letépni magáról a láncot, égési sérülések keletkeztek, égési sérüléseket szenvedett a kezén is."

Az egész másodpercek alatt történt, és a fiú azt hitte, itt a vég, most meghal.

A tinédzsert azonnal a helyi kórház égési osztályára szállították, és a Másod-, harmad- és negyedfokú égési sérülések miatt az intenzív osztályon kezelték.

Az orvosok szerint a fiú olyan erősségű áramütést szenvedett el, amibe bele is halhatott volna.

A baleset nyomai látszanak a nyakán, a People fotóit erre a linkre kattintva láthatod.

A család elmondása szerint okult a történtekből. Most mindenkit arra figyelmeztetnek, mennyire veszélyes lehet, ha hosszabbító vagy töltőkábel van az ágy közelében. És úgy vélik, semmi, egy telefonos üzenet vagy értesítés sem lehet olyan fontos, hogy amiatt az ágyon legyen a telefon.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Rózsaszín füsttel tiltakoztak nők a Vatikánnál, amiért csak férfiak döntenek a katolikus egyházról és a pápáról
A hívek fele nő, ennek ellenére a nőket kizárják a döntéshozatalból, és semmilyen tisztséget nem tölthetnek be a Vatikánban, még pappá sem szentelhetik őket.

Megosztom
Link másolása

2025. május 7-én, a 267. pápa megválasztására összehívott konklávé első napján, női aktivisták csoportja rózsaszín füsttel tiltakozott a Vatikánban a nők kizárása ellen a katolikus egyház vezetéséből.

A demonstrációt a Women's Ordination Worldwide (WOW) és a Women's Ordination Conference (WOC) szervezte,

hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a pápaválasztás során kizárólag férfi bíborosok döntenek a katolikus egyház jövőjéről, holott a hívek fele nő.

A tiltakozók a Sixtusi kápolna, vagy ahogyan újabban írják a nevét, a Sixtus-kápolna fekete és fehér füstjeit idézve

rózsaszín füstöt eregettek, ezzel szimbolizálva a nők egyházon belüli egyenlőség iránti igényét. A demonstrációkon énekekeltek, imádkoztak vagy jelszavakat kiabáltak. Arra figyelmeztettek, hogy a nőknek is joguk lenne részt venni az egyházi döntéshozatalban és az egyházi rendekben.

A szervezők közleményükben "segélykiáltásnak" nevezték az akciót, amelyet a bíborosok nem hagyhatnak figyelmen kívül.

A Women's Ordination Conference (WOC) 1975-ben alakult az Egyesült Államokban, célja a nők pappá szentelésének előmozdítása a katolikus egyházban. A szervezet azóta számos demonstrációt szervezett, többek között 2013-ban is rózsaszín füsttel tiltakozott a pápaválasztás idején. A mozgalom tagjai szerint a nők kizárása az egyházi rendekből nemcsak igazságtalan, hanem ellentétes az evangéliumi értékekkel is.

A csoport egyébként 2013-ban, Ferenc pápa megválasztása előtt is rózsaszínű füsttel tiltakozott.

A tiltakozásról itt láthatsz beszámolót:


Megosztom
Link másolása