5 lenyűgöző tény az új pápa megválasztásáról, a közelgő konklávéról
Ferenc pápa múlt hónapban elhunyt, és a világ minden tájáról érkeztek a gyászreakciók, megemlékezések és politikailag korrekt Twitter-bejegyzések, no meg a bíborosok, akik az új pápát megválasztják. A történelem első latin-amerikai pápája halálával egy korszak zárult le:
Most, hogy a katolikus egyház feje távozott, megkezdődik az egyik legtitokzatosabb egyházi procedúra: a konklávé.
A pápaválasztás rituáléja minden alkalommal zárt ajtók mögött zajlik, és a szimbólumok, szabályok és hatalmi harcok most is ugyanazokat az energiákat mozgatják, mint a középkorban.
Íme 5 fura és lenyűgözően abszurd tény a konklávéról:
1. Miért ez a nagy titkolózás?
A konklávé nem volt mindig ennyire zárt és légmentesen szigetelt. A mostani gyakorlatot X. Gergely pápa vezette be még 1274-ben, miután megunta, hogy hónapokig tart pápát választani.
A mai napig tartják magukat a titkolózáshoz – legalábbis elvben. A mobilokat elveszik, az ablakokat leárnyékolják, de a politikai manőverezés, a háttéralkuk és a frakcióharcok már régóta a konklávé alapszabályai közé tartoznak.
2. A leghosszabb és legrövidebb konklávék
Bár ma már pár nap alatt lezavarják, a leghosszabb konklávé több mint két és fél évig tartott.
Az egész hátterében természetesen nem teológiai, hanem politikai okok álltak: a pápa-hű és a német-római császárhű frakciók egymást blokkolták, miközben a római nemesi családok saját embereiket próbálták bejuttatni. Így nézett ki egyházpolitika jóval a Twitter előtt.
3. „Egy étkezés naponta” – avagy gasztronómiai zsarolás
X. Gergely pápa nem viccelt. Amikor bevezette a konklávé rendszerét, gondoskodott arról is, hogy ne húzzák az időt: a bíborosok csak napi egy étkezést kaphattak. És ha a szavazás még nyolc nap után sem vezetett eredményre?
Ez a szabály azóta eltűnt a rendszerből, de a pszichológiai nyomásgyakorlás maradt.
4. A konklávé nem mindig a Sixtus-kápolnában zajlott
Ma már elképzelhetetlen, hogy ne Michelangelo freskója alatt válasszanak pápát, de ez nem mindig volt így.
Csak 1878-ban döntöttek úgy hivatalosan, hogy a Sixtus-kápolna lesz a konklávék állandó helyszíne. Addig volt benne némi logisztikai ad-hoc jelleg.
5. Az ellenpápák: amikor kettő (vagy három) pápa is volt
Az egyház XI., XII. és XIII századi válságai során ellenpápák is felbukkantak – olyan férfiak, akik azt állították magukról, hogy ők a legitim pápák, és akik mögött általában világi hatalmak (igen, megint a német-római császár) álltak.
Ezek az időszakok egyházszakadással, polgárháborús hangulattal, és rengeteg teológiai és jogi káosszal jártak. Az ellenpápák közül a leghírhedtebbek:
VII. Kelemen,
XIII. Benedek,
és a nevében is gyanús XXIII. János – akit ne keverjünk össze a modern XXIII. Jánossal, aki valódi volt és sokkal kevésbé kavarós.
De a folyamat ugyanaz maradt: egy zárt világ emberei döntenek a világ egyik legnagyobb szimbólumának sorsáról. A régi játszmák is újra meg újra megismétlődnek, ne legyenek kétségeink.
Via Hola!