A legfrissebb adatok szerint 2023-ban 2,797 milliárd aktív felhasználóval rendelkezett a világ egyik legnépszerűbb közösségi média megosztója, a Facebook, amely idén húsz éves lett, a két évtized alatt pedig fenekestül felforgatta a világot. Ameddig egy ember húsz év alatt csupán kóstolgatja az életet, addig ez a mesterséges hálózat milliárdok mindennapjait uralja. Felmerül a kérdés, hogy az a digitális találmány, amely már ilyen régóta velünk van, vajon a jövőben is elkísér minket? Hogyan változtatta meg a gondolkodásunkat? Mit adott nekünk, és mit vett el tőlünk felemelkedése óta?

Úgy terjedt, mint egy vírus

A Facebook története egy izgalmas és gyorsan fejlődő sztori, kezdve a korai időszaktól, amikor egy maréknyi diák elindította az oldalt, egészen napjainkig, amikor a vállalat a világ egyik legnagyobb és legbefolyásosabb társadalmi hálózatává vált. Mark Zuckerberg, Eduardo Saverin, Andrew McCollum, Dustin Moskovitz, és Chris Hughes 2004 februárjában alapították a Facebookot a Harvard Egyetemen, amelyet akkor még TheFacebook néven ismertek. A fiúk

Átlátható volt, praktikus, és új. Mindenki saját profilt akart, a Facebook pedig terjedni kezdett más amerikai egyetemeken és főiskolákon, majd eljutott a határon túl más országokba is, és 2006-ra mindenki számára elérhetővé vált. 2010-ben egy mozifilm is megjelent a témában Social Network – A közösségi háló címen, amely bemutatta, hogyan lett egyik napról a másikra világszerte ismert platform abból a weboldalból, amely egy kollégiumi szobából indult. Viszont arra a film készítői sem mertek gondolni, hogy a Facebook tovább megy és milliók életében kap helyet. Ma ott van velünk reggel, amikor ránézünk a telefonunkra, napközben, amikor dolgozunk, és este, amikor találkozunk a szeretteinkkel. Ezen keresztül vitatjuk meg a munkatársakkal a mindennapi ügyeket, barátainkkal, ismerőseinkkel itt beszélünk az érzéseinkről, de állást, párkapcsolatot, sőt még ingatlant is a Facebookon keresztül keresünk. Úgy tűnhet, mintha több jót hozott volna az életünkbe, mint keserűséget. De ez valóban igaz?

Átalakította a társadalmat?

A Facebook jelentős hatással van a társadalomra és a gondolkodásra is. A jó dolgok közé tartozik, hogy lehetővé teszi, a könnyed és gyors kapcsolódást a családtagjainkkal, barátainkkal, és ismerőseinkkel, függetlenül attól, hogy milyen távol vagyunk egymástól. Aztán ott van az információáramlás: hozzájárul a hírek széleskörű terjedéséhez, akár igazak azok, akár hamisak, plusz lehetőséget teremt az embereknek arra, hogy közös érdeklődési körök szerint szerveződjenek. Végül ott vannak az üzleti lehetőségek: az oldal a vállalkozások számára biztosítja, hogy eljussanak a célcsoportokhoz, ami marketing szempontból sem utolsó.

Botrány botrány hátán

A Facebook számos előnyös szolgáltatása mellett vannak olyan hátrányai, amelyek miatt sokan már búcsút intettek a platformnak. Az egyik ilyen a biztonsági kockázat: a Facebook adatgyűjtési gyakorlata miatt kérdéses, hogy mennyire vagyunk biztonságban mi, felhasználók. Gondoljunk csak a 2018-as Cambridge Analytica botrányra, amikor az adatelemző és politikai vállalat

Bár erre csupán egy botlásként tekint a cég, ne feledjük, hogy az oldal máig rengeteg személyes információt gyűjt a regisztrált személyekről marketing céllal. Érthető, hogy ezek miatt sokan érzik magukat veszélyeztetve az online térben. A szociológusok szerint azonban ennél is több kockázatot rejt az információs buborék, vagyis az a jelenség,

Például, aki rákattint az interneten egy háborúról szóló cikkre, azt a Facebook megjegyzi, és hamarosan ezzel kapcsolatos (többnyire politikai jellegű) hirdetéseket és tartalmakat kezd feldobni, arra alapozva, hogy érdekelheti a kattintót. A portálon fénysebességgel terjednek hamis hírek és a torzított információk, amelyeknek egyetlen szerepük, hogy erősítsék a társadalmi feszültséget. Az álhírek terjedését szinte lehetetlen megállítani, ugyanis egy perc alatt ezrekhez érnek el a hamis információk, és hiába töröl valaki egyetlen hírmegosztást, a további több ezer ottmarad.

Van még rosszabb is

A pszichológusok egy egészen más tényező miatt tartják veszélyesnek a közösségi médiát, hiszen jól tudják, hogy

nem beszélve arról, hogy a Facebook sokak esetében okoz függőséget. Már tudjuk, hogy a folyamatos online jelenlét során számos pozitív élményt szerezhetünk (párkereső funkció, kapcsolattartás, csoportok alakulás, elismerő kommentárok), ezek hatására dopamin szabadul fel az agyban, amely elég jó érzést okoz. Ez a biológiai folyamat vezethet odáig, hogy a felhasználó hajszolni kezdi a pozitív élményeket, végül kialakul a függőség, amelyből már csak rossz következik: csökkennek az offline kapcsolatok, megnő az ingerküszöb, erősödik a szorongás és sérül a mentális egészség.

A Facebook-függőség egy létező kockázat, amelybe nagyon könnyű belekeveredni, viszont annál nehezebb kimászni belőle. A szakemberek ezért azt tanácsolják a szülőknek, hogy csak a felnőttkor elérésével engedjék meg gyermekeik számára a közösségi média használatát. A tanács jó, végrehajtani szinte lehetetlen.

Akad, ahol börtön jár érte

Az adatvédelmi kérdések továbbra is megoldatlanok, és a közösségi média használatának hosszú távú hatásai több magányos, depressziós és kétségbeesett embert eredményeznek, ami arra sarkalhatja a felhasználókat, hogy szorítsák háttérbe az online világot. Annyi biztos, hogy a rohamosan fejlődő technológia és a társadalmi szokások változásaival együtt a Facebook szerepe is alakulni fog. Végső soron pedig az emberek döntik majd el, hogy meddig és milyen mértékben használják

Az már más kérdés, hogy a további közösségi média oldalak mikor veszik át a szerepét és hagyják maguk mögött a Facebookot. Hiszen social media nélkül ma már szinte lehetetlen az élet menedzselése.