FONTOS
A Rovatból

Az élelmiszereink jövője: algák, bogyószedő robotok, pszichobiotikumok és biotechnológia - így fogunk étkezni a közeljövőben

Nem fogunk rovarokat enni, és világítani sem a komposztból származó metángázzal. De a közeljövőben rengeteg változásra számíthatunk, egyik izgalmasabb, mint a másik.

Megosztom
Link másolása

Enni mindig fognak az emberek - ezt az örök bölcsességet sok vállalkozás lovagolja meg. Oké, mindig fognak, de mit? Ez már sokkal fogósabb kérdés. Megnéztük, hogy a közeljövőben milyen változások várhatók az élelmiszer termelésében, vásárlásában és a fogyasztásában.

Feje tetejére áll a mezőgazdaság

Azt gondolod, hogy a növénytermesztés egy ilyen vidéki dolog? Még egy darabig lehet, hogy az. Azonban egyes területeken elkezdett teret nyerni a városi mezőgazdaság. És nem csak azért, mert a közösségi kertek annyira menőek. Az emberiség 80%-a városokban fog élni 2050-re. A Nottinghami Egyetem Városi Mezőgazdasági Központja szerint

„sürgősen szükség van alternatív, kiegészítő és innovatív megközelítések keresésére és kidolgozására a helyi és fenntartható élelmiszer-termelés növelése érdekében.”

Az egyik ilyen megoldás az aeroponika lehet, ami a növények légi vagy párás környezetben történő termesztésének folyamata talaj vagy más közeg használata nélkül. A másik a hidroponika, ebben a termesztési módban a növények gyökereit tápanyagoldatba helyezik, anélkül, hogy talajt használnának. A tápanyagoldatot rendszeresen cserélik, így a növények mindig friss tápanyaghoz jutnak.

Aztán vannak a többszintű rendszerek, melyek lehetővé teszi a növények egymás feletti elhelyezését, ez növeli a termőterületet és lehetőség biztosít a termelés nagyobb mértékű koncentrálására a korlátozott földterületen.

Mindezek a módszerek segíthetnek abban, hogy mindenkinek elegendő élelmiszer jusson.

Hamarosan többet fogsz hallani a precíziós mezőgazdaságról is: egy olyan módszerről, amely csúcstechnológiás érzékelőket és elemző eszközöket használ a gazdálkodás hatékonyabbá tételére. A cambridge-i székhelyű Outfield Technologies például arra ösztönzi a gazdálkodókat, hogy mesterséges intelligencia-meghajtású drónokat használjanak a műtrágya pontosabb kijuttatására, így kevesebb műtrágyát használnának fel és javítanák a talaj fenntarthatóságát, miközben csökkenthetnék az élelmiszer-pazarlást a terméshozamok előrejelzésével.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Outfield Technologies (@outfieldtech) által megosztott bejegyzés

Eközben a mezőgazdasági robotokat vagy agbotokat már „képezik” a gyomlálásra, öntözésre, betegségek észlelésére és egyebekre.

A kenti Hugh Lowe Farms olyan robotokat próbál ki, amelyeket az érett eper szedésére tanítottak meg.

Az agbotok globális piaca 2032-re várhatóan eléri a 7,88 milliárd dollárt.

A műtrágyákkal hatalmas terméshozam növekedést ért el az emberiség a 20. századi zöld forradalomban (ez a vegyszerek nagyarányú bevezetését, a magas hozamú gabonanövényeket és a fokozott gépesítést jelentette). Mégis pusztító hatást gyakoroltak a talaj egészségétől a levegő- és a vízminőségen át a rovarokig mindenre. De a tudomány, mint mindig, most is azt állítja, hogy megvan a válasz: jönnek a zöld műtrágyák vagy biostimulánsok. A Heriot-Watt Egyetem szakértői algákból, baktériumokból és élesztőből készült biostimulánsok felhasználásával árpát termesztenek (és ebből az árpából whiskyt főznek); és a piac fellendülőben van, ahogy a fenntarthatóan előállított élelmiszerek iránti kereslet világszerte növekszik.

A hínár is egyre népszerűbb. Tápláló, könnyen termeszthető és jót tesz a biodiverzitásnak.

Ráadásul elképesztő jó az íze, ha megfelelően készítik el, ezért számíthatsz arra, hogy előbb vagy utóbb a moszatok és más tengeri növények is megjelennek a tányérodon.

A tengeri moszat segíthet a légköri széndioxid megkötésében, tárolásában és kivonásában is, és etikus „bioműanyagok” előállítására használhatják fel – állítja a Világbank, amely becslése szerint a tenyésztett hínár-üzlet 2030-ra akár 11,8 milliárd dollárra is nőhet.

Mesterséges intelligencia az élelmiszerboltokban

A szupermarketek gondolái közt is számos változás vár rád, és ezeket is a technológia alapozza meg. Minden elképesztően testre szabott lesz. „A technológia segítségével szuper személyre szabásra számíthatunkmondja Harry Wallop szakértő. -

Elméletileg már most lehetséges, hogy a böngészési és vásárlási előzményeidhez kapcsolódó szupermarket-ajánlatok jelennek meg a telefonodon, amikor elhaladsz bizonyos árucikkek mellett a boltban.”

Ez különösen akkor tűnhet fel, ha olyan üzletben vásárolsz, ahol a saját telefonoddal le tudod húzni az áruk vonalkódját, tehát a készülékedet a vásárlás során végig a kezedben tartod.

Több AI-chatbottal fogsz találkozni az online vásárlások során, amelyek személyre szabott bevásárlólistákat, valamint speciális étrendi igényekre vonatkozó recepteket kínálnak, és a vásárlás során az ételek hiányzó összetevőire, vagy a szükséges cserékre hívják fel a figyelmedet.

Bírod a celeb szakácsokat? Könnyen lehet, hogy felváltják őket az AI vezérelte séf alkalmazások

– ez egy olyan technológia, amely gondosan kidolgozott és személyre szabott recepteket ír, amelyek finomak és megfőzhetők. A mesterséges intelligencia a termékfejlesztésben és az élelmiszer-fejlesztési koncepcióalkotásban, a fogyasztói igények és a legfontosabb trendek előrejelzésében is használható.

A fenntarthatósággal kapcsolatos fogyasztói aggodalmakra válasz lehet az ökocímkézés, mely megkönnyíti a vásárlók számára, hogy megtalálják a meggyőződésüknek megfelelő termékeket – például feltüntetve a termék előállításához szükséges szén-dioxid-kibocsátást és a biodiverzitás csökkenéséhez való hozzájárulását.

Reszkethetnek a greenwashingot profi módon űző cégek,

a fogyasztók egyértelműbb, szabályozottabb és hitelesebb információkat szeretnének, hogy megalapozottabb döntéseket tudjanak hozni azzal kapcsolatban, hogy mit vesznek meg és mit nem.

Ebben is partner a mesterséges intelligencia. Az Európai Bizottság is fontolgatja azt a javaslatot, amely a félrevezető termékek kiküszöbölésére irányul és büntetéseket helyez kilátásba, ha a környezetvédelmi állítások a címkéken nem fedik a valóságot.

A jövőkutatók szerint a heti bevásárlás azonban a jövőben sem történik másként, mint ma. A robotokról, mesterséges intelligenciáról és a személyzet nélküli üzletekről szóló tervek ellenére

valószínű, hogy egy évtized múlva a szupermarketek többsége feltűnően ugyanúgy fog kinézni, mint ma, azon egyszerű oknál fogva, hogy a 2024-es szupermarketek rendkívül hasonlítanak a 2014-es szupermarketekre.

Ha tetszik, ha nem, még igényeljük, hogy szép, friss termékeket lássunk a polcokon, és ragaszkodunk az eladóhoz is, akivel beszélgetni lehet, kérdezni, vagy egyszerűen csak egy ismerős arc, ami az otthonosság érzetét kelti.

Étterem és házi koszt: a kamera eszik először

Évszázadokon keresztül az emberek élete a napi három étkezés köré szerveződött – de lehet, hogy már nem sokáig. Az egyszemélyes háztartások száma drámaian emelkedik (a fejlett országokban ma már szinte minden harmadik ember egyedül él), és a home office sok helyen velünk maradt a világjárvány után is. Összességében úgy tűnik, hogy a terített asztal egyre kevésbé vonzó. „Egyre többen hagyják el a napi rendszeres étkezést” - állítja az Euromonitor kutatócég, amely szerint

az evés egyre inkább nassolásáról, a csipegetésről szól. Egészséges? A tanulmányok szerint nem egészen, hiszen ez növeli a napi kalóriabevitelünket, és összességében rosszabb minőségű tápanyagokkal látja el a testünket. De hacsak nem változik valami drasztikusan, úgy néz ki, ez a jövő.

A TikTok és az Instagram algoritmusok hatására egyre több egytálétel-specialistát láthatunk, ha pörgetjük az oldalakat. Még a Beckham család sarja, Brookly is beszállt az üzletbe.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

@brooklynpeltzbeckham által megosztott bejegyzés

Könnyen, gyorsan, előre elkészített alapanyagokból - ez a trend, és örülhetünk, ha a friss hozzávalókat egy dobozban összeválogatva kínáló kisebb vállalkozások futnak fel ettől és nem a porított verzióban kínált, forró vízzel hígítandó gyorskaják (vagy hát tápszerek), mert a főzésre egy egyszemélyes háztartásban kicsi az igény.

Az éghajlatváltozás már átformálta Európa szőlőtermő régióit, a hőmérséklet emelkedése miatt a borászok küzdenek azért, hogy megőrizzék boraik jellegzetes ízét (a meleg édesebb évjáratokat eredményez), míg az északabbra fekvő vidékeken egyre többen vágnak bele a borászatba.

Lehet, hogy ennek nem örül egy magyar borász, de a svéd bor, amely jelenleg csak kis tételben érhető el a piacon és a luxus éttermekben, hamarosan aggodalomra adhat okot.

Eközben a mobiltelefonok olyan alapvető részei lettek az éttermi étkezésnek, mint a kés és a villa. Az éttermekben „a kamera eszik először”, mert mindenki gyorsan megcsinálja a tökéletes ételfotóját és közzéteszi a közösségi médiában, csak aztán lát neki enni. De ahogy más kreatív ágazatok esetében is fordult már a trend, itt is jöhet változás. A divatbemutatókon például már szinte mindenki csak a telefonja képernyőjén nézi a kifutót, hogy mielőbb feltölthesse a videóit a közösségi médiára. A 2024-es londoni divathéten viszont volt, aki betiltotta a telefonokat, és arra kérte a nézőit, hogy inkább jegyzeteljenek. Ha az éttermek követni kezdik a példát, előfordulhat, hogy a meditatívabb étkezési terek válnak általánossá.

Egészség és táplálkozás: pszichobiotikumok, genetika

A személyre szabott táplálkozás még gyerekcipőben jár, de célja, hogy aki kéri, az a genetikai felépítésén alapuló étrendi tanácsokat kapjon. A londoni King's College-ban kifejlesztett Zoe alkalmazás és platform, amelyet Tim Spector professzor tett híressé, már mintegy 130 000 előfizetővel ismertette meg ezt a lehetőséget. Dr. Emily Leeming, a mikrobiom tudósa, aki Zoéval dolgozott, azt jósolja, hogy a személyre szabott táplálkozás sokkal elterjedtebb lesz az elkövetkező években, persze attól függően, hogy valaki szeret-e főzni és mennyi pénze van.

Jönnek a pszichobiotikumok is: vagyis

a probiotikumok és prebiotikumok, amelyekről úgy gondolják, hogy kölcsönhatásba lépnek a központi idegrendszerrel. „Javíthatnánk az agy működését és a viselkedést a mikrobiom megváltoztatásával?

– kérdezi a Lancet orvosi folyóirat. A kutatás még gyerekcipőben jár, de nem árt odafigyelni rá.

Olcsó, sokoldalú és finom, a gomba az egészségtudomány élvonalába tartozik, a közeljövőben váratlan helyeken bukkanhat fel. Például a kávédban, ahol adaptogénként használhatják őket. Hogy mik azok az adaptogének?

Olyan növények, melyek kiegyensúlyozó hatással vannak a szervezet életfunkcióira, függetlenül attól, hogy ez a funkció milyen irányban mozdult el korábban. Az ilyen növényi anyagok csökkenthetik a stresszt és segíthetik a koncentrációt.

A gombaalapú adaptogének globális piaca a következő fél évtizedben szárnyalni fog.

A biotechnológia egy másik divatszó, amelyre még figyelni kell. A finnországi Solar Foods a fehérjét úgy állítja elő, hogy egy apró természetes mikrobát élelmiszerré növeszt elektromos áram, szén-dioxid és víz felhasználásával egy olyan folyamatban, amely szerinte „20-szor hatékonyabb, mint a fotoszintézis”. Termékük a Solein névre keresztelt, semleges ízű por, amely mindenféle ételhez hozzáadható a fehérje pótlására.

Megnyugodhatunk, nem jönnek a bogarak, és nem fogunk patronokban tárolt porított összetevőkből 3D-s ételnyomtatón bármilyen ételt elkészíteni. Mégis sokat fog változni mindaz, amit az étkezésről jelenleg tudunk vagy gondolunk. De ezek a változások még jól is jöhetnek.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


FONTOS
A Rovatból
Christina Applegate elárulta, melyik tünetre nem figyelt, ami a szklerózis multiplexre utalt évekkel előtte
A központi idegrendszert érintő, egész életen át tartó betegség tünetei folyamatosan súlyosbodnak, már mozogni is nehezen tud.

Megosztom
Link másolása

Már írtunk arról, hogy Christina Applegate nyíltan beszélt a betegségéről, és arról, hogy az állapota súlyossága miatt kénytelen volt visszavonulni a színészettől.

A közelmúltban egy interjúban azt is elárulta,

háttérszín kiemelés

melyik apró jelet hagyta figyelmen kívül évekkel azelőtt, hogy hivatalosan is szklerózis multiplexet (MS) diagnosztizáltak volna nála.

Az 53 éves színésznő – akit annak idején az Egy rém rendes család című sorozatban ismertünk meg – 2021-ben állt nyilvánosság elé a betegséggel, a diagnózis után néhány hónappal.

A központi idegrendszert érintő, egész életen át tartó betegség tünetei miatt rendkívül nehéz volt számára a Halott vagy (Dead to Me) harmadik, egyben utolsó évadának forgatása.

Később azonban elárulta, hogy a betegséget már évekkel korábban is tünetek jelezték, csakhogy ő ezekre nem figyelt...

Egy korábbi interjúban, amely a Good Morning America című műsorban hangzott el, a színésznő az egyik barátjával, a szintén szklerózissal küzdő Jamie-Lynn Siglerrel beszélt az első jelekről. De más interjúkban is őszintén vallott a betegségéről.

"Szerintem valószínűleg már hat-hét éve megvolt [az MS]. Az első évad alatt [a Dead to Me-ben] észrevettem a forgatáson, hogy a lábam gyakran megbicsaklik. Azt gondoltam, biztosan csak fáradt vagyok, vagy kiszáradtam, vagy az időjárás az oka"

- mondta.

"Aztán hónapokig nem történt semmi, így nem foglalkoztam vele. De amikor durván lecsapott, muszáj volt odafigyelnem"

- tette hozzá a színésznő, majd könnyek között árulta el, hogy a forgatás végére már kerekesszékkel vitték a stúdióba.

"A tipikus tüneteim 2021 elején kezdődtek, akkor még csak bizsergést éreztem a lábujjamban"

– mesélte Christina Applegate.

"Mire nyáron elindult a forgatás, már annyira rossz állapotban voltam, hogy nem tudtam messzire sétálni – kerekesszékkel vittek a díszletbe."

Azt is elmondta, hogy bár elviselhetetlen fájdalmai vannak, mára hozzászokott.

2022-ben a Kelly Clarkson Show-ban is beszélt arról, hogy gyakran a színészi munkába menekült, hogy elterelje figyelmét a valós élet problémáiról.

"Valószínűleg egész életemben gyászoltam és traumákat éltem át, és a színészet volt az a hely, ahol nem kellett ezt éreznem" – mondta akkor, hozzátéve, hogy a múltbéli szakításokat, haláleseteket és a mellrákot is így próbálta feldolgozni.

Majd így folytatta: "A Dead to Me szépsége az volt, hogy lehetőséget adott erre – nem kellett állandóan viccesnek lennem, nem kellett tartanom magam. Összeomolhattam egy jelenetben. És az tényleg én voltam. A lelkem omlott össze – sajnos – az egész világ előtt, de egyfajta gyönyörű megtisztulás volt."


Megosztom
Link másolása

FONTOS
A Rovatból
SOKKOLÓ! Az is számít, mikor szültél – háromszorosára nőhet a rák esélye, ha rosszkor jön a baba!
A számok nem szépítenek. Az új kutatás alapján egyre világosabb, hogy a megelőzés nemcsak egyéni döntések kérdése, hanem hosszú távú társadalmi felelősség is.

Megosztom
Link másolása

Egy friss kutatás szerint drasztikusan megnőhet a mellrák kockázata azoknál a nőknél, akik életük során jelentős súlygyarapodást tapasztaltak, és első gyermeküket 30 éves koruk után szülték – vagy soha nem vállaltak gyermeket.

A számok nem szépítenek: ezek a nők közel háromszor nagyobb eséllyel betegedtek meg mellrákban, mint azok, akik fiatalabban szültek és közben megőrizték testsúlyukat.

A kutatást a Manchesteri Egyetem kutatói mutatták be a Spanyolországban, a Malagában megrendezett Európai Elhízástudományi Kongresszuson. Az elemzésükben 48 417 nő adatait vizsgálták, akiknek az átlagéletkora 57 év volt - írta a The Sun.

A résztvevők testtömegindexe (BMI) átlagosan 26 körül mozgott – ami már az elhízás előszobájának számít.

A tudósok három csoportra osztották a nőket:

* akik 30 éves koruk előtt szültek,

* akik 30 után,

* és akik soha nem vállaltak gyereket.

Azt is figyelték, mennyit híztak 20 éves koruk óta. Ezt önbevallás alapján mérték: a résztvevők visszaemlékeztek, mennyit nyomtak 20 évesen, majd összehasonlították az aktuális testsúlyukkal. A nőket ezután átlagosan 6,4 éven keresztül követték nyomon, ez idő alatt 1702-en lettek mellrákosok.

A számítások szerint azoknál a nőknél, akik felnőtt életük során több mint 30 százalékkal növelték a testsúlyukat, és közben csak 30 felett szültek vagy gyermektelenek maradtak, 2,73-szor nagyobb eséllyel diagnosztizáltak mellrákot.

Ezzel szemben azok, akik 30 éves koruk előtt szültek és testsúlyuk csak 5 százalék alatt változott, sokkal kisebb kockázatnak voltak kitéve.

A kutatás vezetője, Lee Malcomson szerint a két tényező – az elhízás és a késői gyermekvállalás – egymást erősítve növeli a veszélyt:

„Több információra lenne szükség arról, hogyan befolyásolja az anyaság időzítése és a testsúlyváltozás a mellrák kockázatát, mert így sokkal pontosabban lehetne azonosítani, kik tartoznak a veszélyeztetett csoportba, és célzott tanácsokat lehetne adni számukra az életmódbeli változtatásokhoz” – magyarázta.

A korábbi tanulmányok már korábban is jelezték, hogy a fiatalkorban történő szülés csökkentheti a menopauza utáni mellrák esélyét. A súlygyarapodás viszont régóta ismert kockázati tényező.

Az újdonság ebben a kutatásban az, hogy elsőként mutat rá arra, miként hat egymásra ez a két faktor, és hogy a korai szülés védőhatása nem tudja ellensúlyozni a későbbi elhízás káros következményeit.

Malcomson hozzátette:

„Elengedhetetlen, hogy a háziorvosok is tisztában legyenek azzal, hogy a jelentős súlygyarapodás és a késői gyermekvállalás – vagy a gyermektelenség – kombinációja jelentősen növeli a nők mellrákkockázatát.”

Az új kutatás alapján egyre világosabb, hogy a megelőzés nemcsak egyéni döntések kérdése, hanem hosszú távú társadalmi felelősség is.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
Az oklahomai tinédzsert áramütés érte a nyakláncán lógó fémkereszt miatt – sikoltására ébredt az anyja
Horrorisztikus történetről számolt be egy 38 éves nő. 16 éves fiát érte baleset. „Az egész házban égett haj, égett bőr és elektromos égés szaga terjengett.”

Megosztom
Link másolása

Borzalmas esetről számolt be egy 38 éves oklahomai nő, Danielle Davis.

Április 30-án éjszaka sikoltásra ébredt - a hang a 16 éves fia, Rayce Ogdahl szobájából jött.

A hatgyermekes nő azonnal fia segítségére sietett. "Azt hittük, talán csak videojátékkal játszik, és dühös lett" – mesélte egy külföldi bulvárlapnak. "Aztán hallottam, ahogy kiabál: ‘Anya!’, és ott állt a folyosón. Azt mondta: ‘Áramütést kaptam. A nyakláncom miatt történt."

A fiú nyakán súlyos égésnyomok voltak. "És a szag... borzalmas volt. Az egész házban égett haj, égett bőr és elektromos égés szaga terjengett, Azonnal hívtuk a 911-et és mentőt kértünk."div>

Danielle Davis szerint fia az ágyban feküdt, amikor a szokatlan baleset történt.

"Azt mondta, kihajolt az ágyból, és ekkor a nyakláncán lógó kereszt hozzáért a hosszabbító csatlakozójának kilátszó fémrészéhez. Végig eszméleténél volt, tudta, hogy áramütés érte. Mivel minden fémből volt, egy zárt áramkör alakult ki a nyaka körül. Amikor megpróbálta letépni magáról a láncot, égési sérülések keletkeztek, égési sérüléseket szenvedett a kezén is."

Az egész másodpercek alatt történt, és a fiú azt hitte, itt a vég, most meghal.

A tinédzsert azonnal a helyi kórház égési osztályára szállították, és a Másod-, harmad- és negyedfokú égési sérülések miatt az intenzív osztályon kezelték.

Az orvosok szerint a fiú olyan erősségű áramütést szenvedett el, amibe bele is halhatott volna.

A baleset nyomai látszanak a nyakán, a People fotóit erre a linkre kattintva láthatod.

A család elmondása szerint okult a történtekből. Most mindenkit arra figyelmeztetnek, mennyire veszélyes lehet, ha hosszabbító vagy töltőkábel van az ágy közelében. És úgy vélik, semmi, egy telefonos üzenet vagy értesítés sem lehet olyan fontos, hogy amiatt az ágyon legyen a telefon.


Megosztom
Link másolása


FONTOS
A Rovatból
Rózsaszín füsttel tiltakoztak nők a Vatikánnál, amiért csak férfiak döntenek a katolikus egyházról és a pápáról
A hívek fele nő, ennek ellenére a nőket kizárják a döntéshozatalból, és semmilyen tisztséget nem tölthetnek be a Vatikánban, még pappá sem szentelhetik őket.

Megosztom
Link másolása

2025. május 7-én, a 267. pápa megválasztására összehívott konklávé első napján, női aktivisták csoportja rózsaszín füsttel tiltakozott a Vatikánban a nők kizárása ellen a katolikus egyház vezetéséből.

A demonstrációt a Women's Ordination Worldwide (WOW) és a Women's Ordination Conference (WOC) szervezte,

hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a pápaválasztás során kizárólag férfi bíborosok döntenek a katolikus egyház jövőjéről, holott a hívek fele nő.

A tiltakozók a Sixtusi kápolna, vagy ahogyan újabban írják a nevét, a Sixtus-kápolna fekete és fehér füstjeit idézve

rózsaszín füstöt eregettek, ezzel szimbolizálva a nők egyházon belüli egyenlőség iránti igényét. A demonstrációkon énekekeltek, imádkoztak vagy jelszavakat kiabáltak. Arra figyelmeztettek, hogy a nőknek is joguk lenne részt venni az egyházi döntéshozatalban és az egyházi rendekben.

A szervezők közleményükben "segélykiáltásnak" nevezték az akciót, amelyet a bíborosok nem hagyhatnak figyelmen kívül.

A Women's Ordination Conference (WOC) 1975-ben alakult az Egyesült Államokban, célja a nők pappá szentelésének előmozdítása a katolikus egyházban. A szervezet azóta számos demonstrációt szervezett, többek között 2013-ban is rózsaszín füsttel tiltakozott a pápaválasztás idején. A mozgalom tagjai szerint a nők kizárása az egyházi rendekből nemcsak igazságtalan, hanem ellentétes az evangéliumi értékekkel is.

A csoport egyébként 2013-ban, Ferenc pápa megválasztása előtt is rózsaszínű füsttel tiltakozott.

A tiltakozásról itt láthatsz beszámolót:


Megosztom
Link másolása