GYEREK
A Rovatból

Tintanyúl, Alma és Pitypang - meglepően sok kihívással néznek szembe a gyerekzenekarok

Alma Együttes, Farkasházi Réka és a Tintanyúl, Pitypang Zenekar. Gyerekzenekarok, amelyeknek a slágereit fejből fújják a kicsik. De vajon hogyan készítik ezeket a slágereket? Milyenek a mindennapjaik, és hogyan készülnek a gyerekkor felejthetetlen dalai?

Megosztom
Link másolása

Meglepően sok kihívással néznek szembe a gyerekzenekarok, kezdve a végeláthatatlan munkától az anyagi megbecsülésig. Három frontembert kérdeztünk arról, milyen valójában egy gyerekzenekar élén dolgozni. Buda Gábor, az Alma együttes frontembere, Farkasházi Réka, a Tintanyúl együttes frontembere és Matkó Zsuzsanna, a Pitypang Zenekar frontembere mesél.

Ez nagy felelősséggel járó feladat

A gyerekprodukciók helyzete gyakran nehéz, még akkor is, ha szinte minden napra jut egy koncert. „Egész évben vannak koncertjeink, gyakran több koncertünk van egy évben, mint ahány napból áll egy év” – kezdi a beszélgetést Buda Gábor, az Alma együttes frontembere, majd a gyerekprodukciók fontosságát hangsúlyozza. Mint mondja, valójában sokkal nagyobb felelősség van rajtuk, mint például a felnőtteket célzó együtteseken, hiszen ők a gyerekekhez szólnak, és ezzel formálják a kicsiket. „Önmagában érték, hogy felhőtlen szórakoztatást nyújtunk, de ezt illik minőségbe csomagolni. Mi, akik gyerekprodukciókat készítünk, nagy felelősséggel tartozunk a hallgatóságnak. Éppen ezért írtunk már dalt Down-szindrómás gyerekekről, vízvédelemről vagy éppen az állatok szeretetéről, hogy ezzel is tanítsuk a legfiatalabb közönséget, és ezzel egy kicsit szebbé tegyük a világot” – mondja Gábor.

Az Alma együttes tagjai balról: Mits Marci, Buda Gábor, Berkesi Alex (Fotó: Alma együttes)

Honnan tudjuk, mi a jó?

Mind tudjuk, hogy a népszerűség és a minőség nem mindig járnak kéz a kézben.

„A népszerűség önmagában nem egyenlő a minőséggel. Hiába kap valaki tízmillió lájkot, míg más csak háromezeret, nem biztos, hogy az lesz a rosszabb, akit kevesebben kedvelnek a közösségi médiában”

– mondja Buda Gábor. Hangsúlyozza, hogy a közönség hajlamos a közösségi média alapján megítélni a zenekarokat, mondván, kinek van több követője, de ez nem tükrözi a valós tudást. Onnan tudjuk, hogy a gyerekünk számára valóban értékes zenét találunk, ha látszik a kicsin, hogy élvezi, és aktívabb lesz a zene hallatán. A tömeggyártásban készülő gyerekzenéket is élvezhetik a kicsik, de hamar megunják, míg a gyerekzenekarok egyfajta közösséget biztosítanak számukra. Az Alma együttes számára fontos, hogy ne csak a gyerekeknek, hanem a családoknak, a szülőknek is adjanak valamit, amit a szívükbe zárhatnak. Ezt a célt szolgálja közelgő táboruk is.

„Lesz egy háromnapos táborunk, ahol a családok velünk együtt pihenhetnek, este pedig együtt ülünk a tábortűz köré, hogy zenéljünk. Ezen kívül egy jelentős megújulással készülünk a közönség számára, hiszen tudjuk, fontos, hogy időről időre felfrissítsük a produkciókat” – magyarázza Gábor, majd a Tintanyúl együttessel készülő projektről mesél nekünk.

„Farkasházi Rékával és zenekarával készítettünk egy közös dalt, hogy ezzel is bebizonyítsuk, szükség van a gyerekzenekarok közötti együttműködésre”

– zárja a beszélgetést a frontember. A gyerekzenekarok jelentősége tehát nemcsak a szórakoztatásban rejlik, hanem abban is, hogy értéket közvetítenek, és fontos üzeneteket adnak a gyerekeknek.

A Farkasházi Réka és a Tintanyúl zenekar tagjai balról: Kálmán Tamás, Jávor Delov, Farkasházi Réka, Studniczky László, Csiszár Ferenc (Fotó: Farkasházi Réka és a Tintanyúl)

Elsődleges cél: tanítsuk a gyerekeket!

Farkasházi Réka, a Tintanyúl együttes frontembere is megosztott néhány részletet az új dalról. „Az együttműködés ténye önmagában különleges, mert gyerekzenekarokra nem jellemző az ilyen közös munka. A közös dal sok új ötletet hozott, és a közös munka során olyan zenei és vizuális elemeket is beépítettünk, amelyeket korábban sosem. A célunk az volt, hogy a közönség minden tagja, kicsik és nagyok egyaránt, élvezzék a produkciót” – mondja Réka, majd rögtön megjegyzi, hogy az ilyen együttműködések segítenek megmutatni a közönségnek és a szakmának, hogy a gyerekzenekarok munkája sem különbözik attól, amit a popelőadók csinálnak, sőt, olykor még nehezebb is. A gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt szóló dalok megírása kihívás, de Réka szerint ez fontos része a munkájuknak. „Azt szeretnénk, hogy a családok együtt szórakozzanak és táncoljanak. Az üzenetünk egyszerű: a zene mindenkié, és minden korosztály számára lehet örömforrás. Szeretnénk, ha a közönségünk élvezné a zenét, szórakozna, és közben talán tanulna is valamit. A zene egyesít, összekapcsol minket, és ezt az érzést szeretnénk továbbadni minden fellépésünkkel” – mondja az idén 18 éves zenekar frontembere.

A gyerekzenekaroknak nagyon fontos szerepük van a gyerekek fejlődésében és nevelésében. A zene fejleszti a kreativitást, az érzelmi intelligenciát és a szociális készségeket,

emellett a gyerekeknek minőségi szórakozást nyújt, szemben a silány minőségű gyerekprodukciókkal, amelyekből sajnos manapság egyre több van. „Igyekszünk olyan zenét készíteni, ami nemcsak szórakoztat, hanem tanít is, és pozitív üzeneteket közvetít. Ez egy gyerekzenekar legfőbb feladata, ahol nem ez az első, azt talán nem érdemes meghallgatni.”

A Pitypang zenekar tagjai ballról: Kovács Zsolt, Homoky Viktor, Matkó Zsuzsanna, Rechner Csaba, Györök Máté (Fotó: Pitypang zenekar)

Irodalmi fűszer

A Pitypang Zenekar különleges története egy családdal kezdődik. Közel egy évtizede Matkó Zsuzsanna és férje, Csaba, gyerekeknek szóló verseket kezdtek megzenésíteni barátjukkal, Lohonyai Zolival. Első gyermekük születése után vált egyértelművé számukra, hogy gyerekzenekar formájában szeretnék kiélni tehetségüket, majd a zenekar hivatalosan kislányuk első születésnapján debütált, és azóta is elkötelezetten dolgoznak a gyerekekért. „A Pitypang Zenekar minden dala élő zenekari háttérrel készül, hogy a gyerekek megismerhessék az élő zene varázsát és a hangszereket.

Például van egy harsonánk, amit minden koncertre elviszünk, és meglepetten látjuk, hogy egyre kevesebb gyerek ismeri fel, milyen hangszert lát a színpadon”

– mondja Matkó Zsuzsanna frontember. Mint mondja, a gyerekeknek szánt zenék megalkotása kihívást jelent minden zenész számára. A dalszerzés során arra törekszenek, hogy a dalok interaktívak és könnyen énekelhetők legyenek.

„Csaba a dalszerző és a szövegíró, és néha egyszerűsítenie kell a zenei gondolatait, hogy mindenki számára érthető legyen. De sosem szeretnénk feláldozni a minőséget az egyszerűség oltárán. Mi akkor teljesítjük jól a munkánkat, ha a gyerekek gazdagabbak lesznek a koncertek után. Nem primitív zenét akarunk, hanem olyat, amiből a gyerekek tanulnak is.”

Mindig szezon van

Ahogy a Pitypang zenekarnak, úgy az Alma együttesnek és a Tintanyúl zenekarnak is előre tele a koncertnaptár. Bár számukra a május, azon belül is a gyereknap a legzsúfoltabb időszak az évben, nyáron, illetve ősszel és tavasszal sem pihennek. A gyerekprodukciókat sok helyre hívják, és mivel a műfaj anyagi megbecsültsége alulmarad a popszakmához képest, a megélhetési gyerekzenekarok szinte mindennap koncerteznek. Ebben a körben senki sem számít hosszú nyaralásra, de mint kiderül, nem is ezekért az élvezetekért dolgoznak, hanem azért, hogy értéket csempésszenek a legkisebbek életébe.


Megosztom
Link másolása

Címlapról ajánljuk


GYEREK
A Rovatból
Ezek most a legnépszerűbb keresztnevek itthon – Eltűntek az Évák és a Gergelyek, viszlát!
Vége a Hanna és a Bence uralmának is: új utónevek taszították le őket az első helyről. Mutatjuk a listát!

Megosztom
Link másolása

Valami végérvényesen megváltozott. A KSH legfrissebb adatai szerint a szülők ma már egészen más neveket választanak gyermekeiknek, mint akár tíz vagy húsz évvel ezelőtt.

Az olyan klasszikus keresztnevek, mint az Éva, a Judit, a Gergely vagy a Lajos – kikoptak az anyakönyvi bejegyzések közül, és helyüket trendi, modern, sokszor újdonsült nevek vették át.

Ha most babát vársz, és névötletek után kutatsz, jobb, ha elfelejted a családi hagyományokat – mert már a Dominikok, Benettek, Lucák és Olíviák korát éltük.

A fiúnevek élbolyát 2024-ben a Dominik vezette, őt követi az Olivér és a Levente. Ezeket szorosan követik olyan modern, de már jól bejáratott keresztnevek, mint a Marcell, Milán vagy a Noel. Ami igazán érdekes, hogy a 10 legnépszerűbb név között egyetlen klasszikus név sincs – hiába keresnénk itt a Gézát, a Károlyt vagy épp Ernőt. De ezek a nevek például az első 100-ban sem szerepelnek. Ami viszont meglepetés volt, hogy az Imre, a Tamás, a Péter, a János és a László igen. (És a Gergő is, így, ezzel a névváltozattal.)

A top 10 fiú utónév 2024-ben:

Dominik

Olivér

Levente

Marcell

Milán

Máté

Bence

Noel

Dániel

Benett

A Benett név megjelenése a listán különösen izgalmas: ez az angolszász eredetű keresztnév az elmúlt években szinte robbanásszerűen lett népszerű, és most már a leggyakoribbak között is megtaláljuk.

A lányoknál a vezető helyet Luca foglalja el, őt követi a Hanna, Zoé és Anna. A lista alapján egyértelmű, hogy a szülők imádják a rövid, dallamos neveket. Az olyan klasszikus választások, mint az Éva, Judit, Andrea vagy Zsuzsanna teljesen eltűntek a TOP100-ból.

A top 10 lány utónév 2024-ben:

Luca

Hanna

Zoé

Anna

Emma

Léna

Olívia

Laura

Alíz

Kamilla

És már jönnek feljebb a listákon az új kedvencek: egyre többször lehet hallani olyan újszülött neveket, mint a Lilien, Maja, Zselyke vagy Emili – ezek talán jövőre már a listán is szerepelnek.

Neked melyik a kedvenc keresztneved? És milyen nevet adnál a gyerekednek?


Megosztom
Link másolása

GYEREK
Rúzsa Magdi fotókon és videókon mutatta meg, hogyan telt a húsvét a hármasikrekkel a Vajdaságban
Őrület, milyen gyorsan telik az idő, milyen gyorsan nőnek a gyerekek.

Megosztom
Link másolása

Rúzsa Magdi ikrei - Lujza, Keve és Zalán - 2022 február 1-jén, a terhesség 34. hetében jöttek világra. Ezt követően három hetet töltöttek az újszülöttosztályon, csak ezután vihették őket haza a szüleik.

Első születésnapjukat 2023-ban ünnepelték - ekkor az énekesnő megosztotta, hogy már jól látszik, melyiküknek milyen a személyisége.

Rúzsa Magdi korábban többször is nyilatkozott arról, milyen az élet a hármasikrekkel, és milyen elvek mentén nevelik a férjével a kicsiket. Fontos, hogy gyermekei önállóak legyenek, képesek legyenek okosan döntéseket hozni.

A hármas ikrek nevelésében a tágabb család is aktívan részt vesz, az unokahúg és a nagymamák is segítenek a mindennapokban. Mert azért egyszerre három, ugyanolyan korú gyermekkel az első év nem volt könnyű.

"Három gyerek mellett nincs idő magammal foglalkozni. Ha éppen nem velük vagyok, akkor koncertre kell mennem, ilyenkor átáll az agyam az anyukaszerepről az előadóművészre"

- árulta el Rúzsa Magdi, amikor még csak 9 hónaposak voltak a babák.

Tavaly egy interjúban az őket vezérlő értékekről is beszélt, azt mondta:

"Amire rettentően büszke vagyok, az a közösen elmondott asztali áldás. Kétévesen már mondják, hogy »Édes Jézus, légy vendégünk…«, és imádom, amikor Lujzi bekiabál a végén, hogy ámen!"

Az elmúlt napokban arról posztolt az énekesnő Instagramon, hogyan telt a gyerekekkel a húsvét a szülőföldjén, a Vajdaságban.

Várd meg, amíg betölt a videó:


Megosztom
Link másolása


GYEREK
Így alszik az 5 hónapos csöppség - Tornóczky Anita ennivalóan édes fotót tett közzé Instagramon
Amióta megszületett a kis Noel, azóta csupa boldogság az életük a férjével, hiszen több éves kemény küzdelem után válhattak szülővé.
Sassy - sassy.hu
2025. április 29.


Megosztom
Link másolása

Tornóczky Anita hosszú és küzdelmes utat járt be, mire valóra válhatott élete álma, hogy édesanya lehessen.

Öt éven át próbálkozott a párjával, Miklóssal. Több orvosnál is jártak, hogy keresett fel, hogy a termékenységi problémákra megoldást találjanak, és végül egy szlovákiai lombikprogram hozta meg számukra az "eredményt": a második beültetés sikeres lett.

A műsorvezető korábban őszintén beszélt a lombikprogrammal kapcsolatos tapasztalatairól, mert számára fontos az ezzel kapcsolatos tabuk ledöntése. Bátorításként osztotta meg történetét, hogy más nők is segítséget merjenek kérni, és ne érezzék magukat egyedül a hasonló helyzetben.​

Kisfiuk, Noel 2024 decemberében született.

Azóta is boldogságot hoz az életükbe. Tornóczky Anita szívszorító elárulta, hogy "a szíve minden pillanatban csordultig van szeretettel".

A fotót erre a linkre kattintva láthatod.


Megosztom
Link másolása


GYEREK
Ez a milliók által szedett gyógyszer elhízást okozhat, 20%-kal növeli a kóros súlytöbblet kockázatát
Egy friss finn kutatás szerint azok a gyerekek, akik kisgyerekkorukban ezt a gyógyszert kapták, nagyobb eséllyel híznak el később.

Megosztom
Link másolása

Újabb figyelmeztetést kapott az antibiotikumok világa: egy friss finn kutatás szerint azok a gyerekek, akik kisgyerekkorukban ezeket a kanalas orvosságokat kapták, nagyobb eséllyel híznak el később.

A finnországi Oulu Egyetem kutatói arra jutottak, hogy

azok a gyerekek, akik kétéves koruk előtt antibiotikumot szedtek, 20 százalékkal nagyobb eséllyel tartoztak a 12 éves korban már elhízottnak számító kategóriába, mint azok, akik nem szedtek ilyen gyógyszert.

A tanulmány szerzői arra figyelmeztették a háziorvosokat, hogy legyenek különösen óvatosak, amikor kisgyerekeknek írnak fel antibiotikumot – főleg akkor, ha feleslegesen, például egyszerű felső légúti fertőzésekre tennék ezt.

Évente gyerekek millióinak írnak fel antibiotikumot 14 éves kor alatt.

Az antibiotikumokat jellemzően bakteriális fertőzések – például torokgyulladás, tüdőgyulladás, gyomor-bélhurut, bőr- és fülgyulladás – kezelésére adják.

De korábban már szakértők figyelmeztettek: az antibiotikumok túlzott használata miatt egyre több baktérium válik ellenállóvá, így a jövőben a legegyszerűbb fertőzések is sokkal nehezebben lesznek kezelhetők.

És most itt van egy újabb intő jel: a finn tudósok szerint az antibiotikumok nemcsak a fertőzések elleni harcban, hanem az anyagcserében és a testsúlyban is komoly változásokat idézhetnek elő.

„Az élet első 24 hónapjában történt antibiotikum-expozíció magasabb testtömegindexszel járt együtt két éves korban az antibiotikumot nem szedett gyerekekhez képest, és ugyanezt láttuk hosszú távon is, egészen 12 éves korig”

– áll a kutatók közleményében.

És ez nem csak a gyerekkorra jelent veszélyt. Egy friss elemzés szerint az elhízott gyerekek 55 százaléka kamaszként is az marad, és a túlsúlyos tinik 80 százaléka felnőttkorban is küzd a pluszkilókkal.

A kutatásban összesen 33 095 finn gyereket követtek nyomon a születésüktől 12 éves korukig, különös figyelmet fordítva arra, hogy milyen antibiotikumos kezeléseket kaptak az életük első két évében.

A kutatók azt vizsgálták, hogy az antibiotikum-expozíció – a terhesség előtt, alatt, a születés körül, vagy kisgyermekkorban – hogyan befolyásolta később a túlsúly és az elhízás kialakulását.

Az adatok szerint a gyerekek 39 százalékának anyukája is kapott antibiotikumot a terhesség előtti egy évben, 27 százalékuk a terhesség alatt, és 68 százalékuk maga is szedett antibiotikumot az első két évben.

A gyerekek súlyát kétszer mérték meg: egyszer két éves korban, majd 12 évesen.

Kiderült, hogy az anya antibiotikum-használata a terhesség előtt vagy alatt nem befolyásolta a gyerekek testsúlyát. Viszont azoknál a gyerekeknél, akik maguk kaptak antibiotikumot életük első két évében, szignifikánsan magasabb volt az elhízás és a súlygyarapodás kockázata.

A tudósok egyébként régóta tudják, hogy az antibiotikumok nem csak a rossz baktériumokat pusztítják el: a bélrendszerünk hasznos, súlyszabályozásban szerepet játszó mikrobáit is kiirthatják.

A magyarázat szerint ezek a bélbaktériumok normálisan "megeszik" az elfogyasztott táplálék egy részét, de ha kiirtják őket, a test több energiához jut – vagyis több marad raktározásra.

Egyes kutatások azt is kimutatták, hogy bizonyos bélbaktériumok eltűnése az étvágy növekedéséhez is vezethet.

A gyermekkori elhízás amúgy is növekvő probléma világszerte: 2022-ben több mint 159 millió iskolás korú gyereket diagnosztizáltak túlsúllyal vagy elhízással.

A 2023-as adatok szerint minden negyedik négy-öt éves gyerek, és minden harmadik tíz-tizenegy éves gyerek túlsúlyos vagy elhízott volt.


Megosztom
Link másolása